HARMINCKETTEDIK FEJEZET — AZ 1863-AS LÁTOMÁS AZ EGÉSZSÉGÜGYI REFORMRÓL

Kérdések és válaszok

Kérdés a látomással kapcsolatban. – A Dansville Intézet (New York) [Ebben az időben a Dr. James C. Jackson által vezetett Dansville-i Szanatórium volt a legkiemelkedőbb orvosi intézmény Amerikában, amely a kezelések során, és az előírt étrendben leginkább követte a reform gyógyítás elveit.] meglátogatása előtt kaptad-e az egészségügyi reformmal kapcsolatos látomást, és mielőtt más írásokat olvastál volna ebben a témában? {3SM 276.1}   

Válasz. – Otsegoban, A. Hilliard testvér lakásán tárult elém látomásban az egészségügyi reform hatalmas tárgya, 1863. június 6-án. {3SM 276.2}   

1864. augusztusáig nem látogattam el Dansville-be. Ez tizennégy hónappal látomásom után volt. Semmilyen egészségügyi munkát nem olvastam mindaddig, amíg el nem készültem a Spiritual Gifts [Lelki Ajándékok] 3. és 4. köteteivel, az anyákhoz intézett felhívással [Appeal to Mothers], és a How to Live [Hogyan éljünk] kötet 6 számában megjelent 6 cikkének felvázolásával. {3SM 276.3}   

Fogalmam sem volt olyan írások létezéséről, mint a Laws of Life [Az élet törvénye] című, Dansville-ben kiadott munka. A fent nevezett látomás időpontjáig semmit nem hallottam Dr. J. C. Jackson egészségügyi könyveiről, és más Dansville-i kiadványról sem. Nem tudtam ilyen munkák létezésről mindaddig, amíg 1863. szeptemberében, amikor Bostonban, Mass., a férjem meglátott ezekről egy hirdetést a J. V. Himes testvér által kiadott, Próféták Hangja [Voice of Prophets] című folyóiratban. Férjem megrendelte az írásokat Dansville-ből, és megkapta azokat a Maine állambeli Topshamben. Mivel munkája miatt nem volt ideje áttanulmányozni őket, én pedig eltökéltem, hogy látomásaim leírásáig nem olvasom el azokat, a könyvek kibontatlanul maradtak. {3SM 276.4}   

Amikor Michiganben és New York államban megosztottam barátaimmal az egészséggel kapcsolatos álláspontomat, amikor szót emeltem a drogok és hús ellen, továbbá a víz, a friss levegő és a helyes étrend mellett, ők gyakran válaszoltak ekként: „Majdnem ugyanazt a tanítást hangoztatod, amit a Laws of Life-ban és más kiadványokban is olvashatunk Trall, Jackson és mások tollaiból. Olvastad a folyóiratot és ezeket a kiadványokat?” {3SM 277.1}   

Válaszomban elmondtam, hogy nem olvastam őket, és mindaddig nem is fogom, amíg teljesen közzé nem teszem nézeteimet, nehogy azt mondják az emberek, hogy az egészséggel kapcsolatos világosságot orvosoktól kaptam, és nem az Úrtól. {3SM 277.2}   

Miután megírtam a hat cikkemet a How to Live sorozat számára, kutatni kezdtem a higiéniával kapcsolatos munkákat, és meglepve tapasztaltam, hogy azok mennyire összhangban vannak az Úr nekem adott kijelentéseivel. Az összhang bemutatása érdekében, és hogy a tárgyat az erre a feladatra alkalmas írók tollán keresztül is a testvérek elé tárjam, elhatároztam, hogy kiadatom a How to Live sorozatot, melyben sokat idézek a szóban forgó munkákból. {3SM 277.3}   

Az öltözködési reform

[Bővebben az öltözettel kapcsolatban Lásd Story of our Health Message [Egészségügyi üzenetünk története], 112–130. o.] {3SM 277}   

