Bár Isten mindent a szépség tökéletességében alkotott meg, és semmi sem hiányzott a földön Ádám és Éva boldogságához, a Teremtő mégis azzal fejezte ki az irántuk tanúsított nagy szeretetét, hogy kifejezetten nekik ültetett egy kertet. Idejük egy részét a gondozás örömteli munkájával töltették, más részét az angyalok látogatásának fogadásával és tanácsaik, tanításuk meghallgatásával, majd pedig boldog elmélkedéssel. Munkájuk nem volt fárasztó, hanem kellemes és frissítő hatású. Ez a szép kert jelentette az otthont, a saját lakhelyet (3SG, 1864, 34. o.). {LDE 94.1}
Milyen körülmények közé helyezte Fiát a mindenható Atya? Egy félreeső otthon a galileai dombok között; becsületes és igényes munkával fenntartott háztartás; egyszerű élet; a nehézségekkel és a fáradsággal vívott naponkénti küzdelem; önfeláldozás, takarékoskodás és türelmes, örömteli szolgálat; a tanulás órái édesanyja oldalán az Írás kihajtott tekercsei fölött; a hajnal vagy az alkonyat nyugalma a völgyek zöldjében; a természet szent szolgálatai; a teremtés és a gondviselés tanulmányozása és a lélek közössége Istennel. Jézus Krisztus ilyen körülmények között töltötte ifjúságát (MH, 1905, 365–366. o.). {LDE 94.2}
Az Úr felszólítja népét, hogy a városoktól távol lakjanak, mert amely órában nem gondolják, tűz és kénkő fog hullani az égből ezekre a kiterjedt településekre. Bűnüknek megfelelő lesz a büntetés. Amikor egy város elpusztul, e tényen népünk ne tegye túl magát könnyedén, és ne gondolja, hogy a romok között akár még otthonaikat is felépíthetik, ha kedvező alkalom kínálkozik… {LDE 95.3}
Akik készek felfogni e gondolatok értelmét, olvassák el Jelenések könyvének 11. fejezetét! Olvassátok el az összes verset, és ismerjétek meg a tényeket, amelyeknek még be kell következniük a városokban! Tanulmányozzátok a 18. fejezetben bemutatott jeleneteket is! (MR, 1906. május 10., 1518. o.). {LDE 95.4}
Ha gonoszság árad egy nemzetre, ott mindig hallatni kell a figyelmeztetés és az intés hangját, mint ahogyan Lót szava is hangzott Sodomában. Azonban ő sok gonoszságtól óvhatta volna meg szeretteit, ha nem ide, az aljas és fertőzött nép közé telepedik le. Mindazt, amit ez a család Sodomában tett, akkor is elvégezhette volna, ha a várostól bizonyos távolságra lakik (Ev, 1903, 78. o.). {LDE 96.5}
Néhányan kénytelenek lesznek most Chicagóban dolgozni, de nekik olyan központokat kellene most előkészíteniük, ahonnan elérhetnék a várost. Az Úr arra késztetné népét, hogy nézzenek körül és biztosítsanak szerény, nem túl költséges ingatlanokat, hogy azok főhadiszállásként szolgáljanak munkájukhoz. Időről időre nagyobb épületekre fognak bukkanni, melyekhez meglepően alacsony áron juthatnak hozzá (Ev, 1906, 402. o.). {LDE 96.6}
Buzdítom népünket, hogy tegyék életművükké a lelkiség keresését. Krisztus az ajtó előtt áll. Emiatt kérem őket: „Ne tekintsétek megvonásnak, ha felszólítanak benneteket, hagyjátok el a városokat és költözzetek vidékre! Itt gazdag áldás vár azokra, akik megragadják őket. A természeti tájak, a Teremtő munkájának szemlélése, Isten alkotásainak tanulmányozása révén észrevétlenül átalakultok az Úr képmására” (2SM, 1908, 355–356. o.). {LDE 97.2}
Száz közül egy háztartás sincs, mely fizikailag, értelmileg vagy szellemileg javulást mutatna a városi léttől. A magányosabb helyeken, melyeket mezőségek, dombok és fák öveznek, sokkal inkább elérhető a hit, a remény, a szeretet és a boldogság. Vigyétek el gyermekeiteket a városi látványoktól és hangzástól, a lovaskocsik és villamosok zörgésétől, lármájától, és értelmük egészségesebb lesz! Így könnyebben vésitek be a szívükbe Isten igazságát (AH, 1905, 137. o.). {LDE 98.4}
