5. A MARADÉK LELKI ÉLETE

Megkettőzött élet

Közvetlenül azelőtt, hogy Krisztus másodszor is eljönne a menny felhőiben, Keresztelő Jánoséhoz hasonlítható munkát kell végezni. Isten olyan embereket hív el, akik előkészítik a népet, hogy megállhassanak az Úr nagy napján… Jánoséhoz hasonló lelki tapasztalattal kell rendelkeznünk ahhoz, hogy olyan üzenetet közvetíthessünk, mint ő. Ugyanannak a munkának kell hatnia bennünk is. Istenre kell tekintenünk, és ha rá figyelünk, nem saját magunkkal foglalkozunk (8T, 1904, 332–333. o.). {LDE 63.1}   

Az Úrral való közösség nemesíti a jellemet és az életet. Általunk, az első tanítványokhoz hasonlóan, meg kell ismerniük az embereknek, hogy Jézussal járunk. Ez semmi máshoz nem fogható erőt biztosít a munkásnak. Nem szabad engedni, hogy bármi is megfosszon ettől az erőtől. Legyen megkettőzött életünk – egyfelől a gondolkodás és cselekvés, másfelől a csendes ima és a komoly munka élete (MH, 1905, 512. o.). {LDE 63.2}   

Ima és erőfeszítés, erőfeszítés és ima – ez lesz a feladatod. Úgy imádkozz, hogy tudatosítsd, az eredményesség és a dicséret mind Istennek köszönhető; és dolgozz aszerint, hogy egyedül tiéd a kötelesség (4T, 1881, 538. o.). {LDE 63.3}   

Egy napig, de még egy óráig sincs senki biztonságban imádság nélkül (GC, 1911, 530. o.). {LDE 64.1}   

A cselekedetek nélkül imádkozó ember hamarosan megszűnik imádkozni is (SC, 1892, 101. o.). {LDE 64.2}   

Szilárdan alapozd életed Krisztusra!

Vihar közeleg – az a vihar, amely mindenki hitét megpróbálja. A hívők most erősödjenek meg Krisztusban, különben bármi helytelen irányba terelheti őket (Ev, 1905, 361–362. o.). {LDE 64.3}   

Szükséges, hogy minden nap egy órát elmélkedjünk a Megváltó életéről. Vegyük át pontról pontra, képzeljünk el minden jelenetet, különösen a végsőket! (DA, 1898, 83. o.). {LDE 64.4}   

A gonosz elleni egyetlen védekezés módja, ha a Jézus Krisztus igazságába vetett hit által a Megváltó a szívben lakozik. Ha nincs élő kapcsolatunk Istennel, sohasem állhatunk ellen a szentségtelen hatásoknak: az önszeretetnek, a saját vágyaink kielégítésének, a bűnre való csábításnak. Lemondhatunk számos rossz szokásunkról, egy időre elhagyhatjuk Sátán társaságát, de ha nem vagyunk közösségben Istennel és nem vetjük alá magunkat akaratának percről percre, vereséget szenvedünk. Az Üdvözítővel fenntartott személyes ismeretség és folytonos közösség nélkül kiszolgáltatottak leszünk az ellenség kényénekkedvének, és végül az ő parancsainak engedelmeskedünk (DA, 1898, 324. o.). {LDE 64.5}   

Krisztus és keresztje legyen elmélkedésünk, beszélgetésünk és legörömtelibb érzéseink tárgya (SC, 1892, 103–104. o.) . {LDE 65.1}   

A Szentlélek átformáló ereje

Sohasem ismeri meg az emberi szív a boldogságot, ha nem rendeli alá magát a Szentlélek átalakító hatásának. A megújuló személyiséget a Lélek Jézus mintájára formálja át. Befolyása nyomán az Istennel szembeni ellenségeskedést felváltja a hit és szeretet, a büszkeség alázattá alakul. Befogadjuk az igazság szépségét, és a jellem kiválósá­gáért és tökéletességéért Krisztust tiszteljük (OHC, 1896, 152. o.). {LDE 65.2}   