Kérdés. – A testvérnők szoknyaviselési gyakorlata nem mond-e ellent a 11. bizonyságtételnek, amikor ruhájuk alja húsz centiméterre van a talajtól, holott az írásban azt olvassuk, hogy annak kevéssel a bokacipő felett kell lennie. {3SM 277.4}   

Válasz. – A ruha alja és a talaj közti távolságot nem centiméterben kaptam meg. ... Viszont a látomás során három csoport nő haladt el előttem a következő hosszúságú ruhákat viselve: {3SM 277.5}   

Az első az éppen divatos hosszt viselte, megterhelve a lábakat, akadályozva a járást, és felsöpörve az utca szennyét. Ennek ártalmas következményeit már teljesen kielemeztem. Ennek az osztálynak a tagjai a divat foglyai voltak. Erőtlennek és bágyadtnak látszottak.  {3SM 278.1}   

A második csoport sok tekintetben helyénvalóan öltözött. A lábak jól be voltak fedve és mentesek voltak a divat kényurának azon terheitől, melyek az első csoportot jellemezték, de olyan szélsőségesen rövid ruhát viseltek, hogy az kivívta a jó ízlésű emberek utálatát és előítéletét, és így nagy mértékben lerombolta befolyásukat. Ez az úgynevezett amerikai kosztüm, melyet Dansville-i „otthonunkban” sokan viselnek és tanítanak. A szoknya nem éri el a térdet. Mondanom sem kell, hogy az Úr túl rövidnek ítélte ezt az öltözetet. {3SM 278.2}   

A harmadik csoport vidám arckifejezéssel és könnyed, rugalmas léptekkel közeledett. Ruhájuk olyan volt, melyet helyénvalónak, szemérmesnek és egészségesnek neveztem. Ez a szoknya minden körülmények között tiszta maradt az út és a járda piszkától, és a lépcsőkhöz sem ért hozzá. {3SM 278.3}   

Ahogyan azt már említettem, a megfelelő távolságot nem centiméterben tárta elém az Úr... {3SM 278.4}   

A látomások megjelentése

Itt szeretném elmondani, hogy noha a látomások leírásakor éppannyira az Úr Lelkére támaszkodom, mint azok elnyerésekor, a látottak leírásához saját szavaimat használom, hacsak nem egy angyal szavait idézem, amit viszont mindig idézőjelbe teszek. {3SM 278.5}   

Amikor az öltözködésről írtam, a három csoport éppolyan világosan jelent meg előttem, mint amikor látomásban láttam őket. A helyénvaló ruhahossz leírásakor azonban a saját nyelvezetemre kellett hagyatkoznom, és ezt úgy fejeztem ki, hogy a szoknyavég érjen valamivel a női cipő felé, hogy minden fent említett esetben tiszta maradjon az utca szennyétől. {3SM 278.6}   

Részemről meg is valósítottam azt az öltözetet, melynek hosszát láttam és legjobb ítélőképességem szerint megjelöltem. Michigan északi részén a testvérnők szintén elfogadták ezt. Amikor az egyenruha kialakítására való törekvés kapcsán felmerült a megfelelő hossz kérdése, azt az irányelvet határozták meg, hogy a szoknyavég és a talaj közötti távolság húsz és huszonöt centiméter között legyen. Ezek közül némelyik kicsit hosszabb, némelyik kicsit rövidebb annál a mintánál, melyet látomásban láttam (The Review and Herald, 1867. október 8.). {3SM 279.1}   

Egészségügyi írások a június 6-i látomás napján

[Lásd Bizonyságtételek, 3. köt. 13. o.] {3SM 279}   

Láttam, hogy különös gondot kell fordítanunk Istentől kapott egészségünkre, mert munkánkat még nem végeztük el. Bizonyságot kell hordoznunk, és jó befolyást kell árasztanunk a világban. Láttam, hogy túl sok időt töltöttem varrással és vendéglátással. Láttam, hogy az otthon gondjait le kell vetnünk magunkról. A ruhák készítése csapda, hiszen azt mások is elvégezhetik. Isten nem ilyen munkára adott nekem erőt. Őrizzük meg erőnket az Ő művében való munkálkodásra. Tegyünk bizonyságot, amikor szükség van rá. Láttam, hogy óvatosan kell bánnunk erőnkkel, és nem jó magunkra venni olyan terheket, melyeket másoknak kellene elvégezni. {3SM 279.2}   