A városlakók többségének nincs egy talpalatnyi zöld területe sem, és évről évre csak piszkos udvarokra, keskeny sikátorokra, téglafalakra és kövezett járdákra, porral és füsttel borított égre láthat – ha ezeket az embereket elvihetnénk a tanyavilágba vagy valamilyen erdőszéli házikóba, amit zöld mezők, erdők, dombok és patakok, valamint tiszta ég és friss vidéki levegő venne körül, az szinte mennynek tűnne a szemükben (MH, 1905, 191–192. o.) . {LDE 99.1}
A nagy településeken a környezet gyakran veszélyezteti az egészséget. A betegségekkel való érintkezés állandó terhe, a többnyire szennyezett levegő, víz és élelmiszerek, a zsúfolt, sötét és egészségtelen lakóépületek – csak hogy néhányat említsünk a számos rossz közül, mellyel érintkezhetünk. Nem Isten tervezte így, hogy az emberek városokba tömörüljenek, emeletes házakba és bérlakásokba zsúfolódjanak (MH, 1905, 365. o.). {LDE 99.2}
Az Úr újból és újból arra utasította népét, költözzön vidékre, ahol megtermelheti magának a szükségeset, mert a vétel és az eladás nagyon komoly problémát fog jelenteni a jövőben. Kezdjük el komolyan venni az újból elismételt felszólítást: menjetek ki a városokból a vidéki tájakra, ahol nincsenek egymás mellé zsúfolva a házak, és ahol ellenséges zavargásoktól mentesen élhettek (2SM, 1904, 141. o.). {LDE 99.4}
Jó ítélőképességű férfiakat kell megbízni, akik szándékaikat nem verik nagydobra, miközben vidéken telephelyeket keresnek, ahonnan a városok könnyen elérhetők, amelyek alkalmasak munkások képzésére, és egyúttal megfelelő feltételeket biztosítanak a betegápoláshoz és az igazságot nem ismerő, megviselt lelkek gondozásához. A nagyvárosok közvetlen közelében keressetek ilyen helyeket, ahol akár a tulajdonos ajándékaként, akár népünk adományaiból finanszírozott alkalmi vétel útján juthattok alkalmas épületekhez. Ne emeljetek házakat a zajos városokban! (Ev, 1909, 77. o.). {LDE 100.1}
Hol legyen ausztráliai bibliaiskolánk?… Ha az oktatási intézmények a városokban vagy azoktól csupán néhány kilométerre helyezkednének el, az súlyosan megnehezítené a dolgunkat, hogy az előző nevelés befolyását ellensúlyozzuk az ilyen szabadnapok eltöltésével és a szabadidős elfoglaltságokkal kapcsolatban, mint például a lóverseny, és a fogadások… {LDE 100.2}
Minden kedvező benyomást tett rám, kivéve, hogy messze voltunk a fő közlekedési útvonalaktól, és ezért lehetőségünk sem volt, hogy fényt sugározzunk abba az erkölcsi sötétségbe, amely halállepelként borítja nagyvárosainkat. Úgy tűnik, ez az egyetlen ellenvetés mutatkozott. De hát akkor sem volna ajánlatos iskolákat építeni egyik nagyvárosunkban sem (8MR, 1894, 137. o.). {LDE 101.2}
Graysvilleben és Huntsvilleben az oktatással megbízott vezetőknek kellene utánajárniuk, mit tehetnének ezek az intézmények egyes iparágak létesítése érdekében. Így népünk közül, ha valaki el szeretné hagyni a várost, akkor nagyobb anyagi befektetés nélkül szerény otthonra találhat, miközben a munkalehetősége is biztosított lehet (Letter, 1902, 25.). [A Tennessee állambeli Chattanoogától ötven mérföldre (kb. 80 km) északra elterülő Graysville birtoka kilenc angol hold (kb. 6 katasztrális hold / 36,421 m2 / kb. egyharmincad km2) nagyságú területen fekszik egy kétszáz lakosú falu szomszédságában. Az iskola 1916-ban költözött jelenlegi helyére, Collegedalebe.] {LDE 101.4}
