At the camp meeting in Vermont, in 1870, I felt urged by the Spirit of God to bear a plain testimony relative to the duty of aged and wealthy parents in the disposition of their property. I had been shown that some men who are shrewd, prudent, and sharp in regard to the transaction of business generally, men who are distinguished for promptness and thoroughness, manifest a want of foresight and promptness in regard to a proper disposal of their property while they are living. They know not how soon their probation may close; yet they pass on from year to year with their business unsettled, and frequently their lives finally close without their having the use of their reason. Or they may die suddenly, without a moment's warning, and their property be disposed of in a manner that they would not have approved. These are guilty of negligence; they are unfaithful stewards. {3T 116.2}
1870-ben Vermont-i tábori összejövetelünkön Isten Lelke késztetett, hogy szókimondó bizonyságot tegyek a koros, jómódú szülőknek, hogy mi a kötelességük, mikor vagyonuk felől rendelkeznek. Tudtomra adták, hogy néhány éles szemű, megfontolt és üzleti dolgokban okos ember, akik máskülönben gyors gondolkodásukkal és alaposságukkal tűnnek ki, rövidlátóknak bizonyulnak és csak vonszolják a lábukat, mikor arról van szó, hogy helyesen gazdálkodjanak vagyonukkal, amíg még életben vannak. Nem tudhatják, milyen hamar zárul le próbaidejük. Mégis rendezetlenül hagyják anyagi ügyeiket és gyakran így is ér véget az életük. Figyelmeztetés nélkül, hirtelen meghalnak, s a hátramaradottak az elhalálozott akaratával ellenkezőleg osztják fel a birtokot. Ezek a hanyagság bűnei, az ilyen emberek megbízhatatlan vagyonkezelők. {3T 116.2}
Christians who believe the present truth should manifest wisdom and foresight. They should not neglect the disposition of their means, expecting a favorable opportunity to adjust their business during a long illness. They should have their business in such a shape that, were they called at any hour to leave it, and should they have no voice in its arrangement, it might be settled as they would have had it were they alive. Many families have been dishonestly robbed of all their property and have been subjected to poverty because the work that might have been well done in an hour had been neglected. Those who make their wills should not spare pains or expense to obtain legal advice and to have them drawn up in a manner to stand the test. {3T 117.1}
Azok a keresztények, akik hisznek a jelen igazságban, legyenek bölcsek és előrelátók. Ne hanyagolják el javaik rendezését, várva a kedvező alkalmat, hogy majd hosszas betegség esetén rendezhetik üzleti ügyeiket. Álljanak készen anyagi dolgaikkal, hogyha bármelyik órán szólítanák is el őket, már nem szólhatnak bele javaik elosztásába. Azért úgy rendezzék előre az ügyeiket, hogy majd úgy osszák fel vagyonukat, mintha ők intéznék a dolgot. Sok családot becstelenül megfosztottak javaiktól, mert egyre csak elodázták azt, amit egyetlen óra alatt elintézhettek volna. Akik végrendelkeznek, ne sajnálják a fáradtságot és a pénzt, hogy tájékozódjanak a törvény felől, majd úgy fogalmazzák meg végrendeletüket, hogy ne lehessen belekötni. {3T 117.1}
I saw that those who profess to believe the truth should show their faith by their works. They should, with the unrighteous mammon, make friends, that they may finally be received into everlasting habitations. God has made men stewards of means. He has placed in their hands the money with which to carry forward the great work for the salvation of souls for whom Christ left His home, His riches, His glory, and became poor that He might, by His own humiliation and sacrifice, bring many sons and daughters of Adam to God. In His providence the Lord has ordained that the work in His vineyard should be sustained by the means entrusted to the hands of His stewards. A neglect on their part to answer the calls of the cause of God in carrying forward His work shows them to be unfaithful and slothful servants. {3T 117.2}
Láttam, hogy sokaknak, akik állítják, hogy hisznek az igazságban, tetteikkel kell bizonyítani hitüket. Szerezzenek barátokat a hamis mammonból. Isten javak intézőivé tette az embereket. Pénzt bízott rájuk, amivel fejleszteni tudják azoknak a lelkeknek a megmentéséért folyó nagyszerű munkát, akikért Jézus elhagyta otthonát, gazdagságát, dicsőségét és szegény lett, hogy megaláztatásával és áldozatával Ádám sok gyermekét Istenhez vezesse. Az Úr elrendelte, hogy azokkal a javakkal folyjon szőlőjében a munka, amelyeket intézőire bízott. Ha ezek elmulasztják, hogy eleget tegyenek az Isten ügyével kapcsolatos felhívásnak, hogy fejlesszék a művet, akkor megbízhatatlan és hanyag szolgáknak bizonyulnak. {3T 117.2}
“There is a work to be accomplished for many who live at Bordoville. I saw that the enemy was busily at work to carry his points. Men to whom God has entrusted talents of means have shifted upon their children the responsibility which Heaven has appointed them of being stewards for God. Instead of rendering to God the things that are His, they claim that all they have is their own, as though by their own might and power and wisdom they had obtained their possessions.” {3T 118.2}
"Akik ma Bordoville -ben laknak, azok közül sokra komoly belső lelki munka vár. Láttam, hogy az ellenfél ott sürgölődött, hogy a maga nézeteit ültesse el. Olyanok, akikre Isten a vagyon talentumait bízta, gyermekeikre hárították át a felelősséget, pedig a menny őrájuk bízta, hogy ők maguk legyenek Isten intézői. Ahelyett, hogy megadták volna Istennek, ami az övé, azt állítják, hogy mindenük a sajátjuk, mintha csak tulajdon hatalmukkal, erejükkel, bölcsességükkel szerezték volna meg vagyonukat." {3T 118.2}
“Some place their means beyond their control by putting it into the hands of their children. Their secret motive is to place themselves in a position where they will not feel responsible to give of their property to spread the truth. These love in word, but not in deed and in truth. They do not realize that it is the Lord's money they are handling, not their own.” {3T 118.3}
Némelyek gyermekeikre íratják át vagyonukat, ami így kisiklik kezükből. Titkos mozgatójuk az, hogy olyan helyzetet teremtsenek, amelyben nem kell felelősnek tartani magukat azért, hogy odaadják vagyonukat az igazság terjesztésére. Az ilyenek szájjal szeretnek csak, nem pedig tettel és igazsággal. Nem veszik figyelembe, hogy Isten pénzét kezelik, nem a magukét. {3T 118.3}
“Parents should have great fear in entrusting children with the talents of means that God has placed in their hands, unless they have the surest evidence that their children have greater interest in, love for, and devotion to, the cause of God than they themselves possess, and that these children will be more earnest and zealous in forwarding the work of God, and more benevolent in carrying forward the various enterprises connected with it which call for means. But many place their means in the hands of their children, thus throwing upon them the responsibility of their own stewardship, because Satan prompts them to do it. In so doing they effectually place that means in the enemy's ranks. Satan works the matter to suit his own purpose and keeps from the cause of God the means which it needs, that it may be abundantly sustained.” {3T 118.4}
