15-26 (Mark 15:6-15; Luke 23:18-25; 18:39, 40). A Symbol of Last Days—The scene in the judgment hall in Jerusalem is a symbol of what will take place in the closing scenes of this earth's history. The world will accept Christ, the Truth, or they will accept Satan, the first great rebel, a robber, apostate, and murderer. They will either reject the message of mercy in regard to the commandments of God and the faith of Jesus, or they will accept the truth as it is in Jesus. If they accept Satan and his falsehoods, they identify themselves with the chief of all liars, and with all who are disloyal, while they turn from no less a personage than the Son of the infinite God (The Review and Herald, January 30, 1900). {5BC 1105.7}
15-26. (Márk 15:6-15; Lukács 23:18-25; János 18:39,40) Az utolsó idők jelképe - A jeruzsálemi bíróság jelenete annak előképe, hogy mi fog végbemenni a világ történelmének záróeseményei idején. A világ vagy elfogadja Krisztust és az igazságot, vagy pedig a Sátánt, az őslázadót, a rablót, a hitehagyót és gyilkost fogadja el. Vagy elutasítják az Isten parancsolatait és Jézus hitét kínáló kegyelemüzenetet, vagy elfogadják az igazságot, amint az Jézusban van. Ha a Sátánt és hazugságait fogadják el, akkor a hazugság atyjával és az összes Isten iránt hűtlen pártütővel azonosítják magukat, miközben nem kisebb személyiségtől fordulnak el, mint a mindenható Isten Fiától. (Szemle és hírnök 1900 január 30) {5BC 1105.7}
A Matter of Choice—When Jesus was on earth, Satan led the people to reject the Son of God, and to choose Barabbas, who in character represented Satan, the God of this world. The Lord Jesus Christ came to dispute the usurpation of Satan in the kingdoms of the world. The conflict is not yet ended; and as we draw near the close of time, the battle waxes more intense. As the second appearing of our Lord Jesus Christ draws near, satanic agencies are moved from beneath. Satan will not only appear as a human being, but he will personate Jesus Christ; and the world that has rejected the truth will receive him as the Lord of lords and King of kings. He will exercise his power, and work upon the human imagination. He will corrupt both the minds and the bodies of men, and will work through the children of disobedience, fascinating and charming, as does a serpent. What a spectacle will the world be for heavenly intelligences! What a spectacle for God, the Creator of the world, to behold! {5BC 1105.8}
Választás kérdése - Mikor Jézus a földön járt. Sátán rávette a népet, hogy elvessék Isten Fiát és Barnabást válasszák, aki jellemével a Sátánt, e világ istenét képviselte. Az Úr Jézus azért jött, hogy elvitássa a Sátán bitorlása alól a világot. A tusa még nem ért véget. S amint közeledünk a véghez, a harc egyre tüzesebbé válik. Amint közeledik Urunk második megjelenése, sátáni eszközök alulról jövő ihletést nyernek. A Sátán nem mint ember fog megjelenni, hanem Jézus Krisztust fogja megszemélyesíteni. S az igazságot elvető világ uralkodók ura, királyok királyaként fogadja őt. Gyakorolni fogja a hatalmát, hatni fog az emberek képzeletére. Meg fogja rontani az emberek testét, gondolkodását és az engedetlenség gyermekein át fog működni elbűvölve és bájolva, mint a kígyó. Micsoda látvány lesz földünk a mennyei értelmes lények számára! Micsoda látvány Istennek, a világ teremtőjének! {5BC 1105.8}
The form Satan assumed in Eden when leading our first parents to transgress, was of a character to bewilder and confuse the mind. He will work in as subtle a manner as we near the end of earth's history. All his deceiving power will be brought to bear upon human subjects, to complete the work of deluding the human family. So deceptive will be his working, that men will do as they did in the days of Christ; and when asked, Whom shall I release unto you, Christ or Barabbas? the almost universal cry will be, Barabbas, Barabbas! And when the question is asked, “What will ye then that I shall do unto him whom ye call the King of the Jews?” the cry again will be, “Crucify him!” {5BC 1106.1}
Mikor a Sátán ősszüleinket törvényszegésre vezette, olyan alakot vett fel, hogy megzavarja, bizonytalanná tegye a gondolkodást. Ugyanilyen megejtő módon fog ügyködni a világtörténelem végéhez közeledve is. Teljes ámító hatalmát az ember ellen fordítja, hogy teljessé tegye az emberi' család félrevezetését. Annyira ámítók lesznek ügyeskedései, hogy az emberek azt teszik majd, amit a Krisztus napjaiban; mikor megkérdezték tőlük, kit választanak, ki legyen kiszabadítva nekik, csaknem egy hangon kiáltották: Barabást, Barabást! S mikor föltették a kérdést: Mit akartok, hogy cselekedjem ezzel, akit a zsidók királyának mondotok? Most is ezt üvöltik majd: Feszítsd meg őt! {5BC 1106.1}
