× A kiadvány nem a Hetednapi Adventista Egyház által elfogadott fordítás, és hibákat tartalmazhat!

Hallás És Cselekvés

A túl sok evés kettős terhet hárít a gyomorra, s ez kihat a gondolkodásra. Az értelemnek föl kell fogni az örök valóságokat. Akik az agy kárára és az idegek rovására elégítik ki étvágyukat, azok nem akarják, és nem is tudják magukhoz venni a mennyei lelki kenyeret, ami az Isten igéje. Ezrek és ezrek táplálkoznak mértéktelenül, s a következmény, hogy a test kívánsága a lélek ellen küzd, a lélek pedig a test ellen. {SpM 80.1}   

Van két személy, akik jelentős előjogban és nagy világosságban részesültek. S föltételezték, hogy idővel igeszolgálatba lépnek. Megmondtam nekik, hogy hamarább küldhetnénk farkasokat a bárányok közé; mert, mintegy tüzes vassal, kiégett a lelkiismeretük. Ez a folyamat az apró ügyek semmibevételével indult el, a jellemnek a helyes elvektől kis ügyekben való eltérésével. A velük való érintkezéseim megriasztottak. Nem hallják, és nem tartják meg élet gyakorlatának javítását igényelő szavaimat; azok megvalósítását, amiket énük megalázásának vélnek. Majd tagadják, hogy ilyeneket szóltam nekik. {SpM 80.2}   

Az Úr megmutatta, hogy akik szeretik a bűnbe süllyedést, nem hallják meg, nem fogják föl a szólt szavakat. Miért? Mivel a gonosz angyalok olyan régóta vezetik őket, annyi ideje ellenőrzik képességeiket, hogy a Sátán a fölrázásukra szólt szavakat mást jelentésre változtatja. Ez mutatja a Sátán hatalmát az ember fülén, hogy mindent ferdén és furcsán halljanak. S épp azokat nem értik meg, melyeket az Úr meg akar érttetni velük. Azt állítják, hogy sosem intézted hozzájuk, holott tudom, hogy szóltam nekik. De a Sátán elállta a szavakat; nem hallották meg. {SpM 80.3}   

Húsfogyasztás

Sohasem tartottam kötelességemnek kijelenteni, hogy senki se kóstoljon húst, semmi körülmények között. Véglet lenne ezt mondani, mikor embereket arra szoktattak, hogy csaknem húson éljenek. Sohasem tartottam kötelességemnek, hogy átfogó kijelentéseket tegyek. Amit mondtam, kötelességtudatból mondtam, de óvatos voltam kijelentéseimmel, mert nem akartam ürügyet adni senkinek, hogy más valaki lelkiismerete legyen. {SpM 80.4}   

Davis testvérnő most hívta föl figyelmemet az Ifjúsági Nevelő 1894, május 31.-í számában egy cikkre. Azt kérdezi, hogy így akartam-e megfogalmazni ezt a mondatot, amint a Nevelőben megjelent? Meglepődve láttam a folyóiratot: "A hústalan étrend a legegészségesebb, mégsem állítom, hogy mindenkinek el kell vetni a húst." Nem tudom, miért jelent meg, amint meg jelent. A brightoni tábori összejövetel óta teljesen száműztem asztalomról a húst, akár itthon vagyok, akár utazom. Éjjel néhány kérdés elvonult előttem erről, ezért úgy érzem, helyesen tettem, hogy eltiltottam asztalunkról a húst. Azt szerezném, ha ezt a mondatot a mégsem kihagyásával változtatnák: "Az az álláspontom, hogy a húst ne mindenki vesse el teljesen. Például a tüdőbajtól haldoklók kivételt képezhetnek." {SpM 81.1}   

Kaliforniában bőven terem ennivaló - friss gyümölcs, zöldség és szőlő alakjában, ezért semmi szükség a húsevésre. {SpM 81.2}   

Lehetnek tüdőbajosok, akik húst követelnek, de akkor fogyasszák szobájukban, ne kísértsék azok megromlott étvágyát, akiknek nem lenne szabad húst fogyasztani. {SpM 81.3}   

