× A kiadvány nem a Hetednapi Adventista Egyház által elfogadott fordítás, és hibákat tartalmazhat!

Chapter 2

2. fejezet

1-10 (Acts 15:4-29). The Wisdom of Paul—Paul ... describes the visit which he made to Jerusalem to secure a settlement of the very questions which are now agitating the churches of Galatia, as to whether the Gentiles should submit to circumcision and keep the ceremonial law. This was the only instance in which he had deferred to the judgment of the other apostles as superior to his own. He had first sought a private interview, in which he set the matter in all its bearings before the leading apostles, Peter, James, and John. With far-seeing wisdom, he concluded that if these men could be led to take a right position, everything would be gained. Had he first presented the question before the whole council, there would have been a division of sentiment. The strong prejudice already excited because he had not enforced circumcision on the Gentiles, would have led many to take a stand against him. Thus the object of his visit would have been defeated, and his usefulness greatly hindered. But the three leading apostles, against whom no such prejudice existed, having themselves been won to the true position, brought the matter before the council, and won from all a concurrence in the decision to leave the Gentiles free from the obligations of the ceremonial law (Sketches from the Life of Paul, 192, 193). {6BC 1108.4}

1-10. (Cselekedet 9:25-27) Pál bölcsessége - Pál leírja jeruzsálemi látogatását, hogy rendezték a galáciai gyülekezeteteket nyugtalanító kérdéseket, vagyis hogy a pogányoknak alá kell-e vetni magukat a körülmetélkedésnek és a szertartástörvény megtartásának? Ez volt az egyedüli alkalom, amikor a többi apostol nézetét a maga nézete fölé helyezte. Először magánbeszélgetést keresett, ahol következményeivel együtt a vezető apostolok elé tárta az ügyet: Jakab, Péter és János elé. Messzetekintő bölcsességgel megállapította, hogyha ezt a három vezetőt a helyes álláspont elfoglalására lehetne késztetni, minden meg lenne nyerve. Ha először a teljes gyűlés elé tárta volna az ügyet, ez vélemény-megoszlásra vezetett volna. Már úgyis erős előítélet uralkodott, mivel Pál nem kényszerítette körülmetélkedésre a pogányokat. Ez sokakat Pál elleni állásfoglalásra késztetett volna. Látogatása célja vereséget szenvedett volna és hasznavehetősége is erősen akadályozva lett volna. A három vezető apostol, akikkel szemben nem éh ilyen előítélet, miután megnyerte őket a helyes álláspontnak, a gyűlés elé terjesztettek a kérdést, s kivívták valamennyiük hozzájárulását, hogy a pogányokat mentesen kell hagyni a szertartástörvény kötelezettségei alól. (Pál élete 192) {6BC 1108.4}   

11, 12 (James 1:8; see EGW comment on Acts 21:20-26). When Strong Men Waver—Even the best of men, if left to themselves, will make grave blunders. The more responsibilities placed upon the human agent, the higher his position to dictate and control, the more mischief he is sure to do in perverting minds and hearts if he does not carefully follow the way of the Lord. At Antioch Peter failed in the principles of integrity. Paul had to withstand his subverting influence face to face. This is recorded that others may profit by it, and that the lesson may be a solemn warning to the men in high places, that they may not fail in integrity, but keep close to principle. {6BC 1108.5}

11, 12. (Jakab 1:8; lásd Cselekedet 21:20-26 megjegyzéseit) Mikor az erős férfiak ingadoznak - Magukra hagyatva még a legkiválóbbak is súlyos ballépéseket követnek el. Minél súlyosabb felelősséget helyeznek az emberre, minél magasabb a tisztsége, hogy előírjon és ellenőrizzen, bizonyos, hogy annál súlyosabb hibákat követ el a szívek és gondolkodás megrontásánál, ha nem követi körültekintőn az Úr útját. Péter elbukott az egyenesség elvénél. Pál kénytelen volt szembeszállni Péter bomlasztó hatásával. Mások tanulságára jegyezték föl ezeket, hogy komoly figyelmeztetés legyen a magas tisztségekben levők számára, hogy meg ne inogjanak becsületességünkben, hanem ragaszkodjanak az elvekhez. {6BC 1108.5}   