A szülők riadjanak vissza attól, hogy olyan javakat bízzanak gyermekeikre, melyeket Isten az ő kezükbe helyezett, hacsak egészen bizonyosan nem tudják, hogy gyermekeik jobban a szívükön viselik, jobban szeretik és odaadóbbak Isten ügye iránt, mint ők maguk. Csak ha biztosak benne, hogy gyermekeik lelkiismeretesebbek és buzgóbbak náluk Isten ügyének előbbre vitelében, hogy jótékonyabbak, és támogatják különféle vállalkozásainkat, ahol pénzre van szükség. Sokan azonban gyermekeik kezébe helyezik vagyonukat s ezzel őrájuk hárítják át a maguk intézői felelősségét, mert az ősellenség erre serkenti őket. Ezzel sikeresen átjátsszák javaikat az ellenség soraiba. Az ellenfél minden esetben addig-addig ügyeskedik, míg csak a maga céljának megfelelően nem rendezi el a dolgokat, míg csak el nem vonja Isten ügyétől azokat a javakat, melyekre égető szükség van, hogy bőségesen ellássuk a művet. {3T 118.4}
“Many who have made a high profession of faith are deficient in good works. If they should show their faith by their works they could exert a powerful influence on the side of truth. But they do not improve upon the talents of means lent them of God. Those who think to ease their consciences by willing their property to their children, or by withholding from God's cause and suffering it to pass into the hands of unbelieving, reckless children for them to squander or hoard up and worship, will have to render an account to God; they are unfaithful stewards of their Lord's money. They allow Satan to outgeneral them through these children, whose minds are under his control. Satan's purposes are accomplished in many ways, while the stewards of God seem stupefied and paralyzed; they do not realize their great responsibility and the reckoning which must shortly come.” {3T 118.5}
Sokan, bár magasztos hitvallást tettek, messze lemaradtak a jócselekedetek terén. Ha jótettekkel bizonyítanák hitüket, akkor gyakorolnának jó benyomást az igazság oldalán. Ők mégsem használják ki a javakból adódó lehetőséget, melyet Isten kölcsönzött nekik. Akik azzal csitítják el lelkiismeretüket, hogy gyerekeikre ruházzák át vagyonukat, vagy visszatartják azt az Isten ügyétől, hogy később majd hitetlen, tékozló gyermekeik kezére jusson, vagy pedig összeharácsolják és bálványozzák azt, azoknak Istennel kell majd elszámolni, mert hűtlenül kezelik Uruk pénzét. Eltűrik, hogy az ördög túljárjon eszükön gyermekeik segítségével, akiknek a gondolkodása az ősellenség uralma alatt áll. Az ellenfél sokféleképpen nyélbe üti terveit, miközben Isten intézői mintha csak megnémultak volna. Nem értik meg, milyen súlyos a felelősségük, de azt sem, hogy elszámolásra fogják vonni őket, mely elszámolás hamarosan bekövetkezik. {3T 118.5}
I was shown that the probation of some in the vicinity of ----- was soon to close, and that it was important that their work be finished to God's acceptance, that in the final settlement they might hear the “Well done” from the Master. I was also shown the inconsistency of those who profess to believe the truth withholding their means from the cause of God, that they may leave it for their children. Many fathers and mothers are poor in the midst of abundance. They abridge, in a degree, their own personal comforts and frequently deny themselves of those things that are necessary for the enjoyment of life and health, while they have ample means at their command. They feel forbidden, as it were, to appropriate their means for their own comfort or for charitable purposes. They have one object before them, and that is to save property to leave for their children. This idea is so prominent, so interwoven with all their actions, that their children learn to look forward to the time when this property will be theirs. They depend upon it, and this prospect has an important but not a favorable influence upon their characters. Some become spendthrifts, others become selfish and avaricious, and still others grow indolent and reckless. Many do not cultivate habits of economy; they do not seek to become self-reliant. They are aimless, and have but little stability of character. The impressions received in childhood and youth are wrought in the texture of character and become the principle of action in mature life. {3T 119.1}
Közölték velem, hogy _ környékén némelyek próbaideje rövidesen lezárul, ezért is fontos, hogy munkásságukat Isten szemében elfogadhatóan zárják le, hogy a végső elszámoláskor meghallhassák a Mester szájából a "jól van"-t. Feltárták előttem azok következetlenségét is, akik bár vallják, hogy hisznek az igazságban, mégis visszatartják javaikat az Isten ügyétől, hogy gyermekeikre hagyhassák. Sok apa és anya szegényesen él a bőség közepette. Rövidre fogják igényeiket, gyakran megtagadják maguktól még az élethez és az egészséghez szükséges dolgokat is, pedig lenne rá elég pénzük. Tiltottnak tartják, hogy a maguk kényelmére, vagy jóléti célokra költsenek. Egyetlen cél lebeg a szemük előtt, hogy gyermekeiknek takarítsák meg vagyonukat. Ez a gondolat annyira elhatalmasodik rajtuk, annyira beleszövődik minden tettükbe, hogy a gyermekek megtanulják, hogy alig várják, hogy végre övék legyen a birtok. Erre számítanak és ez a kilátás jelentős, de kedvezőtlen hatással van jellemükre. Néhányan pazarlóak lesznek, mások önzők és kapzsik, megint mások lusták és nyugtalanok. Sokan nem ápolják a takarékosság szokásait. Meg sem kísérlik, hogy önfenntartók legyenek. Céltalanok és alig van bennük jellemszilárdság. A gyermek és ifjúkorban nyert benyomások belevésődnek jellemük szövetébe, felnőtt életükben pedig cselekedeteik vezérlő elvévé válik. {3T 119.1}
Those who have become acquainted with the principles of the truth should closely follow the word of God as their guide. They should render to God the things that are God's. I was shown that several in Vermont were making a great mistake in regard to appropriating the means that God had entrusted to their keeping. They were overlooking the claims of God upon all that they have. Their eyes were blinded by the enemy of righteousness, and they were taking a course which would result disastrously for themselves and their dear children. {3T 120.1}
Akik megismerték az igazság elveit, kövessék útmutatójukat, – az Isten szavát. Adják meg Istennek, ami az övé. Közölték velem, hogy Vermontban néhányan súlyos hibákat követnek el, mert a maguk céljára fordítják az Isten által rájuk bízott javakat. Elfeledkeznek arról, hogy Isten igényt tart mindarra, amijük van. Megvakította őket az igaz tettek ellensége, ezért olyan irányba indultak, ami végzetes következményekkel járna mind magukra, mind kedves gyermekeikre nézve. {3T 120.1}
