× A kiadvány nem a Hetednapi Adventista Egyház által elfogadott fordítás, és hibákat tartalmazhat!

Chapter 17—Parental Responsibility

Tizenhetedik fejezet – Szülői felelősség

God has permitted the light of health reform to shine upon us in these last days, that by walking in the light we may escape many of the dangers to which we shall be exposed. Satan is working with great power to lead men to indulge appetite, gratify inclination, and spend their days in heedless folly. He presents attractions in a life of selfish enjoyment and of sensual indulgence. Intemperance saps the energies of both mind and body. He who is thus overcome has placed himself upon Satan's ground, where he will be tempted and annoyed, and finally controlled at pleasure by the enemy of all righteousness. Parents need to be impressed with their obligation to give to the world children having well-developed characters,—children who will have moral power to resist temptation, and whose life will be an honor to God and a blessing to their fellow men. Those who enter upon active life with firm principles, will be prepared to stand unsullied amid the moral pollutions of this corrupt age. Let mothers improve every opportunity to educate their children for usefulness. {FE 139.1}

Isten megengedte, hogy ezekben az utolsó napokban az egészségügyi reform világossága reánk ragyogjon és az ezzel összhangban való élettel sok olyan veszélyt elkerülhetünk, amelyeknek ki leszünk téve. Sátán nagy hatalommal végzi munkáját, hogy embereket étvágyuk és hajlamaik szabad kielégítésére vigyen, és hogy napjaikat nemtörődöm és ostoba módon töltsék. Vonzónak tárja eléjük az önző élvezetek és az érzékek kielégítését. A mértéktelenség mind az elme mind a test erejét kimeríti. Aki ilyen módon engedte magát legyőzni, az Sátán területére tette a lábát, ahol kísértések érik, háborgatni fogják majd végül az igazság ellensége kénye-kedve szerint fogja uralni. A szülőkkel meg kell értetniük kötelességüket, hogy a világ részére jól megformált jellemű gyermekeket adjanak – olyanokat, akiknek van erkölcsi erejük ellene állni a kísértéseknek és akiknek az élete Istent dicsőíti és embertársaik áldására van. Akik szilárd elvekkel lépnek be az életbe, felkészültek, hogy mocsoktalanul álljanak meg e romlott kor erkölcsi szennyében. Minden lehetőséget ragadjanak meg az anyák, hogy gyermekeiket hasznosságra neveljék. {FE 139.1}   

The work of the mother is sacred and important. She should teach her children, from the cradle up, habits of self-denial and self-control. Her time, in a special sense, belongs to her children. But if it is mostly occupied with the follies of this degenerate age, if society, dress, and amusements absorb her attention, her children will fail to be suitably educated. {FE 139.2}

Szent és fontos az anyai munka. A bölcsőtől fogva kell tanítania a gyermekét az önmegtagadás és önuralom szokásaira. A rendelkezésére álló idővel, sajátos értelemben, a gyermekei rendelkeznek. Azonban ha ezen elkorcsosult kor ostobaságaival van főleg elfoglalva, ha a figyelmét társaságok, ruházkodás és szórakozás kötik le, akkor gyermekeit nem fogja megfelelő módon nevelni. {FE 139.2}   

Many mothers who deplore the intemperance that exists everywhere, do not look deep enough to see the cause. Too often it may be traced to the home table. Many a mother, even among those who profess to be Christians, is daily setting before her household, rich and highly seasoned food, which tempts the appetite and encourages overeating. In some families, flesh-meats constitute the principal article of diet, and in consequence, the blood is filled with cancerous and scrofulous humors. Then when suffering and disease follow, Providence is charged with that which is the result of a wrong course. I repeat: Intemperance begins at the table, and, with the majority, appetite is indulged until indulgence becomes second nature. {FE 139.3}