After all the failures of Peter, after his fall and restoration, his long course of service, his intimate acquaintance with Christ, his knowledge of Christ's pure, straightforward practice of principle; after all the instruction he had received, all the gifts and knowledge and great influence in preaching and teaching the Word, is it not strange that he should dissemble and evade the principles of the gospel, for fear of man, or in order to gain his esteem? Is it not strange that he should waver, and be two-sided in his position? May God give every man a sense of his own personal helplessness to steer his own vessel straight and safely into the harbor. The grace of Christ is essential every day. His matchless grace alone can save our feet from falling (Manuscript 122, 1897). {6BC 1108.6}

Péter minden bukása, elesése és visszaállítása után, hosszú szolgálata, Krisztus bensőséges ismerete, Krisztus tiszta, egyenes, elvek szerinti viselkedésének ismerete, mindazon tanítás mán, melyben részesült, összes ajándékai, tudása és igehirdetésének komoly eredményei után nem különös, hogy Péter képmutatóskodott s elkerülte az örömüzenet elveit, mert félt az emberektől és ki akarta vívni tiszteletüket? Nem különös, hogy ingadozó és kétszínű lett az álláspontja? Adja meg Isten mindenkinek azon tehetetlensége érzetét, hogy maga kormányozza sajkáját egyenesen és biztonságosan a kikötőbe. Minden napunkon elengedhetetlen számunkra a Krisztus kegyelme, kegyessége. Egyedül az ö páratlan kegyelme tudja megóvni lábunkat az eleséstől. (1897,122. kézirat) {6BC 1108.6}   

16 (Galatians 3:10-13, 24; Romans 3:19-28; 5:1). No Room for Self-sufficiency—We are justified by faith. The soul who understands the meaning of these words will never be self-sufficient. We are not sufficient of ourselves to think anything of ourselves. The Holy Spirit is our efficiency in the work of character building, in forming characters after the divine similitude. When we think ourselves capable of molding our own experience, we make a great mistake. We can never of ourselves obtain the victory over temptation. But those who have genuine faith in Christ will be worked by the Holy Spirit. The soul in whose heart faith abides will grow into a beautiful temple for the Lord. He is directed by the grace of Christ. Just in proportion as he depends on the Holy Spirit's teaching he will grow (Manuscript 8, 1900). {6BC 1109.1}

16. (3:10-13, 24; Róma 3:19-28; 5:1) Nincs hely elbizakodásra - Hit által igazulunk meg. Aki megérti e szavakat, sohasem lesz önhitt. Magunkban véve nem vagyunk elégségesek, hogy bármit gondoljunk magunkról. A Szentlélek az eredményességünk a jellemépítésben, az Isten képmására való jellem kialakításánál. Mikor alkalmasnak véljük magunkat lelki életünk alakítására, súlyos hibát követünk el. Magunkban sohasem tudjuk kivívni a kísértés fölötti győzelmet. Ám akinek valódi a Krisztushite, azt a Szentlélek munkálja. Kinek szívében hit él, szépséges templommá növekszik az Úr számára. Krisztus kegyelme irányítja őt. Amilyen mértékben a Szentlélek tanítására támaszkodik, olyan mértékben fog növekedni. (1900, 8. kézirat) {6BC 1109.1}   

20 (Philippians 1:21; Colossians 3:3; see EGW comment on Revelation 3:1). The Greatest Work in the World—Everything good in men and women is the fruit of the working of the Holy Spirit. The Spirit teaches us to reveal righteousness in our lives. The greatest work that can be done in our world is to glorify God by living the character of Christ. God will make perfect only those who will die to self. Those who are willing to do this can say, “I live; yet not I, but Christ liveth in me” (Manuscript 16, 1900). {6BC 1109.2}

20. (Filippi 1:21; Kolosszé 3:3; lásd Jelenések 3:1 megvilágítását) Legfontosabb mű a világon - Az emberben minden jó a Szemlélek munkálkodásának gyümölcse. A Szentlélek tanít minket szent életre. A legfontosabb, amit a világon végezhetünk, az az Isten magasztalása, a Krisztus jellemének élése által. Isten csakis azokat teszi tökéletessé, akik meghaltak a maguk számára. Akik erre hajlandók, azok mondhatják el: „Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus." (1900, 16. kézirat) {6BC 1109.2}