Láttam, hogy vidám, reményteljes és békés lelkületet kell táplálnunk magunkban, mert az egészségünk életvitelünkön alapul. Láttam, hogy mindenki kötelessége gondoskodni egészségéről, de különösen szükséges időt és figyelmet fordítani arra, hogy bizonyos mértékig kiküszöböljük a túlmunka és az elménk túlzott leterhelése által okozott következményeket. A munka, melyet Isten elvár tőlünk, nem akadályozza meg, hogy gondoskodjunk egészségünkről. Minél egészségesebbek vagyunk, annál tökéletesebb munkát végezhetünk. {3SM 279.3}   

Az egészségügyi reform elveinek követése és betartása. – Láttam, hogy amikor túlfeszítjük és kifárasztjuk magunkat, könnyebben megfázunk, és ezzel kitesszük magunkat egyéb veszélyes betegségeknek. A magunkról való gondoskodást nem hagyhatjuk Istenre. Nem ajánlatos és Isten előtt nem kedves megrontani az egészség törvényeit, majd arra kérni Őt, hogy gondoskodjék egészségünkről és óvjon meg a betegségtől, miközben életmódunk gyökeresen eltér imáink jellegétől. {3SM 280.1}   

Láttam, hogy szent kötelességünk vigyázni egészségünkre, és erre másokat is ráébreszteni, de nem magunkra venni mások terheit. Mindazonáltal kötelességünk felemelni hangunkat mindenféle mértéktelenség ellen, beleértve a munkát, az evést, az ivást és az élvezeteket. Fordítsuk az emberek figyelmét Isten csodálatos gyógyszerére: a tiszta és lágy vízre, mely betegségeket gyógyít, fenntartja az egészséget, tisztít és örömet ad! {3SM 280.2}   

Vidám és hálás lelkület. – Láttam, hogy férjem nem engedheti meg magának, hogy gondolatai a rossz, sötét és mélabús dolgokon időzzenek. Ki kell vetnie magából a szomorú gondolatokat és kérdéseket. Vidámnak, boldognak és hálásnak kell lennie. Támaszkodjék Istenre szilárd, rendíthetetlen bizalommal. Sokkal jobb lesz az egészsége, ha uralni tudja a gondolatait. Láttam, hogy mindenki más felett férjemnek a lehető legtöbb pihenésre van szüksége azokon a szombatokon, amelyeken nem prédikál... {3SM 280.3}   

Láttam, hogy nem szabad csendben maradnunk az egészség tárgykörét illetően. Rá kell vezetnünk mások gondolatait is ennek jelentőségére (1. Kézirat, 1863). {3SM 280.4}   

Áttekintés az egészségügyi reformról szóló írásokról –1867

A beteg elméhez beteges tapasztalat társul, míg az ép, tiszta, józan és tompítatlan értelemmel rendelkező elmét felbecsülhetetlen értékű és egészséges tapasztalat kíséri. A jótékony életet kísérő boldogság mindennapos ajándék, mely önmagában hordozza az egészség és öröm forrását. {3SM 280.5}   

Döbbenettel figyeltem a látomásban elém táruló dolgokat. Sok minden saját elképzeléseimnek megfelelően tárult elém. A tárgy szüntelen lekötötte gondolataimat, és mindazoknak beszámoltam róla, akikkel lehetőségem volt beszélni erről. A látomás első leírása fő részét képezi a 4. kötetben Spiritual Gifts  [Lelki ajándékok] kiadott anyagnak és a How to Live [Hogyan éljünk] cikkeinek a „Betegség és annak okai” címmel. {3SM 281.1}   