Nemrég azt kérdezték tőlem: „Nem kellene eladni a huntsvillei iskolabirtokot, és kisebbet vásárolni?” A kapott útmutatás szerint ezt a farmot nem szabad eladni, mert rendkívül előnyös a fekvése ahhoz, hogy színes bőrűek számára iskolát lehessen működtetni ott a továbbiakban (SpM, 1904, 359. o.). {LDE 102.3}
Tudomásomra jutott az a terv, hogy az iskolát Berrien Springsbe, DélnyugatMichiganbe lehetne telepíteni. Annak alapján, ahogy leírták a tájat, nekem nagyon tetszik… Egy ilyen helyen, mint Berrien Springs az iskola példaként szolgálhat, emiatt remélem, senki nem fog beleavatkozni, hogy megakadályozza a munka folytatását (4MR, 1901. július 12., 407. o.). {LDE 102.4}
Az Úr áldott keze népünkkel volt, amikor kiválasztották az iskola területét. Ez a birtok azonos azzal, amit nekem mutattak arra nézve, hol lesz az intézmény. A városoktól távol fekszik, bőséges földterület áll rendelkezésre mezőgazdasági munkához, tágas térség az épületeknek, így a házakat nem szükséges szorosan egymás mellé építeni. Elegendő hely van, ahol a diákokat megtaníthatják a talaj megművelésére (RH, 1902. január 28.). {LDE 102.5}
Az Üdvözítő gondviselése megnyitotta az utat munkásai előtt, és így jelentős lépést tehettek New Englandben, ahol sok speciális munka vár elvégzésre. A testvérek olyan képességeket kaptak, melyek segítségével meg tudták szervezni a szanatórium átköltöztetését South Lancasterből Melroseba; Bostonhoz sokkal közelebb, mégis ahhoz elég távol a forgalmas várostól, hogy a betegeknek a legkedvezőbb feltételeket biztosítsák. Az Úr segítségével költözhetett a New Englandi szanatórium ilyen alkalmas, Bostonból ennyire jól megközelíthető helyre. {LDE 103.2}
Amikor a Mindenható kinyújtja a kezét, és utat készít előttünk, Isten őrizzen bárkit attól, hogy hátramaradjon és megkérdőjelezze: bölcs dolog-e előrehaladni?! Az Úr inkább tartsa vissza a bátorítást és a segítségnyújtást? Megmutatták nekem, hogy a New Englandi szanatórium költöztetését South Lancasterből Melroseba a menny irányította (SpTB [13], 1902, 3. o.). {LDE 103.3}
Az iskola és a szanatórium részére megvásárolt földterület felülmúlta minden elképzelésünket. Arra a tájra emlékeztet, amit korábban az Úr mutatott meg. Tökéletesen alkalmas a használatra. Elég hely áll rendelkezésre mind az iskola, mind a szanatórium részére anélkül, hogy bármelyik intézmény összezsúfolódna. A levegő és a víz is tiszta. A földünk közepén egy gyönyörű patak fut keresztül északról délre. Ez a csermely az aranynál vagy ezüstnél is értékesebb kincs. Az építési telkek napsütötte dombtetőkön helyezkednek el, melyek kitűnő csatornázási lehetőséget biztosítanak. {LDE 104.1}
Egyik nap hosszasan bekocsikáztuk a Takoma Park különböző részeit. A vidék jelentős hányada még érintetlen erdőség. A házak nagyok, és szorosan összezsúfolódva helyezkednek el, de azért tágasak és kényelmesek. Pompás másodnövésű fenyők, tölgyek, juharfák és más gyönyörű fafélék veszik őket körül. Ezeknek a házaknak a tulajdonosai nagyrészt üzletemberek, köztük sokan állami tisztviselők Washingtonban. Nap mint nap bejárnak a városba, és esténként visszatérnek csendes otthonaikba. {LDE 104.2}
Jó helyválasztás volt ez a nyomda részére is, a postahivatalhoz közel, és gyülekezeti épületnek való területet is találtak. Úgy tűnik, mintha ezt a térséget kifejezetten a mi részünkre készítették volna elő, és eddig csak arra várakozott, hogy intézményeink és dolgozóink birtokba vegyék (ST, 1904. június 15.). {LDE 104.3}