Sok anya, aki a mindenütt jelenlévő mértéktelenséget helyteleníti, nem néz elég mélyre, hogy meglássa az okát. Elmondható, hogy túl gyakran az otthoni étkezésekre vezethető vissza. Még a magukat keresztyénnek valló anyák közül is sokan vannak, akik a családi asztalra zsíros és nagyon fűszeres ételeket tesznek, amelyek az étvágyat rosszra csábítják és túlevésre serkentenek. Egyes családok esetén a húsételek alkotják az étrend fő részét és ennek következménye, hogy a vér rákkeltő és *görvény-kóros nedvekkel telik meg. Amikor aztán bekövetkezik a szenvedés és a betegség, akkor a Gondviselést hibáztatják azzal, ami a rossz választás következménye. Ismétlem: a mértéktelenség az asztalnál kezdődik és a többség esetén az étvágynak szabad folyást adnak, amíg ez második természetté nem válik. {FE 139.3}   

Whoever eats too much, or of food which is not healthful, is weakening his power to resist the clamors of other appetites and passions. Many parents, to avoid the task of patiently educating their children to habits of self-denial, indulge them in eating and drinking whenever they please. The desire to satisfy the taste and to gratify inclination, does not lessen with the increase of years; and these indulged youth, as they grow up, are governed by impulse, slaves to appetite. When they take their places in society, and begin life for themselves, they are powerless to resist temptation. In the glutton, the tobacco devotee, the winebibber, and the inebriate, we see the evil results of erroneous education and of self-indulgence. {FE 140.1}

Aki túl sokat eszik, vagy egészségtelen ételeket fogyaszt, az gyengíti azon képességét, hogy egyéb vágyaknak vagy szenvedélyeknek ellene tudjon állni. Sok szülő, azért, hogy elkerülje gyermekei önmegtagadó szokásokra történő türelmes nevelésének feladatát, szabadon eteti-itatja őket, amikor csak a gyermeknek tetszik. Az ízek iránti vágyakozás és a hajlamok kielégítése nem csökken az évek múlásával és amint ez az elkényeztetett ifjúság felnő, ösztöneik fogják őket uralni és étvágyuk rabjává válnak. Amikor a társadalomban elfoglalják helyüket és elkezdik saját életüket, erőtlenek lesznek a kísértések elleni harcban. A falánk emberekben, a dohányzás híveiben, a borisszákban és részegesekben láthatjuk a helytelen nevelés és önkényeztetés gonosz eredményét. {FE 140.1}   

When we hear the sad lamentation of Christian men and women over the terrible evils of intemperance, the questions at once arise: Who have educated the youth? who have fostered in them these unruly appetites? who have neglected the solemn responsibility of forming their characters for usefulness in this life, and for the society of heavenly angels in the next? {FE 140.2}

Amikor halljuk, milyen szomorúan panaszkodnak keresztény férfiak és nők a mértéktelenség szörnyű bűnei miatt, azonnal felmerül a kérdés: ki nevelte az ifjúságot? Ki segített nekik abban, hogy fékezhetetlen étvágyuk alakuljon ki? Ki vette semmibe azon ünnepélyes felelősséget, hogy jellemüket e világ feladataira és majd a mennyei angyalok társaságára hasznosan kell formálni? {FE 140.2}   

When parents and children meet at the final reckoning, what a scene will be presented! Thousands of children who have been slaves to appetite and debasing vice, whose lives are moral wrecks, will stand face to face with the parents who made them what they are. Who but the parents must bear this fearful responsibility? Did the Lord make these youth corrupt?—Oh, no! Who, then, has done this fearful work? Were not the sins of the parents transmitted to the children in perverted appetites and passions? and was not the work completed by those who neglected to train them according to the pattern which God has given? Just as surely as they exist, all these parents will pass in review before God. {FE 140.3}