Christ will be represented in the person of those who accept the truth, and who identify their interest with that of their Lord. The world will be enraged at them in the same way that they were enraged at Christ, and the disciples of Christ will know that they are to be treated no better than was their Lord. But Christ will surely identify His interest with that of those who accept Him as their personal Saviour. Every insult, every reproach, every false accusation made against them by those who have turned their ears away from the truth and are turned unto fables, will be charged upon the guilty ones as done to Christ in the person of His saints (The Review and Herald, April 14, 1896). {5BC 1106.2}
Krisztust azok fogják képviselni, akik elfogadják az igazságot, s akik azonosítják érdekeiket az Úr érdekeivel. A világ ugyanúgy fölbőszül ellenük, mint régen Krisztus ellen. Krisztus tanítványai tudni fogják, hogy velük sem bánnak majd jobban, mit Urukkal. Ámde Krisztus azonosítani fogja magát azokkal, akik személyes Üdvözítőjüknek fogadják el őt. Minden sértést, minden bántalmat, minden azok által ellenük szögezett hamis vádat, akik elfordították fülüket az igazságtól és mesékre hallgattak, úgy írják elkövetőik rovására, mint amit szentjei személyében Krisztus ellen követtek el. (Szemle és hírnök 1896 április 14) {5BC 1106.2}
When Christ was upon this earth, the world preferred Barabbas. And today the world and the churches are making the same choice. The scenes of the betrayal, the rejection, and the crucifixion of Christ have been re-enacted, and will again be re-enacted on an immense scale. People will be filled with the attributes of the enemy, and with them his delusions will have great power. Just to that degree that light is refused will there be misconception and misunderstanding. Those who reject Christ and choose Barabbas work under a ruinous deception. Misrepresentation and false witness will grow to open rebellion. The eye being evil, the whole body will be full of darkness. Those who give their affections to any leader but Christ will find themselves under the control, body, soul, and spirit, of an infatuation that is so entrancing that under its power souls turn away from hearing the truth to believe a lie. They are ensnared and taken, and by their every action they cry, Release unto us Barabbas, but crucify Christ. {5BC 1106.3}
Mikor Krisztus a földön járt, a világ Barabást részesítette előnyben. A világ és az egyházak is ugyanezt választják. Az árulás, az elutasítás, s Krisztus megfeszítésének jeleneteit ismétlik és fogják mégismételni roppant méretekben. Az emberek megtelnek majd a Sátán tulajdonságaival s ezeknél az ámítás nagy erővel fog hatni. Amilyen méretekben elutasítják a világosságot, ugyanolyan méretekben fogadják el a hamis elképzeléseket, téves fölfogást. A hamis beállítás és hamis tanúbizonyság nyílt lázadássá fog növekedni. Mivel a szem sötét, az egész test tele lesz sötétséggel. Akik Krisztuson kívül bárki más vezetőnek adják szeretetüket, azok olyan elfogultság testi, lelki, szellemi uralma alatt találják magukat, mely annyira megejtő, hogy hatalma alatt az emberek elfordulnak az igazságtól, hogy higgyenek a hazugságnak. Csapdába léptek és fogságba estek, s cselekedeteikkel kiáltják: Barabást bocsásd el nekünk. Krisztust pedig feszítsd meg. {5BC 1106.3}
Even now this decision is being made. The scenes enacted at the cross are being re-enacted. In the churches that have departed from truth and righteousness it is being revealed what human nature can do and will do when the love of God is not an abiding principle in the soul. We need not be surprised at anything that may take place now. We need not marvel at any developments of horror. Those who trample under their unholy feet the law of God have the same spirit as had the men who insulted and betrayed Jesus. Without any compunction of conscience, they will do the deeds of their father, the devil. They will ask the question that came from the traitorous lips of Judas, What will you give me if I betray unto you Jesus the Christ? Even now Christ is being betrayed in the person of His saints. {5BC 1106.4}