Váratlanul egy allegani temetésre hívtak bennünket [1863. június 23.], majd hamarosan megkezdtük keleti útjainkat [augusztus 19.], gondolván, hogy majd utazás közben fejezem be a könyvet. A gyülekezetek látogatásakor szinte minden szabad percemet lefoglalta azoknak a hibáknak az írásos összefoglalása, melyeket az Úr előzőleg feltárt előttünk. Mielőtt hazatértem volna keletről, mintegy ötszáz oldalnyi szöveget írtam le egyénekhez és gyülekezetekhez címezve. {3SM 281.2}   

Keleti útjaimról visszatérve [1863. december 21.]. belekezdtem a harmadik kötet írásába [Lelki ajándékok], arra gondolván, hogy olyan méretű kötet lesz belőle, mely egybeköthető a negyedik kötet anyagául szolgáló bizonyságtételekkel. Írás közben a tárgy megnyílt előttem, és rájöttem, hogy lehetetlen volna olyan kevés lapon mindent megírni, ahogyan eredetileg terveztem. A téma kiteljesedett, és a harmadik kötet elkészült. Ekkor elkezdtem írni a negyedik kötetet [A negyedik kötet folytatta az ószövetségi történelem leírását Salamon templomépítésétől, 119 oldalon, majd egy 40 oldalas rész következett „Egészség” címmel, amit a Bizonyságtételekből vett válogatás (1–10-ig) követett, 160 oldalon.], de mielőtt befejeztem a munkát, az egészségügyi anyag egyberendezésének idején Monterey-be kellett mennem. Elutaztunk, s ezért nem tudtam befejezni az írást a tervezett időpontra. Vissza kívántam térni, hogy előkészíthessem az anyagot a nyomda számára, ezért a következő hétre találkozót beszéltünk meg. {3SM 281.3}   

Ez a két utazás a forró nyárban túlságosan legyengített. Több mint egy éven át szinte egyfolytában írtam. Általában reggel héttől este hétig írtam, majd abbahagytam az írást, és újraolvastam a már elkészült anyagokat. Súlyosan megterheltem az elmém, és három héten át nem tudtam két óránál többet aludni éjszaka. Folyamatos fejfájásom volt. {3SM 281.4}   

Ennek következtében az egészséggel kapcsolatos látomás legfőbb pontjait besűrítettem a negyedik kötetbe, azzal a szándékkal, hogy később kiadhatok egy újabb bizonyságtételt, amelyben bővebben beszélhetnék a házasélet boldogságáról és árnyoldalairól. Ezzel a megfontolással fejeztem be a negyedik kötetet [1864. augusztus 23-án], hogy az mielőbb az emberek kezébe juthasson. Az egészséges életmóddal kapcsolatban későbbre hagytam néhány jelentős témát, mert nem volt erőm és időm arra, hogy azt a kötetet is összeállítsam és keleti utazásaink megkezdése előtt kiadjam. {3SM 282.1}   

Mások könyveitől és véleményétől függetlenül készült írások

Az egészséges életmóddal kapcsolatos írásaim anyagát nem könyvekből és folyóiratokból állítottam össze. Amikor megosztottam  másokkal az Úr kinyilatkoztatásait, feltették nekem a kérdést: „Láttad már a Laws of Life [Az élet törvényei] vagy a Water Cure Journal [Vízgyógyászati újság]  kiadványokat?” Válaszomban elmondtam, hogy nem láttam egyik kiadványt sem, mire ők így szóltak: „Amit láttál, nagyon hasonlít ezek tanításaihoz.” Sokat beszéltem Dr. Lay-jel és másokkal az Úr egészségüggyel kapcsolatos kijelentéseiről. Soha nem láttam még egészségügyi folyóiratot. {3SM 282.2}   

Miután a látomást kaptam, a férjem igen komolyan kezdte venni az egészségügyi kérdéseket. Keleti utunkon könyveket vásárolt, de én nem olvastam el őket. A látomás tartalma egyértelmű volt, és semmit nem akartam olvasni mindaddig, amíg teljesen el nem készültem könyveimmel. Nézeteimet mások könyveitől és gondolataitól függetlenül vetettem papírra (7. Kézirat, 1867). {3SM 282.3}