Children were influencing their parents to leave their property in their hands for them to appropriate according to their judgment. With the light of God's word, so plain and clear in reference to the money lent to stewards, and with the warnings and reproofs which God has given through the Testimonies in regard to the disposition of means—if, with all this light before them, children either directly or indirectly influence their parents to divide their property while living, or to will it mainly to the children to come into their hands after the death of their parents, they take upon themselves fearful responsibilities. Children of aged parents who profess to believe the truth should, in the fear of God, advise and entreat their parents to be true to their profession of faith, and take a course in regard to their means which God can approve. Parents should lay up for themselves treasures in heaven by appropriating their means themselves to the advancement of the cause of God. They should not rob themselves of heavenly treasure by leaving a surplus of means to those who have enough; for by so doing they not only deprive themselves of the precious privilege of laying up a treasure in the heavens that faileth not, but they rob the treasury of God. {3T 120.2}
A gyermekek rábeszélik szüleiket, hogy hagyják rájuk a pénzüket, hogy majd ők használják fel a belátásuk szerint. Isten szava világosan és tisztán ír az intézőknek kölcsönzött pénzről. Figyelmeztetéseket és intéseket küldött a bizonyságtételekben javakat illető végrendelkezésekről. Ha a gyermekek nyíltan, vagy akár közvetve rá akarják venni szüleiket, hogy osszák szét vagyonukat közöttük, akkor ezzel félelmetes felelősséget vállalnak. Koros szülők gyermekei, akik vallják, hogy hisznek az igazságban, Isten félelmében tanácsolják és kérleljék szüleiket, hogy legyenek hűek hitvallásukhoz, és tegyék azt a javaikkal, amit Isten jóvá tud hagyni. A szülők gyűjtsenek kincset a mennyben – maguk fordítsák javaikat Isten ügyének fejlesztésére. Ne fosszák meg magukat a mennyei kincsektől – ne hagyják felesleges javaikat azokra, akiknek úgyis megvan a betevő falatjuk. Ezzel nemcsak attól az értékes előjogtól fosztják meg magukat, hogy romolhatatlan kincset gyűjtsenek a mennyben, hanem meglopják Isten kincstárát is. {3T 120.2}
I stated at the camp meeting that when property is willed principally to children, while none is appropriated to the cause of God, or, if any, a meager pittance unworthy to be mentioned, this property would frequently prove a curse to the children who inherit it. It would be a source of temptation and would open a door through which they would be in danger of falling into many dangerous and hurtful lusts. {3T 120.3}
Már a tábori összejövetelen szóltam arról, hogy amikor az örökség zömét a gyerekekre hagyjuk, Isten ügyére pedig semmit, vagy jelentéktelen, említésre sem méltó csekélységet, akkor ezek a javak gyakorta átoknak bizonyulnak a gyermekek számára, akik örökölték. Kísértés forrása lenne a számukra és számos olyan ajtót nyitna meg előttük, amelyek azzal a veszéllyel fenyegetnék őket, hogy sok veszélyes és ártalmas, bűnös kívánságba esnek. {3T 120.3}
Parents should exercise the right that God has given them. He entrusted to them the talents He would have them use to His glory. The children were not to become responsible for the talents of the father. While they have sound minds and good judgment, parents should, with prayerful consideration, and with the help of proper counselors who have experience in the truth and a knowledge of the divine will, make disposition of their property. If they have children who are afflicted or are struggling in poverty, and who will make a judicious use of means, they should be considered. But if they have unbelieving children who have abundance of this world, and who are serving the world, they commit a sin against the Master, who has made them His stewards, by placing means in their hands merely because they are their children. God's claims are not to be lightly regarded. {3T 121.1}
A szülők gyakorolják azt a jogot, amit Isten adott nekik. Az Úr arra tanította őket, hogy az ő dicsőségére fordítsák talentumaikat. A gyerekek ne vállalják a felelősséget az apa talentumaiért. Amíg a szülők képesek rá, addig rendelkezzenek javaikkal imádságos megfontolással és megfelelő tanácsadók segítségével, akik tapasztaltak az igazságban és Isten akaratának ismeretében. Ha vannak beteges vagy ínséget látó gyermekeik, akik bölcsen tudnák felhasználni a javakat, akkor vegyük azt figyelembe. De ha a gyermekeik hitetlenek és dúskálnak a világ javaiban, ha a világot szolgálják, akkor a szülők Mesterük ellen vétenek, – hiszen ő tette a szülőket intézőivé – ha csupán azért helyezik gyermekeik kezébe javaikat, mert gyermekeik. Ne vegyük félvállról az Isten követelményeit. {3T 121.1}
And it should be distinctly understood that because parents have made their will, this will not prevent them from giving means to the cause of God while they live. This they should do. They should have the satisfaction here, and the reward hereafter, of disposing of their surplus means while they live. They should do their part to advance the cause of God. They should use the means lent them by the Master to carry on the work which needs to be done in His vineyard. {3T 121.2}
Meg kell értenünk, hogy csak mert a szülők már végrendelkeztek, ez még nem jelenti azt, hogy még éltükben ne adjanak Isten ügyére a javaikból. Kell adniuk. Ezzel megelégedés töltheti el őket, azonkívül elnyerik a jutalmat: az örök életet, ha még életükben maguk osztják szét nélkülözhető javaikat. Tegyék meg a rájuk eső részt, hogy fejlesszék az Isten ügyét. Fordítsák arra a Mestertől kölcsönkapott javaikat, hogy elvégezzék az Úr szőlőjében a munkát, melyet el kell végezniük. {3T 121.2}
The love of money lies at the root of nearly all the crimes committed in the world. Fathers who selfishly retain their means to enrich their children, and who do not see the wants of the cause of God and relieve them, make a terrible mistake. The children whom they think to bless with their means are cursed with it. {3T 121.3}
A pénz szerelme csaknem az összes bűntény gyökere, amit a világon elkövetnek. Azok az apák, akik önzőn maguknak tartják javaikat, hogy majd gyermekeiket gazdagítsák vele, s akik vakok Isten ügye és a szükségletek enyhítése iránt, azok végzetes hibát követnek el. Gyermekeik számára a pénz átoknak fog bizonyulni, még akkor is, ha javukat akarták szolgálni vele. {3T 121.3}
Money left to children frequently becomes a root of bitterness. They often quarrel over the property left them and in case of a will, are seldom all satisfied with the disposition made by the father. And instead of the means left exciting gratitude and reverence for his memory, it creates dissatisfaction, murmuring, envy, and disrespect. Brothers and sisters who were at peace with one another are sometimes made at variance, and family dissensions are often the result of inherited means. Riches are desirable only as a means of supplying present wants and of doing good to others. But inherited riches oftener become a snare to the possessor than a blessing. Parents should not seek to have their children encounter the temptations to which they expose them in leaving them means which they themselves have made no effort to earn. {3T 121.4}
