Though we have an individual work and an individual responsibility before God, we are not to follow our own independent judgment, regardless of the opinions and feelings of our brethren; for this course would lead to disorder in the church. It is the duty of ministers to respect the judgment of their brethren; but their relations to one another, as well as the doctrines they teach, should be brought to the test of the law and the testimony; then, if hearts are teachable, there will be no divisions among us. Some are inclined to be disorderly, and are drifting away from the great landmarks of the faith; but God is moving upon His ministers to be one in doctrine and in spirit.—Testimonies to Ministers and Gospel Workers, 30. {MR311 22.1}
Noha személyre szabott feladatunk van és egyénileg viselünk felelősséget Isten előtt, mégsem szabad a saját, független ítéletünket követni, tekintet nélkül testvéreink véleményére és érzéseire. Mert ennek az iránynak a követése fejetlenséghez vezetne az egyházban. A lelkészeknek kötelessége tiszteletben tartani testvéreik értékítéletét, az egymáshoz való viszonyukat azonban, valamint az általuk tanított tantételeket a törvény és a bizonyságtételek mérlegén kell megmérni. Ha így tesznek – és ha tanítható szívvel rendelkeznek – akkor nem lesznek megoszlások közöttünk. Egyesek hajlanak a rendbontásra és elsodródnak a hit nagy útjelző oszlopaitól, azonban Isten munkálkodik a lelkészein, hogy egyek legyenek tantételekben és a lelkületben. – Bizonyságtételek Lelkészeknek, p. 30. {MR311 22.1}