Nincs a természetünknek olyan ösztöne, olyan szellemi adottságunk vagy szívbeli indítékunk, amelynek ne kellene percrőlpercre Isten Lelkének ellenőrzése alatt állnia (PP, 1890, 421. o.). {LDE 65.3}   

A Szentlélek megvilágítja a bennünket körülvevő sötétséget, felvilágosít tudatlanságunkban, és segítségünkre van szükségleteinkben. Az értelemnek ugyanakkor állandóan, teljes igyekezettel kell keresnie Istent. Ha beengedjük a világiasságot, ha már nem vágyakozunk az imádkozásra, ha nem érzünk késztetést beszélgetni a bölcsesség és erő forrásával, a Lélek nem marad velünk (OHC, 1904, 154. o.). {LDE 65.4}   

A bibliatanulmányozás szükségessége

Egyetlen megújult szív sem tartható jó állapotban az Ige sójának naponkénti használata nélkül. Az isteni kegyelmet minden nap el kell nyerni, különben elvész a megtért állapot (OHC, 1897, 215. o.). {LDE 65.5}   

Isten Igéjében alapozd meg hitedet! Erősen ragadd meg az igazság élő bizonyítékát! Vesd Jézus Krisztusba, a személyes Megváltódba hitedet! Ő volt és Ő marad a mi örökkévaló kősziklánk (Ev, 1905, 362. o.). {LDE 66.1}   

A keresztényeknek most kell előkészületeket tenniük azokra az eseményekre, amelyek rövidesen mindent elsöprő meglepetésként zúdulnak a világra. A Biblia szorgalmas tanulmányozásával, valamint az életük és a parancsolatok közötti összhang megteremtésével készülhetnek fel erre az időre (PK, 1914, 625. o.). {LDE 66.2}   

Akik felvértezték értelmüket a Szentírás igazságaival, azok majd állhatatosan kitartanak az utolsó nagy küzdelemben (GC, 1911, 528. o.). {LDE 66.3}   

Csak akik szorgalmasan tanulmányozták az Igét, és szeretik az igazságot, lesznek felvértezve az egész világot foglyul ejtő hatalmas csalással szemben (GC, 1911, 556. o.). {LDE 66.4}   

Népünknek meg kell értenie Isten jövendöléseit; szükséges a kinyilatkoztatott igazság alapelveinek rendszerezett ismerete, amely alkalmassá tesz arra, ami e földre jön, és megóv attól, hogy a tanítások mindenféle szele ide-oda sodorjon (5T, 1885, 273. o.). {LDE 66.5}   

Bibliai igék emlékezetből

Minden nap többször is szánjunk drága pillanatokat imára és az Írás tanulmányozására – akkor is, ha azok csupán egyetlen bibliavers vagy szövegrészlet megtanulásával telnek, ami által lelkileg életben maradunk (4T, 1880, 459. o.). {LDE 66.6}   

Isten drága Igéje a mérce azoknak a fiataloknak, akik a menny Királyához hűségesek. Tanulmányozzák hát az Írásokat! Memorizálják egyik igét a másik után, és ismerjék meg, mit mondott az Úr! (ML, 1887, 315. o.). {LDE 67.1}   

Építs falat magad körül az Írásból, és meglátod, hogy a világ nem tudja lerombolni azt! Rögzítsd az igéket emlékezetedben, és azonnal utasítsd vissza Sátánt, amikor megjelenik kísértéseivel: „Meg van írva!” Urunk is így találkozott az ördöggel, és képessé lett az ellenállásra (RH, 1888. ápr. 10.). {LDE 67.2}   

Vésd jól az emlékezetedbe Krisztus drága szavait! Az ezüstnél és az aranynál is sokkal értékesebbek (6T, 1900, 81. o.). {LDE 67.3}   

Tarts egy zsebbibliát magadnál munka közben, és használj ki minden alkalmat, amikor drága ígéreteit megtanulhatod! (RH, 1905. április 27.). {LDE 67.4}   