A gyermekekre hagyott pénz gyakran a keserűség gyökerévé változik. Sok esetben hajba kapnak a rájuk hagyott birtokon, s ha a szülők végrendelkeztek, ritkán elégedettek azzal, amit az apjuk nekik juttatott. S ahelyett, hogy a rájuk hagyott javak elégedetté tennék őket és tiszteletet vívna ki a szülők emlékezete iránt, csak elégedetlenséget, zúgolódást, irigységet és tiszteletlenséget szülnek. Olykor fivérek és nővérek, akik azelőtt békességben éltek egymással, ettől kezdve egymás ellen fordulnak és az örökségből családi civakodások származnak. A gazdagság csak azért kívánatos, hogy kielégítsük elengedhetetlen szükségleteinket és jót tegyünk másokkal. De az örökölt pénz gyakrabban bizonyul csapdának, mint áldásnak az örökös számára. A szülők ne törekedjenek arra, hogy gyermekeik ilyen kísértésekbe kerüljenek, melyeknek akkor teszik ki őket, amikor olyan javakat hagynak rájuk, amiért a gyermekek nem dolgoztak meg. {3T 121.4}
I was shown that some children professing to believe the truth would, in an indirect manner, influence the father to keep his means for his children instead of appropriating it to the cause of God while he lives. Those who have influenced their father to shift his stewardship upon them little know what they are doing. They are gathering upon themselves double responsibility, that of balancing the father's mind so that he did not fulfill the purpose of God in the disposition of the means lent him of God to be used to His glory, and the additional responsibility of becoming stewards of means that should have been put out to the exchangers by the father, that the Master could have received His own with usury. {3T 122.1}
Közölték velem, hogy olyan gyermekek, akik vallják, hogy hisznek az igazságban, befolyásolják apjukat, hagyja rájuk a pénzt, ahelyett, hogy még éltében Isten ügyére fordítsa. Akik rábeszélték apjukat, hogy rájuk hagyja az intézőséget, alig tudják, hogy mit művelnek. Kettős felelősséget vállalnak magukra. Az egyik: maguk felé hajlítják apjuk gondolkodását, hogy az apa ne teljesítse Isten szándékát a tőle kölcsönkapott javakkal – vagyis nem Isten dicsőségére fordítja. Azonkívül, olyan javak intézőségét vállalják, amelyeket az apának kellett volna kiadnia a pénzváltóknak, hogy a Mester végül kamatostól kapja meg azt, ami az övé. {3T 122.1}
Many parents make a great mistake in placing their property out of their hands into the hands of their children while they are themselves responsible for the use or abuse of the talent lent them of God. Neither parents nor children are made happier by this transfer of property. And the parents, if they live a few years even, generally regret this action on their part. Parental love in their children is not increased by this course. The children do not feel increased gratitude and obligation to their parents for their liberality. A curse seems to lay at the root of the matter, which only crops out in selfishness on the part of the children and unhappiness and miserable feelings of cramped dependence on the part of the parents. {3T 122.2}
Sok szülő azt a súlyos hibát követi el, hogy gyermekei kezére adja a tulajdonát, mikor még mindig ők felelősek talentumaik jó vagy rossz felhasználásáért. Az ilyen adás nem boldogítja sem a szülőket, sem a gyermekeket. S a szülők, még ha csak néhány évet élnek is, rendszerint megbánják ezt a lépésüket. Az ilyen eljárással nem növelik gyermekeikben a szülők iránti szeretetet. A gyerekek nem lesznek hálásabbak, sem lekötelezettebbek a szülők bőkezűségétől. Mintha átok nyugodna az ügy gyökerén, ami csak önzésben tör felszínre a gyermekeknél. A szülők számára pedig a függőség boldogtalansága és nyomorult érzete. {3T 122.2}
If parents, while they live, would assist their children to help themselves, it would be better than to leave them a large amount at death. Children who are left to rely principally upon their own exertions make better men and women, and are better fitted for practical life than those children who have depended upon their father's estate. The children left to depend upon their own resources generally prize their abilities, improve their privileges, and cultivate and direct their faculties to accomplish a purpose in life. They frequently develop characters of industry, frugality, and moral worth, which lie at the foundation of success in the Christian life. Those children for whom parents do the most, frequently feel under the least obligation toward them. The errors of which we have spoken have existed in -----. Parents have shifted their stewardship upon their children. {3T 122.3}
Jobb lenne, ha a szülők, míg élnek, abban segítenék gyermekeiket, hogy hogyan segítsenek magukon, ahelyett, hogy jelentős összeget hagynának rájuk halálukkor. Azok a gyermekek, akik nagyobbrészt kénytelenek a maguk igyekezetére támaszkodni, derekasabb férfiak és nők lesznek, alkalmasabbak a gyakorlati életre, mint azok, akik szüleik vagyonára támaszkodnak. A maguk erejére utalt gyermekek legtöbbször megbecsülik képességeiket, kihasználják előjogaikat. Úgy művelik és alakítják képességeiket, hogy elérjenek valamilyen célt az életben. Gyakran szorgalmas, takarékos és erkölcsileg értékes jellemet fejlesztenek ki, ami a keresztény élet sikerének alapja. Azok a gyermekek, akikért a szülők legtöbbet tesznek, gyakran a legkevesebb kötelezettséget érzik szüleik iránt. A tévedések, amelyekről szólunk, ott találhatók ...-ban. A szülők gyermekeikre hárították át intézőségüket. {3T 122.3}
At the camp meeting at -----, 1870, I appealed to those who had means to use that means in the cause of God as His faithful stewards, and not leave this work for their children. It is a work which God has left them to do, and when the Master calls them to account, they can, as faithful stewards, render to Him that which He has lent them, both principal and interest. {3T 123.1}
Az ...-i tábori összejövetelen, 1870-ben felhívtam a tehetősebbeket, hogy fordítsák javaikat az Isten ügyére, mint az Úr megbízható intézői és ne bízzák ezt a szerepet a gyermekeikre. Olyan kötelesség ez, amelyet Isten őrájuk hárított. S mikor a Mester számadásra vonja őket, akkor hűséges intézőiként el tudnak majd számolni azzal, amit kölcsön adott nekik. Mind a tőkével, mind a kamattal. {3T 123.1}
Brethren X, Y, Z were presented before me. These men were making a mistake in regard to the appropriation of their means. Some of their children were influencing them in this work, and were gathering upon their souls responsibilities that they were ill-prepared to bear. They were opening a door and inviting the enemy to come in with his temptations to harass and destroy them. The two younger sons of Brother X were in great danger. They were associating with individuals of a stamp of character which would not elevate, but would debase them. The subtle influence of these associations was gaining an imperceptible influence over these young men. The conversation and deportment of evil companions were of that character to separate them from the influence of their sisters and their sisters’ husbands. While speaking upon this subject at the camp meeting I felt deeply. I knew the persons were before me whom I had seen in vision. I urged upon those who heard me the necessity of thorough consecration to God. I called no names, for I was not permitted to do this. I was to dwell upon principles, appeal to the hearts and consciences, and give those who professed to love God and keep His commandments an opportunity to develop character. God would send them warnings and admonitions, and if they really desired to do His will they had an opportunity. Light was given, and then we were to wait and see if they would come to the light. {3T 123.2}