Most, éppen most jutnak el erre a döntésre. A keresztnél lepergett események újra meg fognak történni. Az igazságtól és az igaz élettől eltávolodott gyülekezetekben nyilvánvalóvá válik, hogy mit tehet és mit tesz az emberi természet, mikor Isten szeretete nem bennlakó elv a lélekben. Ne csodálkozzunk semmin, ami most következik. Ne csodálkozzunk a borzalom semmilyen fejleményén sem. Akik szentségtelen lábbal Isten törvényét tapossák, azokban Krisztus bántalmazóinak és el-árulóinak lelkülete él. Minden lelkiismeret-furdalás nélkül megismétlik atyjuknak, az ördögnek cselekedeteit. Fölteszik az áruló Júdás ajkáról elhangzó kérdést: Mit adtok, ha elárulom Jézust, a fölkentet? Krisztust most is folyvást eláruljak szentjei személyében. {5BC 1106.4}
When the world is at last brought up for trial before the great white throne, to account for its rejection of Jesus Christ, God's own messenger to our world, what a solemn scene it will be! What a reckoning will have to be made for nailing to the cross One who came to our world as a living epistle of the law. God will ask each one the question, What have you done with My only-begotten Son? What will those answer who have refused to accept the truth? They will be obliged to say, We hated Jesus, and cast Him out. We cried, Crucify Him, crucify Him. We chose Barabbas in His stead. If those to whom the light of Heaven is presented reject it, they reject Christ. They reject the only provision whereby they may be cleansed from pollution. They crucify to themselves the Son of God afresh, and put Him to an open shame. To them it will be said, “I never knew you: depart from me.” God will assuredly avenge the death of His Son (The Review and Herald, January 30, 1900). {5BC 1106.6}
Mikor végül a nagy fehér trón előtt ítélet elé állítják a világot, hogy felelősségre vonják, mert elvetették Krisztust, aki Isten hírnöke volt világunknak - milyen félelmetes jelenet is lesz az! Micsoda számadást kell adni, amiért kereszthez szögezték őt, aki a törvény élő leveleként jött világunkra. Isten mindenkinek fölteszi a kérdést: Mit műveltél egyszülött Fiammal? Mit fognak felelni, akik nem voltak hajlandók elfogadni az igazságot? Kénytelenek lesznek beismerni: Gyűlöltük Jézust, ezért kivetettük. Feszítsd meg-et kiáltottunk. Barabást választottuk helyette. Akik elvetik a kifejtett mennyei világosságot, azok Krisztust vetik el. Azt az egyedüli eszközt, amely által meg lehetnének tisztítva a szennytől. Újonnan megfeszítik az Isten Fiát és nyilvános szégyennek teszik őt ki. Nekik mondják majd: „Sohasem ismertelek titeket. Távozzatok tőlem." Isten kétségkívül bosszút áll Fiának haláláért. (Szemle és hírnök 1900 január 30) {5BC 1106.6}
21, 22, 29 (Philippians 2:9; Hebrews 2:9; Revelation 6:16; 14:10). Two Kinds of Crowns—On whose side are we? The world cast Christ out, the heavens received Him. Man, finite man, rejected the Prince of life; God, our sovereign Ruler, received Him into the heavens. God has exalted Him. Man crowned Him with a crown of thorns, God has crowned Him with a crown of royal majesty. We must all think candidly. Will you have this man Christ Jesus to rule over you, or will you have Barabbas? The death of Christ brings to the rejecter of His mercy the wrath and judgments of God, unmixed with mercy. This is the wrath of the Lamb. But the death of Christ is hope and eternal life to all who receive Him and believe in Him (Letter 31, 1898). {5BC 1107.2}
21, 22, 29. (Filippi 2:9; Zsidó 2:9; Jelenések 6:16, 14:10) Kétféle kereszt - Kinek az oldalán állunk? A világ kivetette Krisztust, a menny befogadta öt. Az ember, a halandó ember elutasította az élet fejedelmét. Isten - korlátlan hatalmú uralkodónk - befogadta a mennybe és nagy megtiszteltetésben részesítette őt. Az ember töviskoszorúval koronázta meg. Isten a királyi fönség koronáját adta neki. Fontoljuk meg tárgyilagosan. Elfogadod-e ezt az ember Jézus Krisztust, hogy ö uralkodjék rajtad, vagy Barabást óhajtod? Krisztus halála kegyelmének elvetőire Isten haragját és irgalommal elegyítetlen büntetését zúdítja. Ez a Bárány haragja. Másfelől Krisztus halála reménység és örök élet azoknak, akik befogadják és hisznek benne. (1898, 31. levél) {5BC 1107.2}
Under Satan's Black Banner—Each son and daughter of Adam chooses either Christ or Barabbas as his general. And all who place themselves on the side of the disloyal are standing under Satan's black banner, and are charged with rejecting and despitefully using Christ. They are charged with deliberately crucifying the Lord of life and glory (The Review and Herald, January 30, 1900). {5BC 1107.3}