A forró édességek és a húsételek teljesen ellenkeznek az egészségügy megújulásának elveivel. {SpM 81.4}   

Azt gondolhatod, hogy nem tudsz dogozni hús nélkül. Én is azt hittem. Viszont tudom; hogy Isten eredeti terve nem gondoskodott kimúlt állatok húsáról, hogy az az ember étrendjének része legyen. A nyers, megromlott ízlés fogadja el az ilyen ételt. Undorító arra gondolni, hogy halott hús indult oszlásnak gyomrunkban. {SpM 81.5}   

Tegyetek gyümölcsöt az étrend részeként az asztalra. Ez legyen táplálékotok. A gyümölcs levével a kenyér nagyon élvezhető. A jö, érett, romlatlan gyümölcs olyan valami, amiért hálásak lehetünk az Úrnak, mivel egészségünk javára válik. Próbáljátok meg. Tanítsátok gyermekeiteket, hogy árt nekik a húsételek fogyasztása. Sokkal könnyebb nem teremteni természetellenes étvágyat, mint helyesbíteni, mikor második természetünkké vált. Kórházaink ne legyenek szállodákként vezetve. Sajnálom, hogy olyan nehéz megtagadni étvágyatokat és javítani az evés-ivás szokásain. A húsos étrend megváltoztatja a gondolkodást és erősíti az állatiasságot. Abból állunk, amit eszünk. A húsfogyasztás csökkenti a szellemi frissességet. Az iskolások jóval többre mennének a tanulással, ha sohasem ízlelnének húst. Mikor húsfogyasztással az állati természetet erősítjük, a szellemi képesség ezzel arányban csökken. {SpM 81.6}   

Az orvosok kötelessége

Vannak foglalkozások, melyekben lehetetlen javulást elérni, mert mindenestől rosszak. Csak egyet lehet mondani azoknak, akik meg akarnak marad ni bennük: "Távozzatok belőle, ti tolvajok." Ezzel szemben a gyógyítás magasztos, nemes hivatás, s van gyógyszer minden rosszra, mely ehhez a hivatáshoz járult. Az orvos Krisztus jellemét és tetteit képviselheti, s aki orvos szeretne lenni, elvárhatja, hogy önzetlenül fáradozzék, mint Urunk fáradozott, méltányos árat kérve szolgálatukért - nem többet - noha többet szeretnének, ha a világ önző szokásait követnék. Épp oly következetes az örömüzenet szolgáinak túl sokat követelni a beteglátogatásért, a csüggedők vigasztalásáért, azért, hogy békét és örömet hoznak az elnyomottnak, mint az orvosnak nagy számlákat nyújtani be a beteglátogatásért. {SpM 82.1}   

A keresztény orvos tevékenysége viselje magán a lemondás, ne pedig a csalás és zsarolás jellegét. A nem istenfélő orvosok közt általánossá vált, hogy titokzatosságba rejtsék azt, ami világos és egyszerű. Jézus minden sötét dolgot világossá tett az emberek előtt, s mennybemenetelekor megígérte a Vigasztalót, akinek föladata az igazság kinyilatkoztatása. {SpM 82.2}   

Az ember jellemét, és sorsát-jövőjét a cselekedeteit ellenőrző elvek határozzák meg. Az önzés a Sátán vonása, s ha önzés igazgatja életét, nyilvánvalóvá lesz ez bármi hivatásban vagy foglalkozásban. Bűnök sokaságát rejtik az orvosi hivatás alá, pedig tanúja van minden szentségtelen cselekedetnek, és minden esetben igazságos ítéletet fognak kihirdetni. Sok törvényesnek tartott dolog törvénytelen az orvosi hivatásban, s kötélre van szükség a Krisztus kezében, hogy ki lehessenek űzve. Az orvosok sok jó és irgalmas cselekedetet végeznek, mert széles mező tárul eléjük erre. Az Úr mégis azt mutatta meg nekem, hogy általánosságban véve az orvosok testülete rablóbarlanggá vált. Isten művében ékesítsétek az orvos hívatását Krisztus jelenlétével, mert ő együttműködik a nevét valló orvossal. De mikor zsarolnak, nem tehet mást, minthogy kiűzi őket udvaraiból. {SpM 82.3}   