Elém tárták X, Y és Z atyafiak ügyét. Ezek a testéveink hibát követnek el javaik hovafordítása körül. Némelyik gyerekük befolyásolta gondolkodásukat, s így olyan felelősséget vesznek a lelkükre, amire aligha készültek fel. Kitárták az ajtót s behívták az ellenséget, hogy tessék, csak törjön be kísértéseivel, hogy zaklassa s végül elpusztítsa őket. X atyafi két ifjabb fia súlyos veszedelemben forog. Olyan jellemű emberekkel barátkoznak, akik nem emelik fel, hanem lealjasítják őket. Barátaik alig észrevehető hatása lassan a hatalma alá keríti ezt a két ifjút. Gonosz barátaik beszéde és viselkedése olyan lelkületről árulkodik, ami elidegeníti őket nővéreiktől és sógoraiktól. Nagyon is komolyan gondoltam, amit a tábori összejövetelen mondtam. Tudtam, hogy azok ülnek előttem, akiket látomásban láttam. Kérleltem hallgatóimat, hogy alaposan szenteljék magukat Istennek. Nem neveztem meg senkit, mert nem engedték meg nekem. Fejtegetnem kellett az elveket, szívükre és lelkiismeretükre kellett hatnom és alkalmat nyújtanom azoknak, akik vallják, hogy szeretik Istent és megtartják parancsait, hogy fejlesszék jellemüket. Isten intéseket és figyelmeztetéseket küld nekik s ha tényleg teljesíteni akarják akaratát, akkor lehetőségük is nyílik rá. Megkapták a világosságot, nekünk pedig várnunk kellett, hogy a világosságra jönnek-e. {3T 123.2}
I left the camp meeting with a burden of anxiety upon my mind in reference to the persons whose danger I had been shown. In a few months news reached us of Brother Y's death. His property was left to his children. Last December we had an appointment to hold meetings in Vermont. My husband was indisposed and could not go. In order to save too great a disappointment, I consented to go to Vermont in company with Sister Hall. I spoke to the people with some freedom, but our conference meetings were not free. I knew that the Spirit of the Lord could not have a free course until confessions were made and there was a breaking of heart before God. I could not keep silent. The Spirit of the Lord was upon me, and I related briefly the substance of what I have written. I called the names of some present who were standing in the way of the work of God. {3T 124.1}
Gondterhelten távoztam az összejövetelekről. Azokért aggódtam, akiknek a veszedelmét közölték velem. Néhány hónapon belül hallottuk, hogy Y atyafi meghalt. Gyermekeire hagyta a vagyonát. Múlt év decemberében meghívtak minket, hogy tartsunk összejöveteleket Vermontban. Férjem gyöngélkedett, nem tudott elmenni. Nehogy súlyos csalódást okozzunk, rászántam magam, hogy Hall testvérnővel Vermontba utazom. Bár tartózkodás nélkül szóltam népünkhöz, az értekezlet összejövetelei mégis feszélyezettek voltak. Tudtam, hogy nem áll nyitva az út az Úr Lelke előtt, míg csak bűnvallomásokat nem tesznek, míg össze nem törik szívüket az Isten előtt. Nem maradhattam hát csöndben. Az Úr Lelke nyugodott meg rajtam, s rövidem elmondtam a fent leírtak lényegét. Megneveztem néhány jelenlevőt, akik elállták Isten munkájának útját. {3T 124.1}
The result of leaving property to children by will, and also of parents’ shifting the responsibility of their stewardship upon their children while the parents were living, had been verified before them. Covetousness had led Brother Y's sons to pursue a wrong course. This was especially true of one of his sons. I labored faithfully, relating the things which I had seen in reference to the church, especially to the sons of Brother Y. One of these brothers, himself a father, was corrupt in heart and life, a reproach to the precious cause of present truth; his low standard of morals was corrupting to the youth. {3T 124.2}
Elismételtem előttük annak következményeit, ha a szülők a gyermekek javára végrendelkeznek s annak is, ha még életükben a gyermekeikre hárítják át intézőségük felelősségét. A másé kívánása vezette J. atyafi fiait a helytelen útra. Ez különösen érvényes volt az egyik fiára. Hűségesen végeztem hát kötelességemet, elmondtam azokat a dolgokat, melyeket a gyülekezet felől közöltek velem, különösen pedig Y atyafi fiainak. Az egyik fivér, már maga is apa, romlott szívű és életű ember, szégyenfolt a jelen igazság drága ügyére. Alacsony erkölcsi színvonala megrontja a fiatalokat. {3T 124.2}
The Spirit of the Lord came into the meetings, and humble confessions were made by some, accompanied by tears. After the meeting I had an interview with the younger sons of Brother X. I pleaded with them, and entreated them for their souls’ sake to turn square about, break away from the company of those who were leading them on to ruin, and seek for the things which make for their peace. While pleading for these young men, my heart was drawn out after them, and I longed to see them submit to God. I prayed for them, and urged them to pray for themselves. We were gaining the victory; they were yielding. The voice of each was heard in humble, penitential prayer, and I felt that indeed the peace of God rested upon us. Angels seemed to be all around us, and I was shut up in a vision of God's glory. The state of the cause at ----- was again shown me. I saw that some had backslidden far from God. The youth were in a state of backsliding. {3T 124.3}
Az Úr Lelke látogatott el az összejövetelekre, ezért némelyek könnyek között, alázatosan bűnvallomást tettek. Az összejövetelek után zárt körben, külön beszéltem X atyafi két ifjabb fiával. Kérleltem őket és könyörögtem nekik üdvösségük érdekében, hogy forduljanak meg, szakadjanak el azok társaságától, akik romlásba viszik őket. Törekedjenek inkább arra, ami békességüket szolgálja. Miközben kérleltem őket, megesett rajtuk a szívem, szerettem volna látni, hogy alávetik magukat Istennek. Imádkoztam értük s kérleltem őket, hogy ők is imádkozzanak magukért. Lassan győzelmet arattunk, hajlottak a szóra. Mindkettő alázatos, bűnbáró imát rebegett, én pedig éreztem, hogy valóban Isten békéje nyugodott meg rajtunk. Mintha csak angyalok tartózkodtak volna közöttünk. Én pedig mintha Isten dicsőségének látomásába lettem volna bezárva. Újra elém tárták az ...-i ügy állását. Láttam, hogy némelyek messze eltávolodtak Istentől. A fiatalok is visszaestek a bűnbe. {3T 124.3}
