I have been shown that some of our camp meetings are far from being what the Lord designed they should be. The people come unprepared for the visitation of God's Holy Spirit. Generally the sisters devote considerable time before the meeting to the preparation of garments for the outward adorning, while they entirely forget the inward adorning, which is in the sight of God of great price. There is also much time spent in needless cooking, in the preparation of rich pies and cakes and other articles of food that do positive injury to those who partake of them. Should our sisters provide good bread and some other healthful kinds of food, both they and their families would be better prepared to appreciate the words of life and far more susceptible to the influence of the Holy Spirit. {5T 162.2}
Tudomásomra hozták, hogy némelyik tábori összejövetelünk meg sem közelíti az Úr által tervezett színvonalat. Népünk készületlenül gyűlik össze, pedig Isten Szentlelkének látogatását várják. Legtöbb nővérünk sok időt tölt a külső díszítésével, a ruházkodással, de teljesen megfeledkeznek a belső ékességről, pedig az becsesebb Isten szemében. Túl sok időt fordítanak a fölösleges főzésre is, a gyomrot megterhelő torták, kalácsok és más élelmiszerek készítésére, pedig ezzel kifejezetten ártanak mindenkinek, aki elfogyasztja ezeket. Ha nővéreink jó kenyérről és más egészséges ételekről gondoskodnának, mind ők, mind családjuk jobban meg tudná becsülni az élet beszédét, és sokkal érzékenyebbek lennének a Szentlélek munkájára. {5T 162.2}
Often the stomach is overburdened with food which is seldom as plain and simple as that eaten at home, where the amount of exercise taken is double or treble. This causes the mind to be in such a lethargy that it is difficult to appreciate eternal things; and the meeting closes, and they are disappointed in not having enjoyed more of the Spirit of God. {5T 163.1}
While preparing for the meeting each individual should closely and critically examine his own heart before God. If there have been unpleasant feelings, discord, or strife in families, it should be one of the first acts of preparation to confess these faults one to another and pray with and for one another. Humble yourselves before God, and make an earnest effort to empty the soul temple of all rubbish—all envyings, all jealousies, all suspicions, all faultfindings. “Cleanse your hands, ye sinners; and purify your hearts, ye double-minded. Be afflicted, and mourn, and weep: let your laughter be turned to mourning, and your joy to heaviness. Humble yourselves in the sight of the Lord, and He shall lift you up.” {5T 163.2}
Amikor a táborokra készülünk, mindegyikünk vizsgálja meg alaposan, bíráló szemmel a szívét Isten előtt. Ha kellemetlenségek, veszekedések fordultak elő a családban, az legyen az előkészület egyik legfontosabb tette, hogy bevalljuk egymásnak a hibákat és imádkozunk egymásért. Alázzátok meg magatokat Isten előtt, s tegyetek komoly erőfeszítést, hogy kiszórjátok lelketek templomából az összes szemetet, az irigységet, a féltékenységet, a gyanakvást és a gáncsoskodást! „Mossátok le kezeteket, ti bűnösök, s tisztítsátok meg szíveteket, ti ingadozó lelkűek! Érezzétek nyomorúságotokat, szomorkodjatok és sírjatok! Nevetésetek forduljon gyászra, örömötök pedig búsulásra! Alázkodjatok meg az Úr előtt, Ő majd felmagasztal titeket!” (Jak. 4:8–10) {5T 163.2}
The Lord speaks; enter into your closet, and in silence commune with your own heart; listen to the voice of truth and conscience. Nothing will give such clear views of self as secret prayer. He who seeth in secret and knoweth all things will enlighten your understanding and answer your petitions. Plain, simple duties that must not be neglected will open before you. Make a covenant with God to yield yourselves and all your powers to His service. Do not carry this undone work to the camp meeting. If it is not done at home, your own soul will suffer, and others will be greatly injured by your coldness, your stupor, your spiritual lethargy. {5T 163.3}
Az Úr így szól: Menjetek be szobátokba, s csendesen folytassatok belső párbeszédet a szívetekkel! Hallgassatok az igazság és a lelkiismeret szavára! Semmi sem nyújt olyan világos képet önmagatokról, mint a titkos ima. Isten, aki mindenütt lát és mindent tud, megvilágítja majd értelmeteket és felelni fog könyörgéseitekre. Eddig elhanyagolt, de magától értetődő, egyszerű kötelességek világosodnak meg előttetek. Kössetek szövetséget Istennel, miszerint átengeditek magatokat, teljes valótokat a szolgálatára. Ha nem teszitek meg ezt otthon, lelki életetek sínyli meg, és másoknak is súlyos kárt okoztok a hidegségetek, lelki dermedtségetek és kábultságotok miatt. {5T 163.3}
