Azok, akiknek alkalmuk volt hallani és elfogadni az igazságot, és egyesültek a H. N. Adventista Egyházzal, magukat Isten törvénytartó népének nevezvén, mégsem rendelkeznek több életerővel, és szentséggel, mint a névleges egyházak, Isten csapásában részesülnek éppúgy, mint azok az egyházak, amelyek szembehelyezkednek Isten törvényével. - 19MR 176 (1898). {LDE 172.2}
Nincs messze az az idő, amikor minden lélek próbára lesz téve. A fenevad bélyegét ránk akarják erőszakolni. Azok, akik lépésről lépésre engedtek a világi kívánságoknak és alkalmazkodtak a világi szokásokhoz, inkább engednek az erőnek, minthogy alávessék magukat a kicsúfolásnak, a sértésnek, a fenyegető bebörtönzésnek és a halálnak. Verseny van az Isten és az ember parancsolata között. Ebben az időben az egyházban az arany elválasztódik a salaktól. - 5T 81 (1882). {LDE 173.6}
Azt a munkát, amit az egyház nem végzett el a béke és a jólét idejében, borzalmas válságban, a legelriasztóbb és tiltott körülmények között kell elvégeznie. A figyelmeztetést, amelyet a világgal való egyezés elhallgattatott vagy visszatartott, a hit ellenségeinek leghevesebb ellenállása közben kell elvégeznie. És ez időben a felszínes, óvatos réteg, akiknek a befolyása állandóan visszatartotta a munka előrehaladását, megtagadja hitét. - 5T 463 (1885). (E. G. White itt nem különbözteti meg a teológiailag konzervatívokat az ő liberális ellenzőitől; őket úgy írja le, mint akik előtérbe helyezik a "világias alkalmazkodást". ) {LDE 174.3}
Amint a próba sűrűsödik körülöttünk, láthatóvá lesz sorainkban a különállás és az egység is. Néhányan, akik most készek felvenni a harci fegyvereket, az igazi veszély idején nyilvánvalóvá teszik, hogy nem építettek az erős sziklára. Nem tudnak ellenállni a kísértésnek. Azok, akiknek nagy világosságuk és drága kiváltságuk volt, de nem tökéletesítették azokat valamilyen ürüggyel, kimaradnak közülünk. - 6T 400 (1900). {LDE 175.2}
Kérdeztem a szemlélt rostálás jelentőségét, s azt hallottam, hogy azt a hű tanúbizonyságnak Laodiceának szóló határozott bizonysága idézte elő. Ez mély benyomást gyakorol majd annak szívére, aki elfogadja s arra indítja majd, hogy célját magasra tűzze ki, s a teljes igazságot hirdesse. Sokan képtelenek lesznek ezt a határozott bizonyságot elviselni. Ezek majd szembeszállnak vele, s ez idézi elő Isten népe között a rostálást. - 1T 181 (1857). {LDE 175.3}
Napjainkban is vannak, és folyamatosan lesznek családok, akik egykor örültek az igazságban, de a rágalmak és a hamisságok miatt elvesztették hitüket, amit olyanokról mondtak nékik, akiket szerettek és akikkel kellemesen beszélgettek. Megnyitották szívüket a konkoly vetése előtt, a konkoly felnőtt a gabona között, megerősödött, a gabona termése kevesebb és kevesebb lett, és a drága igazság számukra elvesztette erejét. - TM 411 (1898). {LDE 176.2}
Az ún. tudomány és vallás egymással szembe kerül, mert a véges ember nem fogja fel Isten hatalmát és nagyságát. A Szentírás eme szavait mondták nekem: "Sőt ti magatok közül is támadnak férfiak, kik fonák dolgokat beszélnek, hogy a tanítványokat magok után vonják" (ApCsel 20:30). Ez kétségtelenül látható lesz Isten népe között. - Ev 593 (1890). {LDE 176.3}
Sátán utolsó csalása Isten lelke bizonyságtételének hatástalanná tétele lesz. "Mikor nincs mennyei látás, a nép elvadul" [Péld 29:18]. Sátán találékonyan fog dolgozni különböző utakon és különböző eszközökön keresztül, hogy Isten maradék népét az igaz bizonyságtételek iránti bizalmában összezavarja. - 1SM 48 (1890). {LDE 177.5}