I was shown that the two younger sons of Brother X were naturally goodhearted, conscientious young men, but that Satan had blinded their perception. Their companions were not all of that class which would strengthen and improve their morals or increase their understanding and love for the truth and heavenly things. “One sinner destroyeth much good.” The ridicule and corrupt conversation of these companions had had its effect to dispel serious and religious impressions. {3T 125.1}
Közölték velem, hogy X atyafi két fia természetéből fakadóan jószívű, lelkiismeretes, de az ellenség elvakította belátásukat. Barátaik egyáltalán nem olyanok, hogy erősítenék és javítanák erkölcsüket, vagy növelnék bennük az igazság és a mennyei dolgok ismeretét és szeretetét. "Egyetlen bűnös sok jót elveszíthet" Barátaik gúnyolódása és romlott beszéde eloszlatta a két ifjú komoly és hívő gondolatait. {3T 125.1}
It is wrong for Christians to associate with those whose morals are loose. An intimate, daily intercourse which occupies time without contributing in any degree to the strength of the intellect or morals is dangerous. If the moral atmosphere surrounding persons is not pure and sanctified, but is tainted with corruption, those who breathe this atmosphere will find that it operates almost insensibly upon the intellect and heart to poison and to ruin. It is dangerous to be conversant with those whose minds naturally take a low level. Gradually and imperceptibly those who are naturally conscientious and love purity will come to the same level and partake of and sympathize with the imbecility and moral barrenness with which they are so constantly brought in contact. {3T 125.2}
Nem helyes, ha a keresztények laza erkölcsű emberekkel barátkoznak. Veszélyes a meghitt, mindennapos társalgás, amikor anélkül telik el az idő, hogy bármivel is hozzájárulna a szellemi vagy erkölcsi felemelkedéshez. Ha az embereket körülvevő erkölcsi légkör nem tiszta és megszentelt, hanem a romlástól szennyes, akkor, aki azt belélegzi, észre fogja venni, hogy a mérgezett légkör kihat gondolkodására és szívére, hogy romlásba döntse mindkettőt. Veszélyes dolog olyanokkal társalogni, akiknek a gondolkodása természettől fogva alacsony szinten mozog. Mert fokozatosan és alig észrevehetően azok is ugyanarra a szintre züllenek le, akik pedig természettől lelkiismeretesek és akik szeretik a tisztaságot. Ők is részt vesznek és egyetértenek azzal a komolytalansággal és erkölcsi sivársággal, amellyel folyton érintkeznek. {3T 125.2}
It was important that the associations of these young men should change. “Evil communications corrupt good manners.” Satan has worked through agents to ruin these young men. Nothing can more effectually prevent or banish serious impressions and good desires than association with vain, careless, and corrupt-minded persons. Whatever attractions such persons may possess by their wit, sarcasm, and fun, the fact that they treat religion with levity and indifference is sufficient reason why they should not be associated with. The more engaging they are in other respects, the more should their influence be dreaded as companions, because they throw around an irreligious life so many dangerous attractions. {3T 125.3}
Fontos dolog, hogy ez a két ifjú más barátokat válasszon. "A gonosz beszéd megrontja a jó erkölcsöt." Az ördög ügynökein át mesterkedett, hogy megrontsa ezt a két ifjút. Semmi hathatósabban meg nem akadályozza, vagy el nem űzi a komoly benyomásokat és a jóravaló törekvést, mint hogyha hiú, nemtörődöm és romlott gondolkodású emberekkel barátkozunk. Az ilyen emberek bármennyire vonzók is lehetnek a szellemességükkel, csipkelődésükkel és tréfálkozásukkal, maga a tény, hogy félvállról, közönyösen veszik a vallást, elég ok arra, hogy ne barátkozzunk velük. Minél megnyerőbbek más oldalról, annál jobban féljünk barátságuktól, mert veszedelmesen vonzó vonásokkal veszik körül az embereket vallástalan életükkel. {3T 125.3}
These young men should choose for their associates those who love the purity of truth, whose morals are untainted, and whose habits are pure. They must comply with the conditions laid down in the word of God, if they would indeed become sons of God, members of the royal family, children of the heavenly King. “Come out from among them, and be ye separate, saith the Lord, and touch not the unclean thing; and I will receive you.” God loves these young men, and if they will follow the leadings of His Spirit, and walk in His counsel, He will be their strength. {3T 126.1}
Ez a két ifjú válasszon olyan barátokat, akik szeretik az igazság tisztaságát, akiknek szeplőtlen az erkölcsük és ártatlanok a szokásaik. Tegyenek eleget az Isten szavában lefektetett feltételeknek, ha valóban Isten fiai, a királyi család tagjai, a mennyei király gyermekei akarnak lenni: "Váljatok el tőlük, mondja az Úr, s tisztátalant ne illessetek. Akkor felkarollak titeket." Isten szereti ezt a két ifjút és ha követni fogják a Szentlélek irányításait, ha az ő tanácsa szerint járnak, akkor ő lesz az erejük. {3T 126.1}
God has given Brother A Y good abilities, quick perceptions, and a good understanding of His word. If his heart were sanctified, he could have an influence for good with his brothers, as well as his neighbors and those with whom he associates. But the love of money has taken so firm a hold of his soul, and has been so interwoven with all the transactions of life, that he has become conformed to the world instead of being transformed by the renewing of the mind. His powers have been perverted and debased by sordid love of gain, which has made him selfish, penurious, and overbearing. Had his qualities been put into active use in his Master's service, rather than used to serve his own selfish interests, had his object and aim been to do good and glorify God, the qualities of mind that God had given him would impart to his character an energy, humility, and efficiency which could not fail to command respect and would give him an influence over all with whom he associated. {3T 126.2}
Isten jó képességeket, gyors felfogóképességet és igéjének jó megértését adományozta Y atyafinak. Ha szíve megszentelődne, akkor jó hatással tudna lenni fivéreire, szomszédaira és barátaira. A pénz szerelme azonban olyan szívósan megragadta lelkét és annyira beleszövődött életének minden ügyébe, hogy a világhoz szabja magát, ahelyett,hogy gondolkodásának megújulása által alakult volna át. Képességei megromlottak és elaljasodtak a nyereség közönséges szeretetétől. Ettől azután önző, szűkmarkú és ellentmondást nem tűrő lett. Ha a Mester szolgálatára szentelte volna képességeit, ahelyett, hogy a maga önző érdekeire fordítaná azokat, ha az lenne a célja, hogy jót tegyen és Istent dicsőítse meg, akkor az Istentől kapott szellemi képességekkel erőt, alázatot és eredményességet kölcsönzött volna jellemének. Ez pedig mindig is tiszteletet parancsoló tekintélyt, jóra való hatást adna neki mindazok iránt, akikkel érintkezik. {3T 126.2}
I was shown that the property left by the father had indeed been a root of bitterness to his children. Their peace and happiness, and their confidence in one another, had been greatly disturbed by it. Brother A Y did not need his father's property. He had enough talents to handle that God had entrusted to his management. If he made a right disposition of that which he had, he would at least be among that number who were faithful in that which is least. The addition of the stewardship of his father's property, which he had covetously desired, was a heavier responsibility than he could well manage. {3T 127.1}