Lesz idő, amikor sokakat megfosztanak az írott Igétől. De ha az igehelyek az emlékezetedbe is bele vannak nyomtatva, senki sem veheti el tőled (MR, 1906, 760, 24. o.). {LDE 67.5}   

Tanulmányozd Isten szavát! Drága ígéreteit vésd úgy emlékezetedbe, hogy amikor megfosztanak minket Bibliánktól, akkor is birtokában maradhassunk az Igének! (10MR, 1909, 298. o.). {LDE 67.6}   

Isten népének horgonya

Az utolsó napokban kötelességünk megbizonyosodni az első, második és harmadik angyal üzenetének teljes értelméről. Minden tevékenységünk álljon összhangban Isten szavával! A Jelenések könyvének 14. része a 6. verstől kezdődően a fejezet végéig egyesíti és feltárja az első, a második és a harmadik angyal üzenetét (13MR, 1896, 68. o.). {LDE 68.1}   

A harmadik angyal által közvetített üzenetet elfogadók közül sokan nem szereztek előzőleg tapasztalatot a két első kinyilatkoztatással kapcsolatban. Sátán ezt megértette, és rajtuk tartja gonosz szemét, hogy legyőzze őket; a harmadik angyal azonban a szentek szentje felé irányítja őket, és azok, akiknek volt már tapasztalatuk a korábbi üzenetekkel, megmutatja nekik a mennyei szentély felé vezető utat. Sokan meglátják az igazság tökéletes láncolatát az angyali üzenetekben, és boldogan fogadják azokat a maguk sorrendjében, és hit által követik Jézus Krisztust a mennyei szentélybe. Ezeket az üzeneteket mint horgonyt mutatták be nekem, Isten népe horgonyát. Akik megértik és elfogadják, azok biztonságban lesznek Sátán sokrétű csalá­saival szemben, amelyek így nem sodorják el őket (EW, 1858, 256. o.). {LDE 68.2}   

Isten ígéreteibe vetett hit

Aki úgy véli, jogában áll megkérdőjelezni Ura szavát, és kételkedik mindenben, ahol a legkisebb lehetőség is nyílik a hitetlenségre, az úgy érzi majd, hogy óriási küzdelmet követel tőle a hit megtartása, amikor eljön a nyomorúság. A hitetlenségben nevelkedett értelem megkötöző hatását szinte lehetetlen lesz legyőzni, mert ennek következtében a lélek Sátán kelepcéjében vergődik, és nincs ereje szétszakítani a félelmetes hálót, amely egyre szorosabban fonódik köré. {LDE 68.3}   

A kétkedés álláspontját választva az ember Sátán erőit hívja segítségül. Egy hitetlenül felnőtt ember számára az egyetlen reménység abban rejlik, ha Megváltójára borul, és gyermeki módon alárendeli akaratát és útjait Krisztusnak, hogy kiszabadulhasson a sötétségből az Ő csodálatos világosságára. Az embernek nincs hatalma magát megszabadítani Sátán csapdájából. Aki kétkedésre, mindennek a megkérdőjelezésére és kritizálásra neveli magát, az csak a hitetlenségben erősödik meg (Ms, 1895, 3. o.). {LDE 69.1}   

Felkészülés a próbára

Jézus Krisztus szolgái ne készüljenek előre a védőbeszéddel, ha majd hitük miatt bíróság elé idézik őket. Nap nap utáni készülődésük folyamán halmozzák fel szívükben Isten Igéjének értékes igazságait, táplálkozzanak az Üdvözítő tanításaival, és imával erősítsék hitüket. Így amikor elérkezik a tárgyalás napja, a Szentlélek éppen azokat az igazságokat fogja emlékezetükbe idézni, amelyek megérintik az őket hallgatók szívét. Isten a szükséges pillanatban eszükbe juttatja a Szentírás szorgalmas kutatása által szerzett ismeretet (CSW, 1900, 40–41. o.). {LDE 69.2}   