A Sátán zászlaja alatt - Ádám minden gyermeke vagy Krisztust vagy Barabást választja parancsnokául. Aki a hűtlenek oldalára helyezkedik, az a Sátán fekete lobogója alatt áll, s az a vád ellenük, hogy szántszándékkal megfeszítik az élet és dicsőség Urát. (Szemle és hírnök 1900 január 30) {5BC 1107.3}
22, 23 (Mark 15:12-14; Luke 23:20-23; John 19:14, 15). A Representative Scene—The scene transacted in Jerusalem at the betrayal and rejection of Christ represents the scene which will take place in the future history of the world, when Christ is finally rejected. The religious world will take sides with the first great rebel, and will reject the message of mercy in regard to the commandments of God and the faith of Jesus (Manuscript 40, 1897). {5BC 1107.4}
22, 23. (Márk 15:12-14; Lukács 23:20-23; János 19:14,15) Jelképes jelenet - Jeruzsálemben a Krisztus elárulásakor és elutasításakor lepergett esemény annak előképe, hogy mi fog bekövetkezni a világ jövő történelmében, mikor Krisztust végleg elvetik. A vallásos világ az első nagy lázadó oldalára fog állni és el fogja utasítani az Isten parancsolatait és a Jézus hitét hirdető kegyelmi üzenetet. (1897,40. kézirat) {5BC 1107.4}
25, 26 (Mark 15:14, 15; Luke 23:23, 24; 19:15, 16). Angels Could Not Interfere—Be astonished, O heaven, and be everlastingly ashamed, O inhabitants of earth! With sorrow and indignation the angels heard the choice made by the people and the sentence passed upon Christ. But they could not interfere; for in the great controversy between good and evil, Satan must be given every opportunity to develop his true character, that the heavenly universe and the race for whom Christ was giving His life might see the righteousness of God's purposes. Those under the control of the enemy must be allowed to reveal the principles of his government (Manuscript 136, 1899). {5BC 1107.5}
25, 26. (Márk 15;14,15; Lukács 23:23,24; János 19:15,16) Nem léphettek közbe - Rendülj meg ég, égjen örök szégyenpír arcotokon, ti föld lakosai. Az angyalok szomorúan és fölháborodva hallották a nép választását s a Krisztusra kimondott ítéletet. Mégsem léphettek közbe; mert a jó és a gonosz közötti nagy tusában a Sátánnak meg kell adni minden lehetőséget, hogy kifejlessze igazi jellemét, s hogy a mennyei világmindenség s az ember, akiért Krisztus most adta életét, tisztán láthassa Isten szándékainak igaz voltát. Az ellenség uralma alatt állóknak meg kellett engedni, hogy nyilvánvalóvá tegyék az ördögi kormány elveit. (1899, 136. kézirat) {5BC 1107.5}
32 (Mark 15:21; Luke 23:26). A Means of Conversion—The cross he [Simon] was forced to bear became the means of his conversion. His sympathies were deeply stirred in favor of Jesus; and the events of Calvary, and the words uttered by the Saviour, caused him to acknowledge that He was the Son of God (Undated Manuscript 127). {5BC 1107.6}
32. (Márk 15:21; Lukács 23:26) A megtérés eszköze - A kereszt, melynek viselésére Simont kényszerítették, megtérésének eszköze lett. Simon mélyen megindult Krisztus szenvedései láttán. S a Kálvária eseményei és a Megváltó szavai eredményeképp elismerte, hogy ő az Isten Fia. (Keltezésnélküli 127. kézirat) {5BC 1107.6}
37 (Psalm 85:10; Mark 15:26; Luke 23:38; John 19:19). An Arranged Superscription—Look at the superscription written above the cross. The Lord arranged it. Written in Hebrew, Greek, and Latin, it is a call for all, Jew and Gentile, barbarian and Scythian, bond and free, hopeless, helpless, and perishing, to come. Christ has made of none effect the power of Satan. He laid hold of the pillars of Satan's kingdom, and passed through the conflict, destroying him that had the power of death. A way was now opened whereby mercy and truth could meet together, and righteousness and peace kiss each other (Manuscript 111, 1897). {5BC 1107.7}
37. (Zsoltár 85:10; Márk 15:26; Lukács 23:38; János 19:19.) Elrendelt fölirat - Nézzétek a keresztre helyezett föliratot. Az Úr rendezte ezt így. Héber, görög és latin fölirata mindenkinek szól: zsidónak és görögnek, barbárnak és szittyának, szabadnak és szolgának, reménytelennek, tehetetlennek, kárhozatba menőnek, hogy valamennyien jöjjenek. Krisztus hatástalanná tette a Sátán hatalmát. Megragadta a Sátán országának oszlopait, s átesett a tusán, elpusztítva öt, akié a halál hatalma volt. Utat nyitott, melyen át a kegyelem és igazság összetalál-ózhatnak, az igazság és békesség csókolgathatják egymást. ( 1897, 111. kézirat) {5BC 1107.7}
