NEGYVENHETEDIK FEJEZET — IMÁDSÁGOS LELKÜLETTEL VÉGZETT MUNKA

Fokozott vágyat érzek arra, hogy ez [az 1901-es Generál Konferencia] olyan összejövetel legyen, melyen Isten elnökölhet. Nagyon fontos, nagyon fontos időben élünk, és nagy munka áll előttünk. Az összejövetel sikere rajtunk egyéneken múlik. Mennyei hellyé tehetjük ezt a helyet az összejövetel idejére. ... {3SM 336.1}   

Komoly és fontos döntéseket kell meghozni ezen a konferencián. Isten azt akarja, hogy mindegyikünk rendezze vele kapcsolatát. Azt akarja, hogy sokkal többet imádkozzunk és sokkal kevesebbet beszéljünk. Azt akarja, hogy lelkünk ablakát megnyissuk a menny felé. A menny bejárata  telve van Isten dicsőségének fényével, melyet Isten mindazok szívébe beragyogtat, akik ezen a konferencián rendezett kapcsolatban vannak vele. {3SM 336.2}   

Némelyek szerint ezen a konferencián több napot a Szentlélekért való imádságban kellene töltenünk, pünkösdhöz hasonlóan. Szeretném elmondani, hogy a tanácskozások éppannyira  lefolytathatók az Isten szolgálatának részeként, mint az imádság maga.       A megbeszéléseknek éppúgy a Lélek irányítása alatt kell zajlaniuk, mint az imádkozás alkalmainak. Fennáll annak a veszélye, hogy valamiféle érzelmi felinduláson alapuló vallás híveivé válunk. Végezzük dolgunkat ezen az összejövetelen olyan szentségben, hogy a mennyei sereg jóváhagyását adhassa hozzá. Ügyeljünk arra, hogy munkánk gyakorlati részeit is szentségnek tekintsük. Mindenféle itt végzendő tevékenységnek összhangban kell lennie a mennyei elvekkel. {3SM 336.3}   

Isten azt akarja, hogy olyan platformra álljatok, ahol rátok lehelheti Szentlelkét, és ahol Krisztus lakozhat a szívetekben. Azt akarja, hogy ennek a konferenciának a kezdetén félretegyetek minden viszálykodást, versengést, széthúzást és panaszkodást. Sokkal többre van szükségünk Krisztusból, és semennyire önmagunkból. A Megváltó azt mondja: „Nálam nélkül semmit sem cselekedhettek.”... {3SM 337.1}   

Elérkeztünk egy olyan ponthoz, ahol Isten tenni fog valamit népéért. Azt kívánja, hogy népe képviselni tudja Őt, és elkülönüljön a világ minden más népétől. Azt akarja, hogy éljenek lehetőségeikkel, hiszen ezért adta értük életét. Ne okozzatok az Úrnak csalódást (29. Kézirat, 1901)! {3SM 337.2}   

Túl sok fogadalom

Megannyi fogadalmatokat harmadára kell csökkentenetek, és nagy gonddal kell kijelölnötök azokat (21a. Levél, 1888). {3SM 337.3}   

Az Úr megmutatta nekem, hogy konferenciáink túl voltak terhelve fogadalmakkal. Ezek tizede sokkal értékesebb lenne, mint ez a nagy szám. Ezekről világos kijelentést tettem, de ti mégis szorgalmaztátok, hogy a fogadalmat hatályba kell léptetni (22. Levél, 1889). {3SM 337.4}