Amikor a szülők és gyermekek a végső elszámolásnál találkoznak, micsoda jelenet fog elénk tárulni! Sok ezer gyermek, akik étvágyuk vagy lealacsonyító gonoszságok rabja volt, akiknek élete erkölcsi hajótörést szenvedett, szüleikkel, akik olyanná tették őket, amilyenekké váltak, személyesen fog találkozni. Kié, ha nem a szülőé a félelmetes felelősség? Isten tette ezeket az ifjakat romlottá? – Oh, dehogyis! Hát akkor kié a félelmetes munka? Nem a szülők hagyták örökül bűneiket gyermekeiknek a romlott étvággyal és szenvedélyekkel? No és vajon ez a munka nem az isteni minta szerinti nevelés elhanyagolásával vált teljessé? Amilyen biztos, hogy ez létezik, olyan biztosan fog az összes ilyen szülő Isten előtti vizsgálaton megjelenni. {FE 140.3}   

Satan is ready to do his work; he will not neglect to present allurements which the children have no will or moral power to resist. I saw that, through his temptations, he is instituting ever-changing fashions, and attractive parties and amusements, that mothers may be led to devote their time to frivolous matters, instead of to the education and training of their children. Our youth need mothers who will teach them from the cradle, to control passion, to deny appetite, and to overcome selfishness. They need line upon line, precept upon precept, here a little and there a little. {FE 141.1}

Sátán készen áll munkája végzésére és nem fogja elmulasztani azon csábítások bemutatását, amelyek ellen a gyermekeknek nem lesz erkölcsi erejük szembeszállni. Láttam, hogy kísértéseivel intézményesíti az állandóan változó divatot, a vonzó összejöveteleket és szórakozásokat, hogy az anyákat haszontalan időtöltésre vegye rá a gyermekeik tanítása és nevelése helyett. Ifjúságunknak olyan anyákra van szüksége, akik a bölcsőtől fogva tanítja őket a szenvedélyeken uralkodni, az étvágyukat megtagadni és győzni az önzésük felett. Szükségük van arra, hogy a „parancsra új parancs, szabályra új szabály, itt egy kicsi ott kicsi” (Ésa 28:13) elvet gyakorolják. {FE 141.1}   

The Hebrews were taught how to train their children so that they might avoid the idolatry and wickedness of the heathen nations: “Therefore shall ye lay up these My words in your heart and in your soul, and bind them for a sign upon your hand, that they may be as frontlets between your eyes. And ye shall teach them your children, speaking of them when thou sittest in thine house, and when thou walkest by the way, when thou liest down, and when thou risest up.” {FE 141.2}

A zsidókat megtanították, hogyan neveljék úgy gyermekeiket, hogy elkerüljék a bálványimádást és a pogány népek gonoszságát: „Vegyétek azért szívetekre és lelketekre az e szavaimat, és kössétek azokat jegyül a ti kezetekre, és homlokkötőkül legyenek a ti szemeitek között. És tanítsátok meg azokra a ti fiaitokat, szólván azokról, mikor házadban ülsz, mikor úton jársz, mikor fekszel és mikor felkelsz. (5Móz 11:18-19). {FE 141.2}   

Woman should fill the position which God originally designed for her, as her husband's equal. The world needs mothers who are mothers not merely in name, but in every sense of the word. We may safely say that the distinctive duties of woman are more sacred, more holy, than those of man. Let woman realize the sacredness of her work, and in the strength and fear of God take up her life mission. Let her educate her children for usefulness in this world, and for a home in the better world. {FE 141.3}

A nőknek azt a beosztást kellene betölteniük, amit Isten eredetileg, mint férjükkel egyenrangú társként, nekik szánt. A világnak anyákra van szüksége, akik nem csupán nevük szerint anyák, hanem a szó minden értelmében. Biztonsággal állíthatjuk, hogy a nő sajátos kötelességei szentebbek mint a férfiéi. Értse meg jól a nő munkája szentségét és Isten félelmében fogjon hozzá élete küldetéséhez. Nevelje gyermekét úgy, hogy hasznos legyen a világ számára és egy jobb világ otthona számára. {FE 141.3}   