38 (Mark 15:27; Luke 23:33; 19:18). Christ Placed as Most Notorious Criminal—Joseph and Nicodemus watched every development at the condemnation and crucifixion of Christ. Not an action escaped them. These men were diligent searchers of the Scriptures, and they were deeply indignant as they saw this man, whom the judges had pronounced to be entirely without fault, placed in the center of two thieves, “on either side one, and Jesus in the midst.” This instruction had been given by the chief priests and rulers, that by his position all might judge that Christ was the most notorious of the three (Manuscript 103, 1897). {5BC 1107.8}
58. (Márk 15:27; Lukács 23:33; János 19:18) Jézust a leghírhedtebb bűnös helyére állítják - József és Nikodémus figyelemmel kísérte Krisztus elitélésének és megfeszítésének minden fejleményét. Egyetlen mozzanat se kerülte el figyelmüket. Ez a két férfi a Szentírás szorgalmas kutatója volt, s mélyen fölháborodott, mikor látlátta, hogy akit a bírák teljesen hiba nélkül valónak mondtak, két lator közé helyezték. A papok és fejedelmek utasítása szerint történt ez, hogy helyzetéből mindenki lássa, hogy Krisztus volt hármuk közül a legelvetemültebb. (1897, 103. kézirat) {5BC 1107.8}
45 (Mark 15:33; Luke 23:44). In Sympathy and Confirmation—The darkness upon the face of nature expressed her sympathy with Christ in His expiring agony. It evidenced to humanity that the Sun of Righteousness, the Light of the world, was withdrawing His beams from the once favored city of Jerusalem, and from the world. It was a miraculous testimony given of God, that the faith of after generations might be confirmed (The Spirit of Prophecy 3:167). {5BC 1108.2}
45. (Márk 15:33; Lukács 23:44) Együttérzésből és megerősítésül - A természet arcát elborító sötétség, Krisztus iránti szánakozását fejezte ki haldokló gyötrelmében. Azt is bizonyította az emberiségnek, hogy az igazságosság napja, a világ világossága most vonja vissza sugarait Jeruzsálem valamikor kedvelt városáról és a világról. Isten által adott csoda-bizonyságtétel volt ez, hogy a későbbi nemzedékek hitét megerősítse. (3Jöven-dőmondás lelke 167) {5BC 1108.2}
God and Angels Clothed in Darkness—The dark cloud of human transgression came between the Father and the Son. The interruption of the communion between God and His Son caused a condition of things in the heavenly courts which cannot be described by human language. Nature could not witness such a scene as Christ dying in agony while bearing the penalty of man's transgression. God and the angels clothed themselves with darkness, and hid the Saviour from the gaze of the curious multitude while He drank the last dregs of the cup of God's wrath (Letter 139, 1898). {5BC 1108.3}
Isten és angyalok öltöztek sötétségbe - Az emberi gonoszság sötét fellege állt az Atya és Fiú közé. Az Atya és Fia közti érintkezés megszakadása emberi nyelven ki nem fejezhető állapotokat teremtettek a mennyei udvarokban. A természet nem bírta elviselni Krisztus kínhalálának látványát, mikor az ember gonoszságáért fizette meg a büntetést. Isten és az angyalok sötétségbe öltöztek s elrejtették a Megváltót a kíváncsiskodó sokaság elől, amíg Isten haragja poharának utolsó csöppjeit is ki nem itta. (1898, 139. levél) {5BC 1108.3}
45, 46 (verse 54; Mark 15:33, 34, 39; Luke 23:46, 47; John 19:30). Circumstances Sowed Seed—The conviction forced upon many at the time of Christ's trial, at the time when the three hours’ darkness enshrouded the cross, without any natural cause for it, and when the last sentences were uttered, “My God, my God, why hast thou forsaken me?” “It is finished,” “Into thy hands I commend my spirit,” was seed sown that ripened into harvest when at a future date the gospel was boldly proclaimed by His disciples. The shaking earth, the piercing cry, the sudden death which called forth in no whispered tones the cry, “It is finished,” forced from many the words, “Assuredly this man was righteous”; “Truly this was the Son of God.” Many who had scoffed and jeered at, and taunted the Son of God were terribly afraid that the shaking earth, the rent and trembling rocks would put an end to their own lives. They hastened away from the scene, beating upon their breasts, stumbling, falling, in awful terror lest the earth should open and swallow them up. The veil of the temple rent so mysteriously, changed the religious ideas of many of the Jewish priests, and a large company changed their faith. After the day of Pentecost, we read that “the word of God increased; and the number of the disciples multiplied in Jerusalem greatly; and a great company of the priests were obedient to the faith. And Stephen, full of faith and power, did great wonders and miracles among the people (Manuscript 91, 1897). {5BC 1108.4}
