Egységben olyan testvérekkel, akik próbára tesznek bennünket

Mindazok, akik hisznek a korunknak szóló nagy igazságban, magukra fogják venni Krisztus igáját, ha megszentelte őket az igazság. Magukra fogják venni a felelősség terheit. Nem szabad táplálni a független és önálló cselekvés szellemét. Ha így tesznek, akkor ahelyett, hogy az Úr népe tökéletes összhangban lenne, egy értelemben, egy szándékkal és egy nagy célra odaszentelődve, el fogják vesztegetni a képességeiket, az erőfeszítéseik pedig hiábavalónak bizonyulnak majd.

Egyesek állíthatják, hogy szeretik az Urat, azonban nem képesek úgy szeretni testvéreiket, ahogyan kellene. Lehet, hogy a testvérük olyan dolgai vannak, ami nagyon próbára tesz, lehet, hogy botor dolgokat tesz, ha azonban a testvérei, akik nagyobb tapasztalattal és kiegyensúlyozottabb értékítélettel rendelkeznek, nem hajlandóak kapcsolatba lépni azzal, aki megszomorítja és próbára teszi a lelküket, akkor ezzel elárulják, hogy nem Krisztus követői. Elárulják, hogy nem követik annak a példáját, aki istenségét emberi mivoltába öltöztette azért, hogy dicsőségét és királyi tisztességét félretéve elérhesse az emberiséget. – 56-os kézirat, 1898.