76. fejezet

Kiegyensúlyozott nevelés — A gyermekeket az isteni útmutatás szerint kell oktatni és nevelni, türelmesen, gondosan, szorgalmasan. Minden szülő vállán felelősség nyugszik, hogy gyermekeit megfelelő testi-lelki és szellemi felkészítésben részesítse. Nagyon fontos, hogy a gyermekek mindig szemük előtt tartsák, mit vár tőlük Isten.

A testnevelés, a fizikai erő fejlesztése sokkal könnyebb feladat, mint a lelki nevelés.

A lélek művelése, amely tiszta és emelkedett gondolatokra indít, megédesíti a szavakat és cselekedeteket, alapos munkát igényel. Nagy türelemre van szükség ahhoz, hogy minden gonosz indítékot és gondolatot kigyomláljunk a szív kertjéből.

A lélek nevelését semmilyen körülmények között sem szabad elhanyagolnunk. Tanítsuk gyermekeinket Isten szavának csodálatos leckéire, hogy általuk megismerhessék Őt! Értessük meg velük, hogy semmi helytelenséget nem szabad tenniük. Tanítsuk őket igazságot és ítéletet gyakorolni! Az Úr Jézus Krisztus nevében vigyétek a gyermekeket Istenhez, a kegyelem trónja elé. Mondjátok el nekik, hogy Jézus közbenjár értük az Atya előtt. Buzdítsátok őket arra, hogy az isteni minta hasonlatosságára formálják jellemüket.

Isten és Krisztus ismerete alapvető — A lelki nevelést semmiképpen sem hanyagolhatjuk el, mert „a bölcsesség kezdete az Úrnak félelme” (Zsolt. 111:10). Vannak, akik a nevelést és a vallást egyformán fontosnak tartják, de a valódi nevelés maga a vallás.

A gyakorlati tapasztalatok átadása — A keresztény szülők készségesen ismertessék gyermekeikkel a vallásos életre vonatkozó gyakorlati tanácsokat. Isten ezt várja tőletek, s ha elmulasztjátok, fontos kötelességet hanyagoltok el. Tanítsátok meg gyermekeiteket a fegyelem Isten választotta módszereire és az eredményes keresztény élet feltételeire. Értessétek meg velük, hogy ha a földi gondok teljesen lekötik őket, akkor nem tudnak Istennek szolgálni, de azt se képzeljék, hogy munka nélkül élhetnek s tétlenül tölthetik el szabad idejüket. Isten szava félreérthetetlenül beszél erről.

Tanítsátok őket Isten ismeretére! — Istent megismerni egyenlő az örök élettel. Erre tanítjátok-e gyermekeiteket, vagy arra, hogy megfeleljenek a világ követelményeinek? Arra készültök-e, hogy elfoglaljátok a lakhelyeket, amelyeket Isten készít számotokra?... Beszéljetek gyermekeiteknek a Megváltó életéről, haláláról és feltámadásáról. Buzdítsátok őket a Biblia tanulmányozására!... Értessétek meg velük, hogy olyan jellemet kell formálniuk, amely az örök életben is megállja a helyét. Úgy kell imádkoznunk, mint még soha, hogy Isten megtartsa és megáldja gyermekeinket!

Megtérés és megbocsátás - naponta — Nem szükségszerű, hogy valaki pontosan meg tudja határozni, mikor nyertek megbocsátást a bűnei. Már egészen kicsi korukban meg kell tanítani a gyermekeket arra, hogy hibáikat és tévedéseiket Jézus elé vigyék. Tanítsátok őket, hogy kérjenek naponta bocsánatot minden rosszért, amit elkövettek. Mondjátok meg nekik, hogy Jézus hallja a megtört szív egyszerű esdeklését, kész megbocsátani, és ugyanúgy magához engedi őket, mint ittjártakor azokat a gyermekeket, akiket anyjuk hozott hozzá, hogy megáldja őket.

Cáfolhatatlan hitelvek — Akik megismerték az igazságot és megértették jelentőségét, sőt tapasztalatokra tettek szert Isten dolgaiban, azok tanítsanak megcáfolhatatlan hitelveket gyermekeiknek. Ismertessék meg velük hitünk alapelveit, az okokat, amiért szombatünneplők vagyunk, hogy miért hívott el bennünket Isten mint Izráel gyermekeit: hogy választott nép, szent nemzet, a földön élő valamennyi nemzettől különálló és megkülönböztethető nép legyünk. Magyarázzuk meg egyszerű szavakkal ezeket gyermekeinknek, hogy könnyen megértsék, s ahogyan növekednek, szabjuk a tanításokat is növekvő képességeikhez, míg csak szélesen és mélyen le nem rakjuk bennük az igazság alapjait.