I have seen the condition of the people professing the truth. The words of the prophet Ezekiel are applicable to them at this time: “Son of man, these men have set up their idols in their heart, and put the stumbling block of their iniquity before their face: should I be inquired of at all by them? Therefore speak unto them, and say unto them, Thus saith the Lord God; Every man of the house of Israel that setteth up his idols in his heart, and putteth the stumbling block of his iniquity before his face, and cometh to the prophet; I the Lord will answer him that cometh according to the multitude of his idols.” {5T 164.1}
Feltárták előttem az igazságot valló nép lelkiállapotát. Ezékiel próféta szavai illenek ma rá: „Embernek fia, ezeknek az embereknek a szíve bálványokhoz tapad, és ragaszkodnak ahhoz, ami bűnbe viszi őket. Hagyjam hát, hogy megkérdezzenek? Ezért szólj hozzájuk és mondd meg nekik: Ezt mondja az Úr, az Isten: Izrael házából mindenkinek, akinek a szíve bálványokhoz tapad, s aki ahhoz ragaszkodik, ami bűnbe viszi, de azért mégis a prófétához fordul, annak én, az Úr felelek, temérdek bálványa miatt.” (Ezék. 14:3–4) {5T 164.1}
If we love the things of the world and have pleasure in unrighteousness or fellowship with the unfruitful works of darkness we have put the stumbling block of our iniquity before our face and have set up idols in our heart. And unless by determined effort we put them away we shall never be acknowledged as the sons and daughters of God. {5T 164.2}
Ha a világ dolgait szeretjük és a világ becstelenségében telik örömünk, vagy a sötétséggel tartunk fenn közösséget, akkor ahhoz ragaszkodunk, ami bűnbe visz minket, és bálványokhoz tapad a szívünk. S ha eltökélten el nem utasítjuk ezeket magunktól, akkor Isten soha nem ismer el minket fiainak és leányainak. {5T 164.2}
Here is a work for families to engage in before coming up to our holy convocations. Let the preparation for eating and dressing be a secondary matter, but let deep heart searching commence at home. Pray three times a day, and, like Jacob, be importunate. At home is the place to find Jesus; then take Him with you to the meeting, and how precious will be the hours you spend there. But how can you expect to feel the presence of the Lord and see His power displayed when the individual work of preparation for that time is neglected? {5T 164.3}
Ezt a kötelességet kell elvégezniük a családoknak, mielőtt szent gyülekezéseinkre jönnek. Az élelmezés és ruházkodás kérdése legyen másodlagos. Lássunk inkább hozzá még odahaza a szívünk vizsgálatához. Imádkozzatok napjában háromszor, és mint Jákób, legyetek állhatatosak! Még otthon találjatok rá Jézusra, majd pedig hívjátok magatokkal az összejövetelre is. Akkor igen értékes lesz számotokra minden ott töltött óra. De hogyan is várhatjátok el, hogy tudatában legyetek az Úr jelenlétének, és felismerjétek hatalmának megnyilvánulását, ha elhanyagoljátok az előkészületet? {5T 164.3}
For your soul's sake, for Christ's sake, and for the sake of others, work at home. Pray as you are not accustomed to pray. Let the heart break before God. Set your house in order. Prepare your children for the occasion. Teach them that it is not of so much consequence that they appear with fine clothes as that they appear before God with clean hands and pure hearts. Remove every obstacle that may have been in their way,—all differences that may have existed among themselves or between you and them. By so doing you will invite the Lord's presence into your homes, and holy angels will attend you as you go up to the meeting, and their light and presence will press back the darkness of evil angels. Even unbelievers will feel the holy atmosphere as they enter the encampment. Oh, how much is lost by neglecting this important work! You may be pleased with the preaching, you may become animated and revived, but the converting, reforming power of God will not be felt in the heart, and the work will not be so deep, thorough, and lasting as it should be. Let pride be crucified and the soul be clad with the priceless robe of Christ's righteousness, and what a meeting will you enjoy. It will be to your soul even as the gate of heaven. {5T 164.4}
Krisztus és testvéreitek kedvéért még otthon készüljetek fel lelketekben! Imádkozzatok, ahogyan nem szoktatok máskor! Törjétek össze szíveteket Isten előtt! Rendezzétek családi életeteket! Készítsétek fel gyermekeiteket! Tanítsátok őket, hogy nem annyira szép ruhában, hanem tiszta kézzel és ártatlan szívvel kell Isten elé jönniük! Távolítsatok el minden akadályt, ami az útjukban állhatna, szüntessetek meg minden nézeteltérést! Ezzel az Urat hívjátok meg hajlékotokba, és amikor az összejövetelre mentek, szent angyalok járnak majd veletek. Jelenlétük és fényük visszaszorítja a gonosz angyalok sötétségét. Még a hitetlenek is érzékelni fogják a szent légkört, ha a táborba lépnek. Ó, de sokat is veszítünk ennek a fontos kötelességnek az elhanyagolásával! Tetszhet a prédikáció, felélénkíthet, mégsem érzékelitek majd Isten megtérítő hatalmát, és nem lesz mély és tartós a hatása sem. Feszítsétek keresztre a büszkeséget, öltsétek lelketekre Krisztus igazságának kimondhatatlanul értékes palástját, s akkor nagyszerű összejövetelnek örvendeztek majd! Olyan lesz az előttetek, mint a menny kapuja. {5T 164.4}