Amikor a bírósági tárgyalás ideje eljön, sokan azok közül, akik most másoknak prédikálnak, majd úgy találják, hogy nagyon sokszor nem tudnak kielégítő magyarázatot adni a korábban átgondolt és felvállalt álláspontokra. Nem ismerik fel súlyos tudatlanságukat, amíg ez a próba el nem érkezik. Az egyház soraiból többen is adottnak tekintik azt, hogy megérthetik, amit hisznek; de a vita elmérgesedéséig nem ismerik saját gyengeségüket. Ha elkülönítik őket a hittestvéreiktől, és magányosan kényszerülnek megállásra és meggyőződésük kifejtésére, akkor lepődnek meg, milyen zavarosan is látják azokat az eszméket, amelyeket valaha igazságként fogadtak el (5T, 1889, 707. o.). {LDE 70.1}   

Az erkölcsi képességek fegyelmezése

Az már jó eredménynek számít, ha rendelkezünk hitünk indoklásának képességével, de ha az igazság ennél nem hatol mélyebbre, bizony a lelket soha nem lehet megváltani. Minden erkölcsi szennyeződéstől meg kell tisztítani a szívet (OHC, 1893, 142. o.). {LDE 70.2}   

Kevesen látják be, hogy kötelességünk a gondolatok és a képzelet korlátozása és szabályozása. Nehéz a fegyelmezetlen elmét hasznos célokra irányítani és ezeknél marasztalni. Ha az ember nem köti le kellőképpen a gondolatait, hite nem tud fejlődni. Az elmét szent és örökkévaló dolgokkal kell foglalkoztatni, különben a felületes és jelentéktelen gondolatokat fogja kedvelni. Fegyelmezzük mind a szellemi, mind az erkölcsi erőt, és azok a gyakorlás által egyre erősödnek és tökéletesednek majd (OHC, 1881, 111. o.). {LDE 70.3}   

Nagy szükségünk van a tiszta, fegyelmezett gondolatok ápolására magunkban, és erősödjünk az erkölcsi képességek terén az alsóbbrendű és a testi képességek helyett. Segítsen Isten megszabadulni mértéktelen étvágyunktól! (MM, 1896, 278. o.). {LDE 70.4}   

Énók példája

Énók a mennybe ragadtatása előtt 300 éven keresztül járt Istennel, noha a világ állapota akkor sem kedvezett jobban a keresztény jellem tökéletesítésének, mint napjainkban. De hogyan járt Énók Istennel? Hozzászoktatta értelmét és szívét ahhoz, hogy állandóan érezze: a Mindenható jelenlétében van, és amikor tanácstalanság gyötörte, imái a megtartásért mennyei Urához szálltak. {LDE 71.1}   

Soha nem lépett olyan útra, amellyel megbántotta volna Istenét. Állandóan maga előtt látta őt. Így imádkozott: „Taníts engem utadra, hogy nehogy vétkezzek valamiben! Mi volna kedves előtted? Mit kell tennem, hogy tiszteljelek téged?” Így alakította állandóan útjait és tetteit a Teremtő parancsolatainak megfelelően, miközben bizalma töretlen és tökéletes volt mennyei Atyja iránt, és tudta, megsegíti őt. Önmagát megtagadva mindent az Örökkévaló akarata alá rendelt. {LDE 71.2}   

Énók azoknak az előképe, akik – Krisztus eljövetelekor a földön élők közül – a mennybe ragadtatnak anélkül, hogy halált látnának (1SAT, 1886, 32. o.). {LDE 71.3}   

Énóknak ugyanúgy voltak kísértései, mint nekünk; az őt körülvevő társadalom sem volt barátságosabb az igazság iránt, mint amely bennünket körülvesz. A belélegzett levegő ugyanúgy bűnnel és romlottsággal telt meg, mint manapság, ő mégis szent életet élt. A saját korára jellemző bűnöktől makulátlanul mentes volt. Mi is így maradhatunk tiszták és romlatlanok (2T, 1868, 122. o.). {LDE 71.4}   