Oktassatok röviden és gyakran! — Akik gyermekeket és fiatalokat oktatnak, kerüljék az unalmas és hoszszúra nyújtott magyarázatokat. A rövid, de lényegre törő tanításoknak kellő hatásuk lesz. Ha mondanivalótok hosszú, inkább osszátok el több, rövidebb alkalomra előadását. Néhány érdekes és figyelmet keltő megjegyzés hatásosabb, mint egy hosszadalmas tanítás. A véget nem érő beszéd elfárasztja a fiatalokat. A túl sok szónoklat akár meg is utáltathatja velük a lelki tanításokat, mint ahogyan a sok evés is megterheli a gyomrot, s az ember megundorodik az ételtől.

Az esték drága alkalmak — Otthonunk legyen a bölcs, gyakorlatias tanítások helye, s ne csak unalmas, állandó robotolással teljen az idő. Az esték legyenek a nap legszebb órái, amelyeket a gyermekek türelmes tanítgatására szenteljünk, hogy az igazság ösvényén haladjanak.

Tartsuk számon Isten ígéreteit! — Legyen a Szentlélek a mi világosságunk. Szóljunk általa a gyermekekhez és tárjuk fel előttük az ige szavának csodálatos kincseit. A nagy Tanító ígéretei a Lélek isteni ereje által felébresztik a gyermekek érdeklődését és lelkesítik őket. A fogékony elme készségesen befogadja a szent dolgokat, amelyek védőbástyaként óvják majd őket az Ellenség kísértéseivel szemben.

Tegyétek a vallásos nevelést örömteljessé! — A gyermekek már korai éveiktől fogva kapjanak vallási oktatást. Nem ítélkező lelkülettel, hanem derűs, vidám lélekkel. Az anyáknak szüntelenül őrködniük kell, nehogy észrevétlenül közelítse meg gyermekeiket a kísértés. A szülők lássák el bölcs és szelíd tanácsokkal gyermekeiket. A legjobb barátaikként segítsenek nekik győzedelmeskedni, mert ez nagyon sokat jelent a kis tapasztalatlanok számára. Gondolják meg, hogy drága gyermekeik az Úr családjának legifjabb tagjai, odaadó érdeklődéssel segítsék őket a jóra való törekvésben, s vezessék őket az engedelmesség királyi útján. Nap mint nap szeretettel tanítsák gyermekeiket arra, hogy mit is jelent Isten gyermekévé lenni, s ha Neki akarnak engedelmeskedni, le kell tenniük saját akaratukat. Óráról órára és percről percre folytassátok ezt a fáradozást! Szülők, virrasszatok, vigyázzatok és imádkozzatok, legyetek gyermekeitek legjobb barátai!

Lelki tanítások a házimunkák példáján keresztül — Isten a szülőkre és tanítókra bízta a gyermeknevelés feladatát. Tanítsuk meg nekik, hogy életük minden mozzanatából lelki tanulságot vonhatnak le. Míg a test tisztaságára szoktatjuk őket, egyúttal tanítsuk azt is, hogy Isten elvárja tőlük szívük tisztaságát is. Míg a szobát seprik, megtanulhatják, hogyan tisztogatja az Úr a szíveket. Ne csukjuk be az ajtót és az ablakot, hogy a tisztítószerek anyaga a levegőben terjengjen, hanem tárjuk ki azokat, s szorgos munkával szabaduljunk meg a portól. Így kell az ösztönök és az érzékek ablakait is kitárnunk a menny felé s kiűznünk az önzést és a világiasságot. Így kell kisöpörnie Isten kegyelmének a szív kamráit, s természetünk valamennyi részének így kell megtisztulnia s életre kelnie Isten Szentlelke által. A napi kötelességek elhanyagolása Isten elfeledésére, külsőséges istenfélelemre vezet, miután a valódit elveszítettük. Virrasszunk és imádkozzunk, máskülönben csak árnyékot ragadunk meg, s a lényeg kicsúszik a kezeink közül!

Az élő hit húzódjék keresztül aranyfonálként lelki életünkön, még az apró kötelességek teljesítésében is.

A szív nevelése fontosabb, mint a könyvekből nyert tudás — Helyes, ha a fiatalok úgy tartják, hogy értelmi képességeik legmagasabb fokát kell elérniük. Isten nem szabott korlátokat a nevelésnek, ezért nekünk sem szabad azt korlátok közé szorítanunk. Ám tudásunk mit sem ér, ha nem használjuk Isten dicsőségére és az emberek javára, ha nem a legmagasabb célok elérését segíti elő...

