3. fejezet

9. Othniel a bíró - Izrael jólétében megfeledkezett Istenről, amint az Úr előre figyelmeztette is őket. Ekkor balszerencse tört rájuk. Mezopotámia királya leverte és nyolc évig szolgaságban tartotta a hébereket. Szorultságukban megértették, hogy bálványimádó barátaik nem tudnak segíteni rajtuk. Megemlékeztek Isten csodálatos cselekedetiről, hozzá kiáltottak; az Úr pedig szabadítót támasztott számukra, Othnielt, Káleb öccsét. Az Úr lelke nyugodott meg rajta, s ő ítélte Izraelt, ő indult hadba. Az Úr pedig kezébe adta Mezopotámia királyát.

Mikor az Úr Othnielt jelölte ki, hogy vezesse és szabadítsa meg Izraelt, Othniel nem utasította vissza a felelősséget. Isten ereje által azonnal hozzáfogott, hogy kiirtsa a bálványimádást, amint az Úr megparancsolta; és hogy emelje az erkölcsiség és vallás színvonalát. Izrael megbánta bűnét, s az Úr az ő nagy kegyelmét tanúsította irántuk és szabadulásukon munkálkodott.

Othniel negyven évig kormányozta Izraelt. Az idő alatt a nép hű maradt Isten törvényéhez, ezért békének és jólétnek örvendezett. Ámde mikor Othniel igazságos és üdvös uralkodása véget ért, az izraeliták újra visszaestek a bálvány-imádásba. És így a visszaesés és büntetés, a bűnbánat és szabadulás története újra meg újra megismétlődött. (Idők jelei 1881 június 9.)