The position of a woman in her family is more sacred than that of the king upon his throne. Her great work is to make her life an example such as she would wish her children to copy. And precept as well as example, she is to store their minds with useful knowledge, and lead them to self-sacrificing labor for the good of others. The great stimulus to the toiling, burdened mother should be that every child who is trained aright, and who has the inward adorning, the ornament of a meek and quiet spirit, will shine in the courts of the Lord. {FE 141.4}

Családja körében a nő beosztása szentebb, mint a királynak a trónján. Nagyszerű munkája tegye életét gyermekei részére követendő példává. Tanításban és példaadásban is, töltse meg a gyermekei szívét-lelkét hasznos ismeretekkel és ösztönözze őket mások javát szolgáló önfeláldozó munkálkodásra. A szorgalmasan dolgozó, terheket hordozó anyát az késztesse, hogy minden helyesen nevelt gyermek „belső ékessége, a szelíd és csendes lélek romolhatatlansága” (v.ö.1Pt 3:3-4), amely világítani fog Isten országában. {FE 141.4}   

I entreat Christian mothers to realize their responsibility, and to live, not to please themselves, but to glorify God. Christ pleased not Himself, but took upon Him the form of a servant. He left the royal courts, and clothed His divinity with humanity, that by His own example He might teach us how we may be exalted to the position of sons and daughters in the royal family, children of the heavenly King. But what are the conditions upon which we may obtain this great blessing?—“Come out from among them, and be ye separate, saith the Lord, and touch not the unclean thing; and I will receive you, and will be a Father unto you, and ye shall be My sons and daughters.” {FE 142.1}

Nyomatékosan kérem a keresztény anyákat, hogy értsék meg felelősségüket és úgy éljenek, hogy ne önmaguknak kedvezzenek, hanem Istent dicsőítsék. Krisztus nem magának kedveskedett, hanem szolgai alakot öltött. Elhagyta a királyi udvart, felvette istenségére az emberi alakot, hogy példájával taníthasson bennünket, hogyan nyerhetjük el a királyi családban az Isten fiai és leányai, a mennyei Felség gyermekei rangot. Azonban milyen feltételekkel nyerhetjük el e nagy áldást? „…menjetek ki közülük és szakadjatok el, azt mondja az Úr, és tisztátalant ne illessetek; és én magamhoz fogadlak titeket. És leszek néktek Atyátok és ti lesztek fiaimmá és leányaimmá...”(2Kor. 6:17-18). {FE 142.1}   

Christ humbled Himself from the position of one equal with God to that of a servant. His home was in Nazareth, a place proverbial for its wickedness. His parents were among the lowly poor. His trade was that of a carpenter, and He labored with His hands to do His part in sustaining the family. For thirty years He was subject to His parents. The life of Christ points out our duty to be diligent in labor, and to provide for those intrusted to our care. {FE 142.2}

Krisztus megalázta magát az Istennel való egyenlőségből a szolgai alakra. Otthona Nazereth, gonoszságáról közmondásos hely volt. Szülei alacsonyrendű, szegény emberek voltak. Ácsként, a két kezével dolgozott, hogy a család eltartásából kivegye a részét. Harminc éven át szülei iránt engedelmes volt. Krisztus élete rámutat azon kötelességünkre, hogy szorgalmasan kell dolgoznunk és gondot kell viselnünk a gondjainkra bízottakról. {FE 142.2}   

In His lessons of instruction to His disciples, Jesus taught them that His kingdom is not a worldly kingdom, where all are striving for the highest position; but He gave them lessons in humility and self-sacrifice for the good of others. His humility did not consist in a low estimate of His own character and qualifications, but in adapting Himself to fallen humanity, in order to raise them up with Him to a higher life. Yet how few see anything attractive in the humility of Christ! Worldlings are constantly striving to exalt themselves one above another; but Jesus, the Son of God, humbled Himself in order to uplift man. The true disciple of Christ will follow His example. Would that the mothers of this generation might feel the sacredness of their mission, not trying to vie with their wealthy neighbors in appearance, but seeking to honor God by the faithful performance of duty. If right principles in regard to temperance were implanted in the youth who are to form and mold society, there would be little necessity for temperance crusades. Firmness of character, moral control, would prevail, and in the strength of Jesus the temptations of these last days would be resisted. {FE 142.3}