Szívünk nevelése fontosabb, mint a könyvekből nyert tudás. Jó, sőt elengedhetetlen megismernünk a világot, amelyben élünk, de ha számításon kívül hagyjuk az örökkévalóságot, kudarcot vallunk, amit soha nem heverünk ki.

Kölcsönös haszon — Gyermekeink az Úr drágán megvásárolt tulajdonai. Ez a gondolat legyen minden értük való fáradozásunk legfőbb indítéka. A legjobb módszer üdvösségük biztosítására s a kísértések távol tartására, ha Isten szavának útmutatása szerint irányítjuk őket. Ha a szülők gyermekeikkel együtt tanulnak, meglátják, hogy saját maguk is gyors fejlődésnek indulnak az igazság ismeretében. A hitetlenség eltűnik, s a helyébe hit és buzgalom lép. Ahogy növekednek az ismeretben, úgy mélyül az Istenbe vetett bizalmuk is.

A szülők is lehetnek „botránykövek” — Milyen példát mutattok gyermekeiteknek? Mennyire tartotok rendet otthon? Arra nevelitek-e őket, hogy törődjenek másokkal, gyöngédek, segítőkészek legyenek, s mindenekfelett tiszteljék a vallásos dolgokat, komolyan véve Isten kívánalmait?

A gyermekekben már nagyon korán megnyilvánulhat a jól megalapozott hit, ha a családok követik Isten utasításait. Az ilyen gyermekek példája mutatja, mennyire értékes a helyes nevelés és fegyelmezés. Sokszor előfordul azonban, hogy éppen a szülők szavai és cselekedetei keresztezik a tanító igazságról tett kijelentéseit, s ezzel károsan befolyásolják gyermekeik gondolkodását. Szívük fogékony az igazság befogadására, ám ha a kísértések apjuk és anyjuk által ostromolják őket, többnyire Sátán csalásainak áldozatává válnak. Majdnem lehetetlen biztonságos ösvényre terelni lábaikat, ha ebben a szüleik nem hajlandók együttműködni. A meggondolatlan szülők ajkairól pergő gonosz feltételezések és kijelentések akadályozzák legjobban a gyermekek valódi megtérését.

Éljetek összhangban imáitokkal! — „Ha énbennem maradtok, és az én beszédeim bennetek maradnak, kérjetek, amit csak akartok, s meglesz az néktek.” (Jn. 15:7) Imáitokban hivatkozzatok erre az ígéretre! Kiváltságunk, hogy szent bátorsággal járuljunk az Úr elé. Ha őszintén kérjük, hogy árasszon ránk világosságot, Ő meghallgat és válaszol kérésünkre. Ám ennek az a feltétele, hogy imánkkal teljes összhangban éljünk, különben hiábavaló minden könyörgésünk. Egyszer láttam egy apát, aki miután elolvasott egy igeszakaszt és imádkozott, szinte még fel sem állt térdeiről, máris szidni kezdte gyermekeit. Hogyan is tudna Isten válaszolni az ilyen imára? És ha akkor járul az Atya elé, miután leszidta gyermekeit, vajon jótékony hatást gyakorol rájuk az imája? Nem, hacsak éppen nem a bűnbánatát fejezi ki előbbi cselekedete miatt.

Mikor érett egy gyermek a keresztségre? — Soha ne hagyjátok, hogy gyermekeitek azt gondolják: amíg nem érettek a keresztségre, addig nem is Isten gyermekei! Nem a keresztség teszi az embert kereszténnyé vagy megtértté! Ez csak egy külső jele annak, hogy megértették: Isten gyermekeivé lehetnek azáltal, ha elismerik Jézust megváltójuknak, s mostantól fogva teljesen Neki szentelik életüket.

Fontos feladat vár a keresztelkedni készülők szüleire mind az önvizsgálatban, mind gyermekeik alapos oktatásában. A keresztség nagyon szent és fontos szertartás, ezért alaposan meg kell érteniük a jelentését. Azt jelenti, hogy bűnbánatot tartanak és új életre lépnek Jézus Krisztusban. A keresztséget nem szabad elsietni! A szülők és a gyerekek is fontolják meg a következményeket. Ha a szülők beleegyeznek gyermekeik keresztségébe, ezzel szent fogadalmat tesznek, hogy megbízható őrizőik lesznek, s irányítják őket jellemük építésében. Megfogadják, hogy különös figyelemmel őrzik majd Isten nyájának e bárányait, nehogy szégyent hozzanak a hitre, amelyet vallanak...