45, 46. (54 vers; Márk 15:33,34,39;Lukács 23:46, 47; János 19:30.) Az események hintették a magot - Sokakban meggyőződés fogant Krisztus elitélése alatt, mikor bármi természeti ok nélkül három órás sötétség vette körül a keresztet, s amikor az utolsó szavak elhangzottak: „Én Istenem, és Istenem, miért hagytál el engemet? Elvégeztetett. Atyám a te kezedbe helyezem lelkemet." Szavai magot hintettek el, melyek aratásra értek, amikor később Krisztus tanítványai bátran hirdették az evangélium örömüzenetét. A földrengés, az átható kiáltás, a hirtelen halál, mely az elvégeztetett erős kiáltását préselte ki Jézusból, sokakból kiváltotta a szavakat: „Bizony, ez igaz ember volt. Bizony Isten Fia volt ez." Sokan, akik előbb még gúnyolták és szidalmazták Isten Fiát, most rémüldöztek, hogy a földrengés, a kettéhasadó és tántorgó sziklák véget vetnek életüknek. Gyors léptekkel távoztak a helyről, mellüket verve, bukdácsolva, földre vetve magukat rémületükben, nehogy a föld megnyílva elnyelje őket. A templom titokzatosan kettéhasított függönye sok zsidó papban megváltoztatta a vallásos elgondolásokat, és sokak hite megváltozott. Pünkösd után, olvassuk, hogy az „Isten igéje növekedék; és sokasodék nagyon a tanítványok száma Jeruzsálemben és a papok közül is nagyon sokan követték a hitet István pedig teljes lévén hittel és erővel, nagy csodákat és jeleket cselekszik a nép között." (1897, 91. kézirat) {5BC 1108.4}
Father Suffered With Son—In the scenes that transpired in the judgment hall and at Calvary, we see what the human heart is capable of when under the influence of Satan. Christ submitted to crucifixion, although the heavenly host could have delivered Him. The angels suffered with Christ. God Himself was crucified with Christ; for Christ was one with the Father. Those who reject Christ, those who will not have this man to rule over them, choose to place themselves under the rule of Satan, to do his work as his bondslaves. Yet for them Christ yielded up His life on Calvary (BE August 6, 1894). {5BC 1108.5}
Az Atya a Fiúval szenvedett - Az ítélkezés helyén és a Kálvárián lefolyt eseményekből láthatjuk, mire képes az emberi szív a Sátán hatása alatt Krisztus engedte, hogy megfeszítsék, pedig a mennyei sereg kiszabadíthatta volna. Az angyalok együtt szenvedtek vele. Krisztussal együtt az Atyát is megfeszítették; hiszen Krisztus egy az Atyával. Akik elvetik Krisztust, akik nem akarják, hogy ez az ember uralkodjék rajtuk, azok a Sátán uralmát választották, hogy mint rabszolgái, az ő cselekedeteit cselekedjék. Pedig Krisztus értük is föláldozta életét. (Biblia visszhangja 1897 augusztus 6) {5BC 1108.5}
50 (Mark 15:37; Luke 23:46; John 19:30; Hebrews 2:14). Satan Overcome by Christ's Human Nature—When Christ bowed His head and died, He bore the pillars of Satan's kingdom with Him to the earth. He vanquished Satan in the same nature over which in Eden Satan obtained the victory. The enemy was overcome by Christ in His human nature. The power of the Saviour's Godhead was hidden. He overcame in human nature, relying upon God for power. This is the privilege of all. In proportion to our faith will be our victory (The Youth's Instructor, April 25, 1901). {5BC 1108.6}
50. (Márk 15:37; Lukács 23:46; János 19:30; Zsidó 2:14) Krisztus emberi természete legyőzte a Sátánt - Mikor Krisztus lehajtotta fejét és meghalt, földre döntötte a Sátán oszlopait. Krisztus abban a természetben diadalmaskodott, amely felett a Sátán az Éden-kertben győzött. Krisztus emberi természetében győzte le az ellenséget. A Megváltó isteni hatalma nem vett részt ebben; emberi természetben aratott győzelmet. Istenre támaszkodva erőért. Ez az Istenre támaszkodás valamennyiünk kiváltsága. Győzelmünk hitünkkel lesz arányos. (Ifjúsági nevelő 1901 április) {5BC 1108.6}
51 (Mark 15:38; Luke 23:45; Ephesians 2:14, 15; Colossians 2:14; Hebrews 10:19, 20; See EGW comment on John 19:30). The Mercy Seat Opened to All—Christ was nailed to the cross between the third and sixth hour, that is, between nine and twelve o'clock. In the afternoon He died. This was the hour of the evening sacrifice. Then the veil of the temple, that which hid God's glory from the view of the congregation of Israel, was rent in twain from top to bottom. {5BC 1108.7}