Meglepődtem, miközben a délen tervezett munkákról beszélnek, hogy új iskola alapításáról is szólnak, melyet valahol Nashvilletől igen messze akarnának létrehozni. A nekem adott világosság alapján tudtam, hogy nem lenne helyes ezt tenniük, és ezt meg is mondtam nekik. Ezeknek a testvéreknek (Ed Southerland és Percy Tilson Magan) – a Berrien Springsben szerzett tapasztalataikra építve – Nashvillehez közelebb kell dolgozniuk, mert itt még nem végeztük el a szükséges munkákat. Ezen kívül nagy áldás lesz az iskola dolgozóinak, ha elég közel lesznek ahhoz, hogy tanácskozhassanak az ottani munkásokkal. {LDE 105.2}
Amikor a testvérek helyet kerestek az iskolának, találtak egy négyszáz angol holdnyi eladó telket Nashvilletől kilenc mérföldre. (400 angol hold: kb. 280 katasztrális hold / 1,6 km2; 9 mérföld: 14,5 km) A farm mérete, fekvése, távolsága a várostól és az a szerény összeg, amennyiért meg lehetett vásárolni, mind azt igazolták, hogy az iskola számára ez a megfelelő hely. Azt tanácsoltuk, hogy ezt a telket vegyék meg. Tudtam, hogy végül majd az egész földterületre is szükség lesz (RH, 1904. augusztus 18.) . {LDE 105.3}
Arra nézve is kaptam eligazítást, hogy nyomdánkat, a Pacific Presst is el kell költöztetni Oaklandből. Ahogy múltak az évek, a város megnőtt, és most már arra van szükség, hogy vidéki környezetbe telepítsék át a nyomdát, ahol telkeket vehetnek az alkalmazottak otthonai számára. Nem szabad arra kényszeríteni azokat, akik összeköttetésben állnak kiadóhivatalunkkal, hogy zsúfolt városokban éljenek. Kínáljuk fel a lehetőséget, hogy anélkül juthassanak házakhoz és lakhassanak azokban, hogy magas lakbért kérnének el tőlük (FE, 1904, 492. o.). {LDE 105.4}
Mountain View oly város, amelynek számos előnye van. Gyönyörű kertek övezik. Klímája enyhe, sokféle gyümölcs és zöldség termesztésére alkalmas. A városka nem nagy, de bevezették már az elektromos áramot, van postája és több olyan előnye, amelyekkel általában csak a nagyvárosok rendelkeznek (Letter, 1904, 141.). {LDE 106.1}
Többen is szerették volna tudni, hogy miért kellene kiadóhivatalunknak Oaklandből Mountain Viewba költözni. Isten többször is felszólította népét, hogy hagyják el a nagyvárosokat. Az intézményeinkhez tartozó fiatalokat nem szabad kitenni a kísértéseknek és a romlottságnak. Mountain View kedvező helynek bizonyult a nyomdahivatal számára is (CL, 1905, 29. o.). {LDE 106.2}
Hálát adunk Istennek, hogy jó szanatóriumunk van Paradise Valleyben, hét mérföldre (11 km) San Diegótól; egy másik szanatóriumunk Glendaleben, nyolc mérföldre Los Angelestől (13 km) és egy nagy és szép területünk Loma Lindában, Los Angelestől hatvankét mérföldre keletre (100 km), közel Redlandshez, Riversidehoz és San Bernardinóhoz. A Loma Lindai ingatlan az egyik legcsodálatosabb szanatóriumi terület, amelyet valaha láttam! (LLM, 1905, 141. o.). {LDE 106.3}
A lehetőségeink ideálisak az iskola és a szanatórium számára. A hely megfelelő a diákoknak, és rendkívül kedvező a betegeknek. Azt az utasítást kaptam, hogy olyan alapelvek szerint kell működtetnünk az iskolát, ahogy az ősi prófétaiskolákat szervezték meg… Itt orvosokat képezzenek! (MM, 1907, 75–76. o.). {LDE 107.4}
Tudatában vagyunk, hogy az Úr ismeri, mire van szükségünk, és az Ő gondviselése hozott minket ide… A Mindenható azt kívánta, hogy itt legyünk, és idehelyezett bennünket, megbizonyosodtam erről, amikor eljöttem a telekre… Úgy gondolom, amikor végigsétálsz ezen a földön, ugyanerre a megállapításra jutsz – hogy az Úr jelölte ki ezt a helyet nekünk (1MR, 1909, 340–341. o.). {LDE 108.3}