Tanításaiban Jézus megmutatta tanítványainak, hogy országa nem e világból való, ahol a legmagasabb rangért küzdenek az emberek, hanem alázatosságra és mások javáért való önfeláldozás leckéire tanította őket. Alázatossága nem önmaga és képességeinek lebecsülését jelentette, hanem azt, hogy alkalmazkodott az elbukott ember körülményeihez, hogy Önmaga által magasabb életre emelje őket. Mégis, milyen kevesen látnak vonzó dolgot Krisztus alázatosságában! A világi emberek folyamatosan azon vannak, hogy önmagukat mások fölé magasztalják, azonban Jézus, Isten Fia, azért alázta meg magát, hogy felemelje az embert. Krisztus igaz tanítványa követi Mestere példáját. Bárcsak e nemzetség anyái átéreznék küldetésük szentséges voltát és nem próbálnának vagyonos szomszédjaikkal megjelenésükben versenyezni, hanem Isten dicsőítését keresnék kötelességeik hűséges teljesítésével. Ha a társadalmat létrehozó és formáló ifjúságba helyes mértékletességi alapelveket ültetnénk el, akkor nem volna nagy szükség mértékletességi megmozdulásokra. Mindenütt jelen volna a jellemszilárdság, az erkölcsösség és Jézus erejével ezen utolsó napok kísértéseinek ellene lehetne állni. {FE 142.3}   

It is a most difficult matter to unlearn the habits which have been indulged through life. The demon of intemperance is of giant strength, and is not easily conquered. But if parents begin the crusade against it at their own firesides, in their own families, in the principles they teach their children from very infancy, then they may hope for success. It will pay you, mothers, to use the precious hours which are given you by God in forming the characters of your children, and in teaching them to adhere strictly to the principles of temperance in eating and drinking. {FE 143.1}

Rendkívül nehéz dolog olyan szokásokat abbahagyni, amelyeket az ember, egy egész életen át, megengedett magának. A mértéktelenség démona roppant erejű és nem könnyű legyőzni. Azonban ha a szülők, a saját családi életükben, a gyermekeik részére kicsiny gyermekkortól kezdve tanított alapelvekkel kezdik ellene a harcot, akkor sikert remélhetnek. Anyák! Kifizetődik, ha az Istentől kapott drága órákat arra használjátok, hogy gyermekeitek jellemét alakítsátok és arra tanítsátok őket, hogy szigorúan ragaszkodjanak evésben és ivásban a mértékletességi elvekhez. {FE 143.1}   

A sacred trust is committed to parents, to guard the physical and moral constitutions of their children, so that the nervous system may be well balanced, and the soul not endangered. Fathers and mothers should understand the laws of life, that they may not, through ignorance, allow wrong tendencies to develop in their children. The diet affects both physical and moral health. How carefully, then, should mothers study to supply the table with most simple, healthful food, in order that the digestive organs may not be weakened, the nerves unbalanced, or the instruction which they give their children counteracted. {FE 143.2}

Szent felelősséget kaptak a szülők. Gyermekeik testét és erkölcsi képességeit úgy kell őrizniük, hogy idegrendszerük jól kiegyensúlyozott legyen és lelkük ne kerüljön veszélybe. Az apáknak és anyáknak meg kell értenie az élet törvényeit, hogy tudatlanságuk miatt ne engedjenek a gyermekben káros hajlamokat kifejlődni. Az étrend mind a testi, mind a lelki egészségre hatással van. Milyen gondosan meg kellene tehát az anyáknak tanulniuk, hogy a családi asztalt a legegyszerűbb, legegészségesebb ételekkel lássák el, hogy az emésztőszervek ne gyengüljenek le, az idegek jó egyensúlyban maradjanak és a gyermekeiknek adott tanítások ne hiúsuljanak meg. {FE 143.2}   