51. (Márk 15:38; Lukács 24:45; Efézus 2:14,15; Kolossé 2:14; Zsidó 10:19.20. Lásd János 19:30 megjegyzéseit) A kegyelem trónja mindenki előtt nyitva áll - Krisztust a harmadik és hatodik, vagyis reggeli kilenc és tizenkét óra között szögezték a keresztre. Délután pedig meghalt. Ez volt az esti áldozat órája. Ekkor a templom függönye, mely a gyülekezet elöl elfödte Isten dicsőségét, fölülről alá kettéhasadt. , {5BC 1108.7}
Through Christ the hidden glory of the holy of holies was to stand revealed. He had suffered death for every man, and by this offering the sons of men were to become the sons of God. With open face, beholding as in a glass the glory of the Lord, believers in Christ were to be changed into the same image, from glory to glory. The mercy seat, upon which the glory of God rested in the holiest of all, is opened to all who accept Christ as the propitiation for sin, and through its medium, they are brought into fellowship with God. The veil is rent, the partition walls broken down, the handwriting of ordinances canceled. By virtue of His blood the enmity is abolished. Through faith in Christ Jew and Gentile may partake of the living bread (Letter 230, 1907). {5BC 1109.1}
Krisztuson át kellett föltárulni a szentek szentje rejtett dicsőségének. Ő minden emberért elszenvedte a halált, s áldozata által emberek fiai voltak hivatva Isten fiaivá válni. A Krisztusban hívőknek nyílt arccal, mintegy tükörben szemlélve az Úr dicsőségét, dicsőségről, dicsőségre kell elváltozniuk. A kegyelem trónja, melyen a szentek szentjében Isten dicsősége nyugodott, nyitva áll mindenki számára, aki elfogadja Krisztust bűnáldozatul. Ezzel az Úr közösségbe hozza őket Istennel. A függöny kettéhasadt, az elválasztó falak leomlottak, az áldozati szertartás törölve lett. Krisztus vérének érdeme által megszűnt az ellenségeskedés. A Krisztusba vetett hit által zsidó is, pogány is ehet az élet kenyeréből. (1907, 230. levél) {5BC 1109.1}
(Matthew 26:65; Daniel 5:5, 25-28; Hebrews 10:19, 20.) Israel a Nation Unchurched—In Christ the shadow reached its substance, the type its antitype. Well might Caiaphas rend his clothes in horror for himself and for the nation; for they were separating themselves from God, and were fast becoming a people unchurched by Jehovah. Surely the candlestick was being removed out of its place. {5BC 1109.2}
(Máté 26:65; Dániel 5:5,25-28; Zsidó 10:19,20) Kiközösített Izrael - Krisztusban az árnyék utolérte a valóságot, a jelkép a ténylegeset. Kajafás méltán megszaggatta ruháját, mind magáért, mint nemzetéért. Hiszen most választották el magukat Istenföl s gyors ütemben váltak Jehova által kiközösített nemzetté. Gyertyájuk el lett mozdítva helyéről. {5BC 1109.2}
It was not the hand of the priest that rent from top to bottom the gorgeous veil that divided the holy from the most holy place. It was the hand of God. When Christ cried out, “It is finished,” the Holy Watcher that was an unseen guest at Belshazzar's feast pronounced the Jewish nation to be a nation unchurched. The same hand that traced on the wall the characters that recorded Belshazzar's doom and the end of the Babylonian kingdom, rent the veil of the temple from top to bottom, opening a new and living way for all, high and low, rich and poor, Jew and Gentile. From henceforth people might come to God without priest or ruler (Manuscript 101, 1897). {5BC 1109.3}
Nem a pap keze hasította ketté a szenthelyet a szentek szentjétől elválasztó függönyt. Isten keze cselekedte ezt. Mikor Krisztus fölkiáltott: Elvégeztetett, a láthatatlan vigyázó, aki észrevétlen vendég volt Belsazár lakomáján is, kiközösitettnek nyilvánította a zsidó nemzetet. A kéz, mely a falra rótta a Belsazár végzetét és Babilon országának végét jelentő jeleket, most fölülről lefelé kettéhasította a templom függönyét, új és élő utat nyitva minden rendű és rangú embernek. Ettől kezdve az emberek papok közvetítése nélkül fordulhattak Istenhez. (1897, 101. kézirat) {5BC 1109.3}
(Hebrews 6:19; 8:6, 7; Hebrews 10:19, 20.) God's Presence Withdrawn From Earthly Sanctuary—By the rending of the veil of the temple, God said, I can no longer reveal My presence in the most holy place. A new and living Way, before which there hangs no veil, is offered to all. No longer need sinful, sorrowing humanity await the coming of the high priest. {5BC 1109.4}
(Zsidó 6:19; 8:6,7; 10:19,20) Isten távozik a földi szentélyből - A függöny kettéhasításával Isten azt mondta: „Nem tartózkodhatom többé a szentek szentjében. Mától kezdve lepel nélküli új és élő út áll minden ember rendelkezésére. A bűnös, gyászoló embernek nem kell többé a főpapra várakoznia {5BC 1109.4}