Isten áldásai

Visszatekintve eddigi történelmünkre, és figyelembe véve minden lépést, amivel előbbre jutottunk egészen jelen állapotunkig, csak annyit mondhatok: dicsőség Istennek! Amikor látom, mit tett az Úr, szívem csodálattal és bizalommal telik meg a minket vezető Krisztus iránt. Semmit sem kell félnünk a jövőtől, kivéve, ha elfeledkezünk az útról, amelyen eddig irányított bennünket az Úr, és az eddig eltelt évezredek során nekünk adott tanításairól (LS, 1902, 196. o.). {LDE 72.1}   

A komoly elmélkedés ideje

Most van itt az idő, amikor a komoly elmélkedés segítséget jelent az istenfélőknek, és a személyes meggyőződés létfontosságú lesz. Meg kell kérdezni magunktól: „Mi vagyok én? Mi a feladatom és küldetésem ebben az időben? Melyik oldalon dolgozom, Krisztus vagy az ellenség oldalán?” Minden lélek alázza meg magát Isten előtt, mert bizonyos, hogy a nagy engesztelési nap idejét éljük! Sokak ügye éppen most kerül Isten elé visszamenőleges vizsgálatra, és csupán egy kevés ideig kell nyugodniuk sírjaikban. Hitvallásod nem lesz biztosíték azon a napon, de a szereteted és hited minősége azonban igen. Sikerült-e megtisztítani minden szennytől a lelked templomát? Bűneimet bevallottam és megbántam Isten előtt, hogy ki lehessen azokat törölni? Nem ítélem meg magam túlságosan felszínesen? Vajon kész vagyok minden áldozatra Krisztus ismeretének gazdagsá­gáért? Érzem-e minden pillanatban, hogy nem a magamé vagyok, hanem Jézus Krisztus tulajdona, hogy szolgálatom Istent illeti, akié vagyok? (Ms, 1886, 87. o.). {LDE 72.2}   

Kérdezzük meg magunkat! „Miért élünk és dolgozunk? Mi lesz az eredménye életünknek?” (ST, 1892. november 21.). {LDE 73.1}   

Tudatos élet az ítélet előtt

Amikor láttam, hogy városainkban az emberek ide-oda sietnek ügyeiket intézve, gondolatban feltettem a kérdést, ők vajon gondoltak-e valaha Isten napjára, amelynek már a küszöbén vagyunk. Mindannyiunknak erre az órára való tekintettel kellene élnünk, mert az hamarosan elérkezik (1SAT, 1886, 25. o.). {LDE 73.2}   

Nem engedhetjük meg, hogy az ítélet napja előtt gondtalanul éljünk! Mert bár sokáig késik, mégis közel van, egészen az ajtó előtt, és nagyon siet. Az arkangyal trombitája hamarosan meglepi az élőket és felébreszti a holtakat (CG, 1892, 560–561. o.). {LDE 73.3}   

Készen Krisztus visszajövetelére

Ha most nem találunk örömöt a mennyei dolgokról való elmélkedésben, ha nem érdekel Isten ismeretének keresése, ha nem gyönyörködünk Krisztus jellemének szemlélésében, ha a szentség nem vonz bennünket, akkor ezek a tények meggyőznek arról, hogy a mennyel kapcsolatos reményeink hiábavalóak. Tökéletes összhang Isten akaratával: ennek a magasztos célnak szüntelenül a keresztények szeme előtt kell lebegnie! Akkor szívesen beszélnek majd Istenről és Jézusról, valamint az üdvösség és tisztaság otthonáról, amit Krisztus készített az őt szeretőknek. Az apostol úgy mutatja be azt, amikor valaki ezekről elmélkedik, és a lelke gyönyörködik Isten áldott ígéreteiben, hogy ez „a jövendő világ erőinek” megízlelése (5T, 1889, 745. o.). {LDE 73.4}   

Ha Istennel rendezett a kapcsolatod ma, összhangban lennél a Megváltóval is, ha ma jönne el (HP, 1891, 227. o.). {LDE 74.1}