Az ellenség mesteri erőfeszítést tett, hogy népünk hitét a bizonyságtételekben megzavarja... Ez Sátán szándéka, és azok, akik előkészítették az utat a nép számára, hogy ne szenteljenek figyelmet Isten Lelke bizonyságtételeinek intelmeire és feddéseire, látni fogják, hogy mindenféle tévelynek áradata életre kel. - 3SM 83 (1890). {LDE 178.1}
Sátánnak terve, hogy Isten népének hitét gyengítse a bizonyságtételekben. Ezt követi hitünk alapvető pontjaiban, pilléreiben, majd a Szentírásban való kételkedés, és ezután a lefelé menetelés a romlásba. Ha a bizonyságtételekben, amelyekben egykor hittek, kételkednek és feladják azokat, Sátán tudja, a megtévesztettek nem állnak meg ennél; megkettőzi erőfeszítéseit, amíg nyílt lázadásra indítja őket, amely gyógyíthatatlanná lesz, és pusztulásban végződik. - 4T 211. {LDE 178.2}
Férfiak, akiket Ő nagyon tisztelt, e földi történelem zárójeleneteiben példát vesznek a régi Izraelről... A Krisztus tanításaiban lefektetett elvektől való eltávolodás, az emberi elgondolások kimunkálása - felhasználva az Írásokat a cselekmény rossz irányának igazolására Lucifer gonosz működésével - megerősíti az embereket a félreértésben, s az igazság, amely őket meg kellene óvja a téves gyakorlattól, a lélekben léket kap és elfolyik, mint víz a lyukas edényből. - 13MR 379, 381 (1904). {LDE 178.4}
Amikor Krisztus vallását a többség lenézi, amikor törvényét a többség megveti, akkor buzgalmunk a legmelegebb, bátorságunk és határozottságunk a legrendíthetetlenebb legyen. Amikor a többség elpártol tőlünk, amikor kevés lesz a bajvívó, az igazság és a becsületesség védelmében állva, az Úr harcának megharcolása lesz a próbánk. Abban az időben mások hidegségéből meleget, gyávaságából bátorságot, árulásából hűséget kell gyűjtenünk. - 5T 136 (1882). {LDE 180.4}
Az Úr hűséges szolgái a rostálásban, a próba idejében láthatóvá lesznek. E drága lények, akik nem hajtottak térdet Baálnak, most rejtve vannak. Nékik nem volt ragyogó világosságuk, mely vakító fényben ragyogott volna rájuk. A nyers és nem vonzó külső alatt a valódi keresztény jellem tiszta fényessége rejtőzött. Ha a menny felé nézünk nappal. nem látjuk a csillagokat, pedig ott vannak az égboltra erősítve, de a szem nem érzékeli azokat. Éjjel látjuk eredeti fényüket. - 5T 80, 81 (1882). {LDE 181.1}
Ha feltámad az ellenségeskedés; ha újra úr lesz a vakbuzgóság és a vallási türelmetlenség; ha lángra lobban az üldözés, a lágymelegek és a képmutatók meginognak, és feladják hitüket. De az igazi keresztény sziklaszilárdan megáll. Hite erősebb, reménysége fényesebb lesz, mint amilyen a jólét napjaiban volt. - NK 535, 536. {LDE 181.3}
Néhányan ki lettek rostálva és elmaradtak az úton. A gondatlanok, a közömbösek, akik nem csatlakoztak azokhoz, akik a győzelmet és a megváltást nagyra becsülték, és kitartóan imádkoztak és küzdöttek érte, nem nyerik el azt, és a sötétségben lemaradnak. Helyüket azonnal mások foglalják el, akik megragadva az igazságot, sorainkba jönnek. - EW 271 (1858). {LDE 182.1}
A megtört sorokat betöltik Krisztusnak oly képviselői, akik a tizenegyedik órában jöttek. Sokan vannak, akikkel Isten lelke küzd. Isten pusztító ítéletének ideje a kegyelem ideje azoknak, akiknek [most] nincs alkalmuk megismerni mi az igazság. Az Úr szelíden néz rájuk, a kegyelem szíve érinti őket, keze ki van nyújtva megőrzésükre: míg az ajtó be van zárva azok előtt, akik nem lépnek be a sorba. Nagy számban csatlakoznak olyanok, akik ezekben az utolsó napokban hallják először az igazságot. - Letter 103, 1903. {LDE 182.2}