Satan sees that he cannot have so great power over minds when the appetite is kept under control as when it is indulged, and he is constantly working to lead men to indulgence. Under the influence of unhealthful food, the conscience becomes stupefied, the mind is darkened, and its susceptibility to impressions is impaired. But the guilt of the transgressor is not lessened because the conscience has been violated till it has become insensible. {FE 143.3}

Sátán látja, hogy nem lehet a lelkek felett olyan nagy hatalma, ha az étvágyat féken tartják, mint amikor annak szabad utat engednek és folytonosan azon munkálkodik, hogy az embereket engedékenységre, mértéktelenségbe vigye. Egészségtelen ételek hatása alatt a lelkiismeret megtompul, az elme megsötétül és a lelki befolyások iránti fogékonyság meggyengül. A bűnt elkövető bűntudata azonban nem csökken a lelkiismeret megsérülése miatt egészen addig, amíg az érzéketlenné nem válik. {FE 143.3}   

Since a healthy state of mind depends upon the normal condition of the vital forces, what care should be exercised that neither stimulants nor narcotics be used! Yet we see that a large number of those who profess to be Christians are using tobacco. They deplore the evils of intemperance; yet while speaking against the use of liquors, these very men will eject the juice of tobacco. There must be a change of sentiment with reference to tobacco-using before the root of the evil will be reached. We press the subject still closer. Tea and coffee are fostering the appetite for stronger stimulants. And then we come still closer home, to the preparation of food, and ask, Is temperance practiced in all things? are the reforms which are essential to health and happiness carried out here? {FE 144.1}

Mivel az egészséges gondolkozás a test életerejének normál állapotán múlik, micsoda gondosságot kellene gyakorolni, hogy se serkentőszereket, se narkotikumokat ne használjunk! Mégis sok olyan, magukat keresztényeknek valló embert látunk, akik dohányt használnak. Sajnálkoznak a mértéktelenség gonoszságai miatt és mégis, miközben szeszes italok használata ellen szólnak, pontosan ők azok, akik dohánylevet köpködnek. Felfogásbeli változásnak kell történni a dohány használatát illetően, mielőtt a gonoszság gyökerét elérjük. Még jobban közelítünk a témához. A tea és a kávé az erősebb serkentőszerek iránti kívánságot fokozzák. Még jobban leszűkítjük a dolgot, az ételek elkészítésére és felteszem a kérdést: mértékletességet gyakorolunk minden dologban? E területen megvalósítjuk-e azokat a reformokat, amelyek létfontosságúak egészségünk és boldogságunk érdekében? {FE 144.1}   

Every true Christian will have control of his appetites and passions. Unless he is free from the bondage of appetite, he cannot be a true, obedient servant of Christ. The indulgence of appetite and passion blunts the effect of truth upon the heart. It is impossible for the spirit and power of the truth to sanctify a man, soul, body, and spirit, when he is controlled by sensual desires.—Christian Temperance and Bible Hygiene, 75-80, 1890. {FE 144.2}

Minden igaz kereszténynek uralnia kell étvágyát és szenvedélyeit. Nem lehet úgy Krisztusnak igaz, engedelmes szolgálja, ha még étvágya rabságában él. Az étvágy és szenvedélyek iránti engedékeny magatartás eltompítja az igazság szívre gyakorolt hatását. Lehetetlen dolog, hogy a lélek és az igazság hatalma megszentelje az embert, lelkét, testét, értelmét, amikor érzéki vágyak uralják. -- Keresztény Mértékletesség és Bibliai higiénia.. 75-80 oldalak, 1890, {FE 144.2}