Közölték velem, hogy az apáról gyermekeire hagyott birtok valóban a keserűség gyökere lett köztük. A vagyon alaposan megzavarta békéjüket, boldogságukat és egymás iránti bizalmukat. Y.A. atyafinak semmi szüksége sem volt apja pénzére. Elegendő képessége volt, hogy maga kezelje, amit Isten őrá bízott. Ha helyesen használta volna fel, amije volt, legalább azok között lenne, akik hűek a kicsinyben. Apja tulajdonának hozzáadásával – amire nagyon áhítozott – súlyosabb felelősség járt, mint amit el tudna viselni. {3T 127.1}
For several years the love of money has been rooting out the love of humanity and the love of God. And as the means of his father were within his reach, he desired to retain all that was possible in his own hands. He pursued a selfish course toward his brothers because he had the advantage and could do so. His brothers have not had right feelings. They have felt bitter toward him. He has in deal advantaged himself to the disadvantage of others until his course has reproached the cause of God. He has lost command of himself. His greatest object has been gain, selfish gain. The love of money in the heart was the root of all this evil. I was shown that had he turned his powers to labor in the vineyard of the Lord he would have done much good, but these qualifications perverted can do a great deal of harm. {3T 127.2}
Jó pár éve már, hogy a pénz szeretete gyökerestől irtja ki belőle az elveket és az Isten iránti szeretetet. S mivel elérhető volt számára az apja birtoka, azt akarta, hogy amit csak lehet, a maga kezében tartson meg. Önzőn bánt el fivéreivel, mert ő volt fölényben, mert módjában állt. A fivéreiben bosszúság forrong, keserűséget táplálnak iránta. üzleti dolgokban mások rovására magának kedvezett, míg csak a viselkedése gyalázatot nem hozott az Isten ügyére. A pénznek szívébe fészkelődött szeretet volt minden rossznak a gyökere. Ha az Úr szőlőjében használta volna fel képességeit, sok jót érhetett volna el, ezek a megrontott képességek azonban tengernyi kárt okoztak. {3T 127.2}
The brothers B have not had the help they ought to have had. A B has labored to great disadvantage. He has taken too many burdens upon him, which has crippled his labors so that he has not increased in spiritual strength and courage as he should. The church, who have the light of truth, and should be strong in God to will and do, and to sacrifice, if need be, for the truth's sake, have been like weak children. They have required the time and labor of Brother A B to settle difficulties which should never have existed. And when these difficulties have arisen because of selfishness and unsanctified hearts, they could have been put away in an hour, had there been humility and a spirit of confession. {3T 127.3}
B. atyafiék nem kapták meg a kellő segítséget. B.A. súlyos hátrányok közepette fáradozott. Túl sok terhet vállalt, amitől megrokkant a munkában, ezért nem növekedett megfelelően lelki erőben és bátorságban. Az a gyülekezet, mely az igazság fényével rendelkezik, hogy erős szándékú és cselekedetű legyen, s ha kell áldozatokra is kész, olyan csak, mint az erőtlen gyermek. Elpazarolták B.A. atyafi idejét és munkáját, hogy olyan nézeteltéréseket simítson el, melyeknek fel se kellett volna merülniük. De mikor ezek a nehézségek előálltak az önző, megszenteletlen szívek miatt, egyetlen óra alatt elsimíthatták volna, ha alázatosak és bűnbánók lettek volna. {3T 127.3}
The brothers B make a mistake in remaining at -----. They should change their location and not see this place oftener than a few times in the year. They would have greater freedom in bearing their testimony. These brethren have not felt freedom in speaking out truth and facts as they have existed. If they had lived elsewhere, they would have been more free from burdens, and their testimony would have had tenfold more weight when they did visit this church. While Brother A B has been weighed down with petty church trials and kept at -----, he should have been laboring abroad. He has served tables until his mind has become clouded, and he does not comprehend the force and power of the truth. He has not been awake to the real wants of the cause of God. He has been losing spirituality and courage. The work of keeping up systematic benevolence has been neglected. Some of the brethren, whose whole interest was once in the advancement of the cause of God, have been growing selfish and penurious instead of becoming more self-sacrificing and their love for the truth and devotion to it increasing. They have been growing less devotional and more like the world. Father C is one of this number. He needs a new conversion. Brother C has been favored with superior privileges, and if these are not improved, condemnation and darkness will follow equal to the light he has had, for the nonimprovement of the talents lent of God for him to improve. {3T 127.4}
B. testvéreink hibát követnek el, ha ...-ban maradnak. Máshova kellene költözniük és csak évente kétszer-háromszor látogatni el ide. Akkor felszabadultabban hirdetnék bizonyságtételüket. Ezek a testvéreink nem voltak elég elfogulatlanok, hogy úgy mondják ki az igazat és a tényeket, ahogy azok megtörténtek. Ha máshol laknának, mentesebbek lennének a terhektől s a bizonyságtételük tízszer olyan súlyosan esne latba, amikor meglátogatják ezt a gyülekezetet. Míg B.A. atyafit apró-cseprő gyülekezeti civódások terhelték le és tartották ...-ben, addig másfelé kellett volna fáradoznia. Addig szolgált, míg elméjében sivárság lett, míg csak el nem feledte az igazság erejét és hatalmát. Nem ébredt rá Isten ügyének valódi szükségleteire. Egyre veszít lelkiségéből és bátorságából. Elhanyagolta a tizedfizetésre való felszólításokat. Néhány testvérünk, akiknek pedig az Isten ügyének fejlődése valamikor szívügyük volt, lassan önzők és fukarok lettek, ahelyett, hogy még önfeláldozóbbakká váltak volna, ahelyett, hogy növekedett volna bennük az igazság iránti szeretet és odaadás. Egyre kevésbé vallásosak, egyre inkább olyanok, mint a világ. C. atyafi is ezek közül való. Újra meg kell térnie. C. atyafi kiemelkedő előjogokkal van felruházva s ha nem használja ki ezeket, akkor azzal arányos ítélet és sötétség vár rá. Isten ugyanis felhasználásra adta neki talentumait. {3T 127.4}