Az orvosi pályára lépőket neveljük magasabb szempontok szerint, mint amilyenek az ország népszerű iskoláiban föllelhetők. {SpM 82.4}   

Fényűzés

Azt álmodtam, hogy igazságban hívőket látogatok, s dísztárgyakat és csecsebecséket láttam házaikban. De miközben kisgyermekként sírni szerettem volna a jövő kilátásán az anyagiak hiánya, a jelen igazság előmenetele miatt, az Úr Lelke szállt rám, s így szóltam: "Sok a bálvány ebben a házban. Ha eladnátok a dísztárgyakat, melyek nincsenek lelketek áldására, egyetlen kényelmetektől sem lennétek megfosztva. A pénz pedig segítené előrevinni Isten ügyét." Házról-házra jártam, s rámutattam a fölösleges tárgyakra, melyeket az Úr intézőire bízott pénzén vásároltak. Ez a pénz nagy áldást jelentene iskolák építésére, sok tábori összejövetel tartására új helyeken, imaházakra, amint gyülekezeteket alapítunk. Súlyos gond az anyagiak előteremtése. {SpM 82.5}   

Ha eladnák a dísztárgyakat, s az Úr művébe ruháznák a pénzt, olyan lenne ez, mint a csermelyek, melyek nagy patakká duzzadnak, hogy előrevigyék az Úr művét. Fáj a szívem, hogy milyen elkésve, milyen nehézkesen halad előre a munka, lta látom a kevés elvégzettet, és az elvégzésre váró tengernyi munkát. {SpM 83.1}   

Kérek mindenkit, akinek pénzzé tehető dísztárgyai, sőt hasznavehető tételei vannak, adják el, hogy segítsenek bennünket itt, és segítsék az ínséges ügyet Amerikában és külföldön. A gyülekezet tagjai fontolják meg, mit tehetnének, míg a könyörület hangja kérlel, míg a négy angyal visszatartja a négy szelet - míg a menny kész befogadni a bűnbánó, megtérő bűnösöket. {SpM 83.2}   

Arra neveljük itt az embereket, akik nem vonakodnak agyukat, csontjukat, izmukat munkába vinni, hogy váljék szilárd meggyőződésükké, hogy az atyáinktól örökölt vallás magában nem fogja elviselni a Sátán ámításait. Amíg meg szeretnénk mutatni nekik, hogy csakis az igazság a teljes vértezet, hogy megmentse őket - a dolgainkban való szorgalom elengedhetetlen, hogy megvédjenek a kísértésektől. Lustaság s tétlenség, játékok, vidám társas összejövetelek és hétvégi kirándulások sok ösvényt nyitnak meg a kísértés előtt. A sok vidám gyülekezés beszüntetése, s az értékes idő Krisztus szolgálatára való, jó fölhasználása, nagyobb nevelő erő a tanulók sokoldalúvá tételére, mint az iskolákban szokásos szerzőkkel terhelni le agyukat. Nem a fáradságos szakmai munka, nem a föld művelése zülleszti le az embert. Nem a nehéz munka gyöngíti az agy erejét, s idéz elő betegséget és gyöngélkedést. Hanem testünk élő gépezetének elégtelen használata gyöngít le, okoz idő előtti halált. Az Isten által adott szervek gyöngesége okozza az adottságok betegségét és gyöngeségét, ideértve a szellemi képességet is. Isten ártatlannak teremtette Ádámot, mégis munkát, kertészkedést adott neki. Ez nem fokozta le. Ez volt a tankönyve - Isten a természetben. Tanulmányoznia kellett Istent és engedelmeskedni neki. Pál a kezével kereste kenyerét, mégsem szégyenkezett ezért. Akik ellene akarnak állnia kívülről-belülről rohamozó kísértéseknek, határozottan az Úr oldalára kell helyezkedniük, az ő igazságával szívükben, hogy az őrködjék lelkük fölött, készen riadót fújni, s tettekre szólítani az ördög ellen. Minden tudománynak nevezhető tudás benn található a felsőbb oktatásban - az Isten szavában, s mindenki sajátítsa el. Az igazi nevelés megerősíti az erkölcsöket, kitágítja a gondolkodást - ápoljuk tehát. De a természetben található nagy tankönyvet, mely hallja és látja Istent, igen elhanyagolják. Segítsen az Úr, hogy helyesen tanítsuk azt, ami sokoldalú nevelést jelent. {SpM 83.3}   

