28. fejezet

7. Boszorkány és Sátán egyezsége - Az endori boszorkány megegyezett Sátánnal, hogy követi utasításait; a Sátán viszonzásul jeleket és csodákat tesz általa, s a legtitkosabb ügyeket is kijelenti neki, ha engedi, hogy ő sátáni felsége kormányozza őt. (1Lelki ajándékok 375)

8-19. Saul végső lépése - Mikor Saul Sámuel felől kérdezett, az Úr nem hívta elő a látnokot. Saul semmit sem látott. Sátán nem kapott engedélyt megzavarni Sámuel nyugalmát. Isten nem enged Sátánnak holtakat feltámasztani. Sátán angyalai öltik magukra elhalt ismerősök alakját, beszélnek és viselkednek azok módján. Állítólagos holt barátaikon keresztül jobban tud ámítani. Sátán jól ismerte Sámuelt, meg tudta személyesíteni az endori halottlátó asszony előtt, s közölte Saul és fiai sorsát.

A Sátán nagyon is hihető módon jön el azokhoz, akiket félre tud vezetni. Behízelgi magát, majd csaknem észrevétlenül elvezeti őket Istentől. Ellenőrzése alá keríti őket, eleinte óvatosan, mígcsak lelki érzékenységük el nem tompul. Akkor már merészebb sugallatokkal áll elő, mígcsak akár a legsúlyosabb bűntett elkövetésére is ráveszi őket. Miután teljesen csapdájába csalta őket, akkor már megmutatja nekik, hová süllyedtek. Ujjong zavarukon, mint Saul esetében is. Saul eltűrte, hogy a Sátán vezesse önkéntes fogolyként. Most már az endori halottlátó szájával Saul elé teregeti jövőjét. Ezzel utat nyit Izrael előtt, hogy sátáni ravaszsága tanítsa őket; hogy Isten elleni lázadásukban tőle tanulhatnak, így eltéphetik az utolsó láncot, mely Istenhez köti őket.

Saul tudta, hogy az endori halottlátónál való tudakozódással az utolsó Istenhez kötő láncot is eltépte. Tudta, hogy ha előbb nem is különült el szántszándékkal Istentől, lépése megpecsételte, véglegessé tette a szakadást. A halállal kötött egyezséget, és a pokollal szövetséget. Gonoszságának pohara betelt (1 Lelki ajándékok 376)

*****