Brother D B overtaxed his strength last season while laboring in new fields with the tent without suitable help. God does not require this brother, or any of His servants, to injure their health by exposure and taxing labor. The brethren at ----- should have felt an interest that would have been shown by their works. They could have secured help if they had been awake to the interest of the cause of God and felt the worth of souls. While Brother D B felt a deep sense of the work of God and the value of souls, which called for continual effort, a large church at ----- by their petty difficulties held Brother A B from helping his brother. These brothers should come up with renewed courage, shake themselves from the trials and discouragements which have held them at ----- and crippled their testimony, and should claim strength from the Mighty One. They should have borne a plain, free testimony to Brother X and Y, and urged the truth home, and done what they could to have these men make a proper distribution of their property. Brother A B, in taking so many burdens, is lessening his mental and physical strength. {3T 128.2}
B.D. atyafi megerőltette magát az elmúlt évadban, mikor kellő segítség nélkül fáradozott az új területen, a sátoros összejöveteleken. Isten nem várja el tőle, de egyetlen szolgájától sem, hogy túlmunkával és az időjárás viszontagságainak kitéve viseljék meg egészségüket. Az ...-i testvéreknek tettekkel kellett volna segítségére sietniük. Módjukban állt volna, ha szívükön viselik az Isten ügyét és átérzik az emberek üdvösségének értékét. Míg D.B. atyafi szívén hordozta Isten ügyét és nagyra becsülte az emberek üdvösségét, mely folyamatos erőfeszítést követelt meg, addig az ...-i népes gyülekezet apró-cseprő nehézségei akadályozták meg B.A. atyafit, hogy segítsen fivérének. Ez a két testvér megújult bizalommal szálljon síkra. Rázzák le magukról a próbákat és csüggedéseket, amelyek ...-ban tartották őket, amelyek megrokkantották bizonyságtételüket és kérjenek erőt a Mindenhatótól. Köntörfalazás nélkül bizonyságot kellett volna tenniük X és Y atyafinak. Eléjük kellett volna tárni az igazságot és el kellett volna követniük mindent, hogy rávegyék ezt a két férfit, hogy helyesen osszák fel vagyonukat. B.A. atyafi, mikor annyi terhet vállal, ezzel csökkenti szellemi és testi erejét. {3T 128.2}
If Brother C had been walking in the light for a few years past, he would have felt the value of souls. Had he been cultivating a love for the truth he might have been qualified to teach the truth to others. He might have helped Brother D B in his work with the tent. He might at least have taken the burdens of the church at home. If he had had love for his brethren, and been sanctified through the truth, he could have been a peacemaker instead of a stirrer-up of strife, which, united with other difficulties, called Brother A B from his brother's side at a most important time and resulted in Brother D B's laboring far beyond his strength. And yet, after Brother D B had done all that he could, the work was not accomplished that might have been had there been the interest there should have been in ----- to supply help when it was so much needed. A fearful responsibility rests upon that church for their neglect of duty. {3T 129.1}
Ha C. atyafi az elmúlt néhány év folyamán a világosságban járt volna, akkor tudatában lenne az emberek üdvössége értékének. Ha ápolta volna magában az igazság szeretetét, akkor felkészült volna rá, hogy másoknak is hirdesse az igazságot. Segíteni tudott volna B.D. atyafinak a sátoros összejöveteleken. Vagy legalább átvehette volna gyülekezetének terheit. Ha szeretet élt volna benne testvérei iránt, ha az igazság megszentelte volna őt, akkor békességre törekedő lett volna, ahelyett, hogy maga is viszályt támaszt, ami a többi nehézségekkel karöltve, a legválságosabb időpontban szólította el B.A. atyafit a testvére oldaláról. Ennek az lett a következménye, hogy B.D. atyafi erejét meghaladó munkát végzett. S bár megtett minden tőle telhetőt, mégsem ért el annyit, amennyit el lehetett volna érni, ha ...-ben szívükön viselték volna, hogy segítséget nyújtsanak, mikor olyan égető szükség volt rá. Félelmetes felelősség hárul a gyülekezetre kötelességük elhanyagolása miatt. {3T 129.1}
I was shown that Brother X's course in dividing his property among his children was shifting the responsibility upon them which he should not have laid off. He now sees that the result of this course has brought to him no increase of affection from his children. They have not felt under obligation to their parents for what they have done for them. These children were young and inexperienced. They were not qualified to bear the responsibility laid upon them. Their hearts were unconsecrated, and true friends were looked upon by them as designing enemies, while those who would separate very friends were accepted. These agents of Satan were continually suggesting false ideas to the minds of these young men, and the hearts of brothers and sisters, father and mother, were at variance. {3T 129.2}
Láttam, hogy X. atyafinak az a lépése, hogy megosztja fiai között a vagyonát, fiaira hárította felelősségét, amit nem lett volna szabad leráznia magáról. Most már látja, hogy a vagyon felosztása nem tette szeretetteljesebbé gyermekeit. Nem tartják lekötelezettnek magukat a szüleik iránt azért, amit a szülők tettek értük. Ezek a gyermekek még fiatalok és tapasztalatlanok voltak. Nem voltak felkészülve a rájuk hárított felelősség hordozására. A szívük nem volt megszentelt és az igazi barátaikat cselszövő ellenségnek nézték, de akik a barátok közé ékelték magukat, azokat befogadták. Az ördög ügynökei folyvást hamis elgondolásokat javasolnak ezeknek a fiatal férfiaknak s a testvérek, az apa és az anya szíve szemben álltak, szemben állnak egymással. {3T 129.2}
Father X made a mistake. Had he confided more in his daughters’ husbands, who loved the truth in sincerity, and had he been more willing to be helped by the advice of these men of experience, great mistakes might have been prevented. But this is the way the enemy generally succeeds in managing matters in regard to the appropriation of means. {3T 130.1}
X. apa hibát követett e. Ha előbb beszélte volna a vejeivel, akik őszintén szeretik az igazságot, és ha szívesebben fogadta volna a tapasztaltabbak tanácsát, akkor súlyos hibát előzhetett volna meg. De ez az az út, amelyen az ellenség gyakorta eredményesen csűri-csavarja el a dolgokat a javak felhasználása körül. {3T 130.1}
These cases mentioned were designed of God to be developed that all might see the effect of the deceitfulness of riches upon the heart. The result in these cases, which is apparent to all, should prove a warning to fathers and mothers and to ambitious children. The word of God defines covetousness as idolatry. It is impossible for men and women to keep the law of God and love money. The heart's affections should be placed upon heavenly things. Our treasure should be laid up in heaven, for where our treasure is, there will our heart be also. {3T 130.2}
Az említett esetekben Isten megengedte, hogy mindnyájan felismerjék a csalóka gazdagságnak a szívre tett hatását. Az ilyen esetek következménye, ami ma már nyilvánvaló mindenki előtt, álljon elrettentő példaként az apák, anyák és a nagyravágyó gyermekek előtt. Isten szava bálványimádásnak nevezi a mások vagyonának kívánását. Lehetetlenség akár a férfiaknak, akár a nőknek, hogy megtartsák az Isten törvényét, ha ugyanakkor szeretik a pénzt. Irányítsuk mennyei dolgokra szívünk szeretetét. Gyűjtsünk kincset a mennyben, mert ahol a kincsünk, ott a szívünk is. {3T 130.2}