Tanácsadók

Némely ember bepillantással bír az ügyekbe, tanácsadó készséggel rendelkezik. Isten ajándéka ez, s amikor Isten ügyének megbízható, komoly, értelmes szavakra van szüksége, szólni tudják a szavakat, melyek a bizonytalanságban és sötétben levőket rávezetik, hogy napsugár f6lvillanásként lássák a követendő ösvényt, mely hetek és hónapok óta bizonytalansággal töltötte be őket. Kitárul előttük az ösvény, az Úr napsugarat bocsátott be, látták, hogy imáik feleletet nyertek, útjuk világossá lett téve. {SpM 84.1}   

Az isteni bölcsesség kezében tartja az ember élő gépezetét; embereket választ alkalmas eszközül az adott munka végzésére, és, ó, milyen értékes képességet ad Isten az embernek, hogy ismerje embertársát, hogy Isten kegyelme által ki tudja választani és megszervezni a csoportot, hogy a legjobb munkát végezzék, fölismert képességük szerint. Szent ajándék ez, bölcs vezető készség, mely képességük szerint tudja használni az embereket. {SpM 84.2}   

Imádkozzunk sokat, böjttel, hogy senki se lépjen sötétben, hanem a világosságban, amint Isten is a világosságban van. Elvárhatjuk, hogy bármi kitörhet sorainkon kívül és belül. Vannak Szentlélek által nem fegyelmezettek, akik nem értik Isten Lelkének indíttatásait, nem gyakorolják Krisztus szavait. Helytelen utat köveznek, mert nem követik szorosan Jézust. Ösztönzéseik és elképzeléseik után mennek. Semmi se történjék össze-vissza, mert súlyos veszély és veszteség lesz a javakon a tüzes, ösztönzött beszédek miatt, melyek nem Isten rendje szerinti lelkesedést szítanak, hogy a kivívandó elengedhetetlen győzelmet vereséggé változtatják, a józan mértékletesség, és a megbízható elvek kellő mérlegelésének hiánya miatt. Legyen bölcs vezetés ebben az ügyben, s mindenki cselekedjék a bölcs és láthatatlan tanácsadó, Isten irányítása alatt. Emberi elemek fognak küzdeni a vezetésért, s olyan munkát végezhetnek, mely nem viseli Isten aláírását. {SpM 84.3}   

Nem lehet most gyönge a hitünk; nem élhetünk lanyha, lusta, hanyag hozzáállással. Használjunk fel minden lelkesedést és képességet, és élesen, nyugodtan gondolkodjunk. Egy ember bölcsessége sem elég a most szükséges tervezésekhez. Böjttel, az Úr Jézus előtti megalázkodással minden tervet hozzatok Isten elé, s bízzátok útjaitokat az Úrra. Az ígéret biztos; az Úr irányítani fogja útjaitokat. Neki végére-mehetetlen erőforrásai vannak. Izrael szentje, aki nevén nevezi az ég seregeit, s helyükön tartja az ég csillagait, egyénenként megtart benneteket. {SpM 84.4}   

Mértékletesség mozgalom

Szomorú hiba úgy magasztalnunk ezeket a mozgalmakat, mintha előttünk léteztek volna; előttünk, akik - ha követtük volna az Isten-adta világosságot, sok éve egyenletesen előre haladhattunk volna a jobbra változásokban. Ha mások lépéseket tesznek a javulásban, nyújtsatok nekik kezet, de ne lépjetek le közéjük a javulás magas álláspontjáról, hogy az övékért munkálkodjatok. A mértékletesség felől nagy világosságban és igazságban részesülteknek szégyen, hogy nem fogadták el, és nem gyakorolták azt alaposabban. Ha ápolták volna, ha a világosság szerint éltek volna, sokkal előbbre járnának. A mértékletesség több pontján sokan messze a világiak mögött haladnak. {SpM 85.1}   