Amikor elérkezik életük legboldogabb korszaka, és - szívükben Jézus szeretetével - meg kívánnak keresztelkedni, bánjatok velük felelősséggel! Mielőtt felvennék a keresztség szentségét, kérdezzétek meg tőlük: vajon Isten szolgálata életük legfőbb célja? Aztán mondjátok el nekik, hogyan kezdjenek hozzá. Az első leckék igen-igen fontosak. Tanítsátok őket egyszerűen, hogyan végezzék első szolgálataikat Istenért. Magyarázzátok meg nekik, mit jelent feladni önzésüket az Úrért, s pontosan úgy cselekedni, ahogyan az Ige irányít - keresztény szüleik segítségével.

A szülők feladata a keresztség után — Komoly oktatás után, ha a szülők meggyőződtek arról, hogy gyermekeik megértették, mit jelent a megtérés és igazán meg is tértek, hadd keresztelkedjenek meg. De ismétlem: legelőször ti magatok készüljetek föl, hogy megbízható pásztorokként irányítsátok gyakorlatlan lépteiket az engedelmesség keskeny ösvényén. Istennek kell a szülőkben munkálkodnia, hogy helyes példát mutassanak gyermekeiknek a szeretetben, udvariasságban, keresztény alázatban és a Krisztusnak való teljes átadásban. Ha hozzájárultok gyermekeitek keresztségéhez, s aztán hagyjátok őket azt tenni, amit akarnak, ha elhanyagoljátok kötelességeteket, hogy az egyenes ösvényen vezessétek lépteiket, akkor ti vagytok a felelősek, ha elveszítik hitüket, bátorságukat s érdeklődésüket az igazság iránt.

Isten felszólít titeket: tanítsátok meg őket felkészülni arra, hogy a mennyei királyi család tagjaivá, a menny királyának gyermekeivé váljanak! Szorgalmasan munkálkodjatok Istennel együtt az üdvösségükért. Ha hibáznak, ne szidjátok őket. Soha ne vádoljátok őket azzal, hogy megkeresztelkedtek és mégis rosszak. Ne feledjétek: még sokat kell tanulniuk ahhoz, hogy Isten gyermekeiként tökéletesen végezzék feladataikat.

Felkészülés az összejövetelekre — A családoknak, mielőtt szent gyülekezéseinkre jönnek, kötelességük felkészülni. Az élelmezés és a ruházkodás kérdése legyen másodlagos. Lássunk inkább hozzá még otthon a szívünk vizsgálatához! Imádkozzatok napjában háromszor, és mint Jákób, legyetek állhatatosak. Még otthon találkozzatok Jézussal, majd pedig hívjátok magatokkal az összejövetelre is. Akkor igen értékes lesz számotokra minden ott töltött óra. Hogyan is várhatjátok el, hogy tudatában legyetek az Úr jelenlétének és felismerjétek hatalmának megnyilvánulását, ha elhanyagoljátok az előkészületet?

Krisztus és mások kedvéért még otthon készüljetek föl lélekben! Imádkozzatok odaadóbban, mint máskor szoktatok. Törjétek össze szíveteket az Úr előtt. Rendezzétek családi életeteket, készítsétek föl gyermekeiteket! Tanítsátok őket, hogy nem annyira szép ruhában, mint inkább tiszta kézzel és ártatlan szívvel kell az Isten elé jönniük. Távolítsatok el minden akadályt, ami útjukba állhatna, minden köztetek meglévő nézeteltérést. Ezzel az Urat hívjátok meg hajlékaitokba, s amikor az összejövetelre mentek, szent angyalok kísérnek majd titeket. Jelenlétük és fényük visszaszorítja a gonosz angyalok sötétségét.

Hittel vessétek az igazság magvait! — A magvető munkája hitben végzett munka. Ő nem érti a mag csírázásának és növekedésének titkát, de bízik azokban az erőkben, amelyek által Isten előidézi a növényvilág fejlődését. Elveti a magot és várja, hogy majd sokszoros termésben gyűjthesse be. Így kell munkálkodniuk a szülőknek és tanítóknak is.

Kérjük Isten áldását az elvetett magra, s hogy a Szentlélek meggyőző ereje ragadja meg még a legkisebbeket is. Ha gyakoroljuk Istenbe vetett hitünket, akkor el is tudjuk vezetni őket Isten Bárányához, aki elveszi a világ bűneit. Az Úr családjának fiatalabb tagjai számára ez óriási jelentőségű feladat.