Chapter 52—The Church Triumphant

ÖTVENKETTEDIK FEJEZET - A GYŐZEDELMES EGYHÁZ*

[In 1893 in meeting the charge that the church had become Babylon, Ellen G. White wrote: “the church, enfeebled and defective, needing to be reproved, warned, and counseled, is the only object upon earth upon which Christ bestows His supreme regard.”—Testimonies to Ministers and Gospel Workers, 49. The repeating of this thought on a number of occasions in subsequent years is encouraging and significant.—Compilers.] {2SM 396}

* 1893-ban Ellen G. White ekként válaszolt arra a vádra, hogy az egyház Babilonná lett: „Az egyház, erőtlenül és hibákkal telve, dorgálásra, figyelmeztetésre és tanácsolásra való rászorultságával együtt, az egyetlen olyan dolog a földön, mely Krisztus legfőbb figyelmének tárgyát képezi” Bizonyságtételek a prédikátoroknak, 49. oldal. Ellen G. White a későbbi években többször elismételt ezt a bátorító és lényeges kijelentést. — A szerkesztők. {2SM 396}   

An Oft-repeated Assurance

GYAKRAN ELISMÉTELT BIZONYSÁG

The Father loves His people today as He loves His own Son. Someday it will be our privilege to see Him face to face.—Manuscript 103, 1903 (Written September 15, 1902.). {2SM 396.1}

Az Atya úgy szereti ma élő népét, mint saját Fiát. Egy szép napon abban a kiváltságban lesz részünk, hogy szemtől szemben láthatjuk meg Őt. {2SM 396.1}   

We should remember that the church, enfeebled and defective though it be, is the only object on earth on which Christ bestows His supreme regard. He is constantly watching it with solicitude, and is strengthening it by His Holy Spirit.—Manuscript 155, 1902 (November 22, 1902.). {2SM 396.2}

Ne felejtsük el, hogy legyen bár az egyház bármilyen gyenge és fogyatékos, mégis az egyetlen olyan földi dolog, melyre Krisztus páratlan figyelmet szentel. Féltő gondoskodásában szüntelen figyelemmel kíséri, és Szentlelke által megerősíti azt (155. Kézirat, 1902). {2SM 396.2}   

Trust to God's guardianship. His church is to be taught. Enfeebled and defective though it is, it is the object of His supreme regard.—Letter 279, 1904 (Aug. 1, 1904.). {2SM 396.3}

Bízzatok Isten védelmében! Egyházának tanításra van szüksége. Noha gyenge és fogyatékos, az egyház Isten páratlan figyelmének a tárgya (279. Levél, 1904. augusztus 1.). {2SM 396.3}   

Ever on Gaining Ground

MINDIG HALADTUNK ELŐRE

The church is to increase in activity and to enlarge her bounds. Our missionary efforts are to be expansive; we must enlarge our borders.... While there have been fierce contentions in the effort to maintain our distinctive character, yet we have as Bible Christians ever been on gaining ground.—Letter 170, 1907 (May 6, 1907.). {2SM 396.4}

Az egyháznak bővítenie kell tevékenységi körét, és ki kell szélesítenie határait. Missziós törekvéseink sokba fognak kerülni, mert ki kell szélesítenünk határainkat. ... Noha tüzes viszályokat kellett vívnunk jellegzetességünk megőrzése érdekében, mint bibliai keresztények mindig előre haladtunk (170. Levél, 1907. május 6.). {2SM 396.4}   

The evidence we have had for the past fifty years of the presence of the Spirit of God with us as a people, will stand the test of those who are now arraying themselves on the side of the enemy and bracing themselves against the message of God.—Letter 356, 1907 (October 24, 1907.). {2SM 397.1}

Az elmúlt ötven év bizonyság arról, hogy Isten Lelke vezet bennünket mint népet, és ki fogja állni azok próbáját, akik most az ellenség oldalára sorakoznak, és Isten üzenete ellen övezik magukat (356. Levél, 1907. október 24.). {2SM 397.1}   

I write these things to you, my brethren, although all of you may not fully comprehend them. If I did not believe that God's eye is over His people, I could not have the courage to write the same things over and over again.... God has a people whom He is leading and instructing.—Letter 378, 1907 (November 11, 1907.). {2SM 397.2}

Testvéreim! Tudom, hogy nem mindnyájan fogjátok teljesen megérteni szavaimat, mégis leírom azokat. Ha nem hinném, hogy Isten szemmel tartja népét, nem lenne bátorságom ezeket újra és újra elismételni. ...Istennek van egy népe, melyet tanításában és vezetésében részesít (378. Levél, 1907. november 1.). {2SM 397.2}   

I am instructed to say to Seventh-day Adventists the world over, God has called us as a people to be a peculiar treasure unto Himself. He has appointed that His church on earth shall stand perfectly united in the Spirit and counsel of the Lord of hosts to the end of time.—Letter 54, 1908 (January 21, 1908.). {2SM 397.3}

Isten utasítása szerint mondom a hetednapi adventistáknak mindenütt a világon, hogy az Úr mint népet és különleges kincset hívott el minket magának. Isten meghagyta, hogy földi egyháza álljon a Lélek tökéletes egységében és a seregek Ura tanácsában az idők végezetéig (54. Levél, 1908. január 21.). {2SM 397.3}   

Nothing in this world is so dear to God as His church. With jealous care He guards those who seek Him. Nothing so offends God as for the servants of Satan to strive to rob His people of their rights. The Lord has not forsaken His people. Satan points to the mistakes that they have made, and tries to make them believe that thus they have separated themselves from God. Evil angels seek in every way to discourage those who are striving for victory over sin. They hold up before them their past unworthiness, and represent their case as hopeless. But we have an all-powerful Redeemer. Christ came from heaven in the guise of humanity to live the principles of righteousness in this world. He was endowed with power to minister to all who would accept Him as their Redeemer, to succor the repentant ones who were convinced of the sinfulness of sin. “We have not an high priest which cannot be touched with the feeling of our infirmities; but was in all points tempted like as we are, yet without sin” (Hebrews 4:15).—Letter 136, 1910 (November 26, 1910.). {2SM 397.4}

Ezen a világon semmi nem olyan kedves Isten számára, mint egyháza. Az Úr féltő gondoskodással óvja az Őt keresőket. Semmi nem sérti úgy Istent, mint amikor Sátán szolgái igyekeznek megfosztani Isten népét jogaitól. Az Úr nem távozott el népétől. Sátán rámutat elkövetett hibáikra, és el akarja hitetni velük, hogy azok által elkülönítették magukat Istentől. Gonosz angyalok igyekeznek mindenképpen elcsüggeszteni azokat, akik győzelmet akarnak aratni a bűn felett. Felmutatják előttük méltatlan múltjukat, és reménytelennek mutatják be helyzetüket. Van azonban Megváltónk, aki Mindenható. Krisztus eljött a mennyből emberi formában, hogy a szentség elvei szerint éljen világunkban. Hatalmat kapott arra, hogy megsegítse azokat, akik Megváltójukként fogadták el, és megszabadítsa a bűn fertelmességéről meggyőződött lelkeket. „Mert nem oly főpapunk van, aki nem tudna megindulni gyarlóságainkon, hanem aki megkísértetett mindenekben, hozzánk hasonlóan, kivéve a bűnt” (Zsid 4:15) (136. Levél, 1910. november 26.). {2SM 397.4}