The same work of humiliation and heart-searching should also go on in the church, so that all differences and alienations among brethren may be laid aside before appearing before the Lord at these annual gatherings. Set about this work in earnest, and rest not until it is accomplished; for if you come up to the meeting with your doubts, your murmurings, your disputings, you bring evil angels into the camp and carry darkness wherever you go. {5T 165.1}
A megalázkodásnak és a szív vizsgálatának ugyanezt a gyakorlatát kellene folytatnunk a gyülekezetben is, hogy félre tudjunk tenni minden nézeteltérést és elhidegülést a testvérek között, mielőtt megjelennénk az Úr előtt az évente tartott gyülekezéseken. Lássatok komolyan ehhez a munkához, s ne nyugodjatok, amíg el nem végeztétek, mert ha kétségeitekkel, nehezteléseitekkel, zúgolódásaitokkal jöttök az összejövetelre, akkor gonosz angyalokat hoztok a táborba, és sötétséget hordoztok magatokkal mindenüvé. {5T 165.1}
I have been shown that for want of this preparation these yearly meetings have accomplished but little. The ministers are seldom prepared to labor for God. There are many speakers,—those who can say sharp, crank things, going out of their way to whip other churches and ridicule their faith,—but there are but few earnest laborers for God. These sharp, self-important speakers profess to have truth in advance of every other people, but their manner of labor and their religious zeal in no way correspond with their profession of faith. {5T 165.2}
Tudtomra adták, hogy az előkészületek hiánya miatt ezek az évi összejövetelek alig használnak valamit. A lelkészek csak ritkán készülnek fel, hogy Istenért tevékenykedjenek. Sok ugyan a szónok – akik más egyházakat ostoroznak és próbálják nevetségessé tenni azok hitét –, de csak kevesen fáradoznak komolyan Istenért. Ezek az éles nyelvű, önhitt prédikátorok állítják ugyan, hogy mindenki másnál magasabb rendű igazsággal rendelkeznek, de munkamódszerük és lelkületük csöppet sem egyezik a hitvallásukkal. {5T 165.2}
I looked to see the humility of soul that should ever sit as a fitting garment upon our ministers, but it was not upon them. I looked for the deep love for souls that the Master said they should possess, but they had it not. I listened for the earnest prayers offered with tears and anguish of soul because of the impenitent and unbelieving in their own homes and in the church, but heard them not. I listened for the appeals made in the demonstration of the Spirit, but these were missing. I looked for the burden bearers, who in such a time as this should be weeping between the porch and the altar, crying, Spare Thy people, Lord, and give not Thine heritage to reproach; but I heard no such supplications. A few earnest, humble ones were seeking the Lord. At some of these meetings one or two ministers felt the burden and were weighed down as a cart beneath sheaves. But a large majority of the ministers had no more sense of the sacredness of their work than children. {5T 165.3}
A lelki alázatot kerestem lelkészeinken, amelyet fel kellene ölteniük, de nem volt rajtuk. Kutattam a lelkek iránti mélységes szeretet után, amelynek a Mester szerint bennünk kellene élnie, de azt sem láttam. Hallani szerettem volna a könnyezve és gyötrődve elmondott buzgó imákat, amelyeknek az otthonainkban és a gyülekezetben levő bűnösökért kellett volna elhangozniuk, de semmi efféle nem hallatszott. A Lélek megnyilvánulásaként hangzó esedezések is hiányoztak. Kerestem a terhek hordozóit, akiknek az ilyen időkben, mint a mostani, sírniuk és esdekelniük kellene: „Könyörülj Uram, népeden, ne hagyd, hogy gyalázat érje örökségedet!” De nem ütötte meg a fülemet ilyen könyörgés. Alig néhány buzgó, alázatos ember kereste az Urat. Némelyik összejövetelünkön egy-két lelkész átérezte ugyan felelősségét, s ők nagyon leterheltek is voltak, a többiek azonban csak annyira érezték át munkájuk szentségét, mint a gyerekek. {5T 165.3}