A New Way Opened to Fallen Man—When Christ on the cross cried out, “It is finished,” the veil of the temple was rent in twain. This veil was significant to the Jewish nation. It was of most costly material, of purple and gold, and was of great length and breadth. At the moment when Christ breathed His last, there were witnesses in the temple who beheld the strong, heavy material rent by unseen hands from top to bottom. This act signified to the heavenly universe, and to a world corrupted by sin, that a new and living way had been opened to the fallen race, that all sacrificial offerings terminated in the one great offering of the Son of God. He who had hitherto dwelt in the temple made with hands, had gone forth never again to grace it with His presence (The Signs of the Times, December 8, 1898). {5BC 1109.6}
Új út a bukott ember előtt - Mikor Krisztus a kereszten elvégeztetett-et kiáltott, a templom függönye kettéhasadt. Ez a függöny jelentőségteljes volt a zsidó nép számára. A legköltségesebb anyagból készült, bíbor és aranyszínben pompázva, széles és magas volt. Mikor Krisztus utolsót lehelt, szemtanúk voltak jelen a templomban, amint az erős, vastag függönyt tetejétől az aljáig láthatatlan kéz kettétépte. Ez jelezte a mennyei mindenségnek, de a bűntől megromlott világnak is, hogy Isten új és élő utat nyitott meg a bukott ember előtt, és hogy Isten Fiának egyetlen nagy áldozata véget vetett az áldozati szertartásoknak. Aki eddig kézzel készített templomban lakott, eltávozott, hogy sohse tüntesse azt ki többé jelenlétével. (Idők jelei 1898 december 8) {5BC 1109.6}
52, 53 (see EGW comment on Matthew 28:2-4). Resurrection Known to Priests and Rulers—The captives brought up from the graves at the time of the resurrection of Jesus were His trophies as a conquering Prince. Thus He attested His victory over death and the grave; thus He gave a pledge and an earnest of the resurrection of all the righteous dead. Those who were called from their graves went into the city, and appeared unto many in their resurrected forms, and testified that Jesus had indeed risen from the dead, and that they had risen with Him.... {5BC 1109.7}
52, 53. (Lásd:28:2-4) A vezetők tudtak a föltámadásról - A sírból fölhozott foglyok Jézusnak, mint győzedelmes fejedelemnek a diadaljelvényei voltak. Ezzel bizonyította a halál és sir feletti győzelmét. Ezzel ígérte meg és adott zálogot az igaz halottak föltámadására. Akiket előszólított sírjukból, bementek a városba és sokaknak megjelentek föltámasztott állapotukban s tanúskodtak, hogy Jézus valóban föltámadott a halálból és ők is vele együtt támadtak föl... {5BC 1109.7}
It was well known to the priests and rulers that certain persons who were dead had risen at the resurrection of Jesus. Authentic reports were brought to them of different ones who had seen and conversed with these resurrected ones, and heard their testimony that Jesus, the Prince of life, whom the priests and rulers had slain, was risen from the dead (The Spirit of Prophecy 3:223). {5BC 1109.8}
A papok és fejedelmek jól tudták, hogy Jézus föltámadásakor mások is föltámadtak. Megbízható beszámolók érkeztek hozzájuk különböző emberektől, akik találkoztak és beszélgettek a föltámadottakkal s akik hallották bizonyságtételüket, hogy Jézus, az élet fejedelme, akit a papok és fejedelmek megölettek, feltámadott halottaiból. (3 Jövendőmondás lelke 223) {5BC 1109.8}
54 (Mark 15:39; Luke 23:47; see EGW comment on verses 45, 46; 1:1-3, 14). The Sermon in Action—[Matthew 27:54 quoted.] ... What so enlightened and convinced these men that they could not refrain from confessing their faith in Jesus? It was the sermon that was given in every action of Christ and in His silence under cruel abuse. At His trial one seemed to vie with the other in making His humiliation as degrading as possible. But His silence was eloquence. In that lacerated, bruised, broken body hanging on the cross, the centurion recognized the form of the Son of God (Manuscript 115, 1897). {5BC 1110.1}
54. (Márk 15:39; Lukács 23:47. Lásd 45, 46. vers; János 1:1-3, 14 megjegyzéseit) A hegyi beszéd a valóságban - (idézi 54-et) Mi világosította és győzte meg őket, hogy nem tudtak csöndben maradni, hanem megvallottak Jézust? Az az igehirdetés, melyet egyrészt Jézus cselekedetei nyújtottak, másrészt hallgatása a kegyetlen bánásmód alatt. Meghurcoltatása során egymással vetélkedtek, hogy megaláztatását a lehető leglealacsonyítóbbá tegyék. Hallgatása azonban ékesszólás volt. A kereszten függő megkínzott, megsebzett testben a római százados Isten Fiát ismerte föl. (1897,115. kézirat) {5BC 1110.1}