I saw what these yearly gatherings might be, and what they should be—meetings of earnest labor. Ministers should seek a heart preparation before entering upon the work of helping others, for the people are far in advance of many of the ministers. They should untiringly wrestle in prayer until the Lord blesses them. When the love of God is burning on the altar of their hearts, they will not preach to exhibit their own smartness, but to present Christ who taketh away the sins of the world. {5T 166.1}
Láttam, hogy ezek az évi összejövetelek a komoly munka alkalmai lehetnének, és annak is kellene lenniük. Lelkészeink tisztítsák meg a saját szívüket, mielőtt másokon segítenének, mert a tagok messze maguk mögött hagyták némelyiküket. Fáradhatatlanul küzdjenek imában, míg az Úr meg nem áldja őket. Majd ha az Úr szeretete lángol a szívükben, akkor nem azért szónokolnak, hogy a szellemességüket fitogtassák, hanem hogy Krisztust hirdessék, aki elveszi a világ bűneit. {5T 166.1}
In the early church Christianity was taught in its purity; its precepts were given by the voice of inspiration; its ordinances were uncorrupted by the device of men. The church revealed the spirit of Christ and appeared beautiful in its simplicity. Its adorning was the holy principles and exemplary lives of its members. Multitudes were won to Christ, not by display or learning, but by the power of God which attended the plain preaching of His word. But the church has become corrupt. And now there is greater necessity than ever that ministers should be channels of light. {5T 166.2}
Az ősegyházban egyszerű szavakkal hirdették az evangéliumot. A Lélek tanította ennek elveit. A szertartásokban nyoma sem volt emberek rendeléseinek. A gyülekezet Krisztus lelkületéről tanúskodott, s szépségesen ragyogott őszinte odaadásában. A tagok szent és példás élete volt az ékessége. Sokaságokat nyert meg Krisztusnak, nem a műveltség fitogtatásával, hanem Isten erejével, amely igéjének hirdetését kíséri. De megromlott az egyház! S ma még sokkal fontosabb volna, mint valaha, hogy az igehirdetők a világosság közvetítői legyenek. {5T 166.2}
There are many flippant talkers of Bible truth, whose souls are as barren of the Spirit of God as were the hills of Gilboa of dew and rain. But what we need is men who are thoroughly converted themselves and can teach others how to give their hearts to God. The power of godliness has almost ceased to be in our churches. And why is this? The Lord is still waiting to be gracious; He has not closed the windows of heaven. We have separated ourselves from Him. We need to fix the eye of faith upon the cross and believe that Jesus is our strength, our salvation. {5T 166.3}
A Biblia igazságának sok komolytalan hirdetője akad, akik Isten Lelkének hiányában olyanok, mint Gilboa hegye a harmat és eső nélkül. Olyan emberekre van szükségünk, akik valóban megtértek, s arra tudnak nevelni, hogy miként kell átadni szívünket Istennek. Csaknem kiveszett gyülekezeteinkből az istenfélelem ereje. Mi ennek az oka? Az Úr még mindig kegyelmesen vár, még nem zárta be a menny kapuit. Mi különültünk el Tőle. Szegezzük hát tekintetünket a keresztre, s higgyük, hogy Jézus az erőnk és üdvösségünk. {5T 166.3}
As we see so little burden of the work resting upon ministers and people, we inquire: When the Lord comes, shall He find faith on the earth? It is faith that is lacking. God has an abundance of grace and power awaiting our demand. But the reason we do not feel our great need of it is because we look to ourselves and not to Jesus. We do not exalt Jesus and rely wholly upon His merits. {5T 167.1}
Mivel lelkészeinkben és a gyülekezet tagjaiban kevés a felelősségérzet, fel kell vetnünk a kérdést: amikor az Úr eljön, talál-e hitet a Földön? Hiányzik belőlünk a hit. Pedig Istennél bőséges a kegyelem és az erő, csak arra vár, hogy igényt tartsunk rá. Azért nem látjuk be, hogy égetően szükség van mindkettőre, mert önmagunkra nézünk, nem Jézusra. Nem tartjuk nagyra Jézust, nem támaszkodunk teljesen az Ő érdemeire. {5T 167.1}
Would that I could impress upon ministers and people the necessity of a deeper work of grace in the heart and more thorough preparation to enter into the spirit and labor of our camp meetings, that they may receive the greatest possible benefit from these meetings. These yearly gatherings may be seasons of special blessing or they may be a great injury to spirituality. Which shall they be to you, dear reader? It remains for each to decide for himself. {5T 167.2}
Bárcsak meg tudnám értetni igehirdetőinkkel és népünkkel, hogy a kegyelemnek mélyebben kell felszántania szívünket. Alaposabban fel kell készülnünk, hogy a táborok résztvevői a lehető legbőségesebb áldást merítsék ezekből a gyülekezésekből. Így az évente tartott összejövetelek a különleges áldások időszakai lehetnének. Ha nem így történik, súlyos lelki válság okozóivá válhatnak. Melyiket választod, kedves olvasó? Mindenki magában döntse el a kérdést. {5T 167.2}