Könnyebbség-kedvelő férfiak és nők nem kívánják, hogy megzavarják, és szokásaik megváltoztatására késztessék őket. Ezek a maguk útjait és véleményét kedvelik. Nem kívánják, hogy betörjenek vágyaikba és céljaikba. Szeretik a maguk kényeztetését evésben, ivásban, külső megjelenésben s a világi nyereségvágy terén. Az idők nem változhatnak jobbra e szempontból, hanem rosszabbra. Valódi javulás mindig veszteséggel, áldozathozatallal és veszéllyel jár. Rágalmazást, hamis vádakat vált ki, gyűlöletet támaszt, s a jobbat rosszabbért vetik el. {SpM 85.2}   

Nem tehetjük nevünket a mértékletesség-mozgalom ígéret-ívére, mely megengedi a test és lélekromboló serkentő - a dohány élvezetét. Miként csatlakozhatnánk hozzájuk, miként szövetkeznénk velük? Miként lehetne az ő útjukon eredményesen összedolgozni velük? {SpM 85.3}   

Ameddig ez a mértékletesség elér, segíthetjük azt. De mindenkor emeljük magasra a magasabb mértéket. Aki keresztény szempontból nézi a javulást, nem csüggesztheti el az ezirányú haladást a hitetlenek közt. {SpM 85.4}   

El kell döntenünk a kérdést, hogy készek vagyunk-e azonosulni olyan mozgalmakkal és szervezetekkel, melyek állítják, hogy a társadalom javáért fáradoznak. Ha azok e csoportok, aminek tartják magukat, akkor megérdemlik az összes keresztények jóindulatát és támogatását. Másrészt, ha nem az elveken alapulnak, ha nem a jóindulat indítja lelküket a javulásra, ne tévesszük el kötelességünket. Isten igéje csalhatatlan vezető. {SpM 85.5}   

Minden igaz keresztény tisztelje a mértékletesség kérdését. Különösen azok szentesítsék, akik javítónak vallják magukat. A gyülekezetben mégis lesznek, akik nem viselkednek bölcsen a nem az ő hitüktől származó javulás tiszteletben tartásánál. Ezzel tévedésbe esnek, mert túl kizárólagosak. Mások mohón kapnak minden világosságon, mely mértékletességnek tetteti magát, egy pont kedvéért minden más pontot félretéve. Semmibe veszik hitünk különleges, szent jellegét, elfogadják mások mértékletesség nézeteit, s szövetséget kötnek Isten parancsolattarkó népe és bármi más csoport közt. {SpM 85.6}   

Évekkel ezelőtt világosságban részesültem az egészségügyi megújulás és a minden dolgokban való mértékletesség felől. Mértékletesség társulatok és csoportok alakultak azok közt, akik nem vallják az igazságot, míg népünk - pedig minden más felekezet előtt jár az elméleti és gyakorlati mértékletességben - lassan mozdul, hogy mértékletesség társulatokba tömörüljön, így elmulasztották azt az áldásos hatást gyakorolni, melyet máskülönben gyakorolhatlak volna. {SpM 85.7}   

A fő tudomány

Tudom, hogy a tudományról szóló beszéd jó része csapda. Az embereknek téves nézeteik vannak a tudományról. Szorgalmasan kutatniuk kellene, hogy lássák, miként fogadják el Krisztust személyes üdvözítőjüknek. {SpM 86.1}   

Beszéljetek kevesebbet, magasztaljátok kevesebbet a tudományt; legyen megváltónk, akit magasztalunk. A menny dallama Isten és a Bárány dicsérete; tízezerszer tízezer hang magasztalja őket. A mi ajkunkról miért nem árad dicséret? Miért vagyunk némák? Az Úr kész, hogy többet kinyilvánítson gyülekezetének csodálatos hatalmából, s a gondolatok új szálait nyissa meg a megváltás csodálatos tervéről; a páratlan szeretetről, mely indította, hogy odaadja egyszülött Fiát, hogy ha valaki hiszen őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. {SpM 86.2}   

Nem biztonságos jelen igazságban nem hívő tanítókat alkalmazni intézményeinkben. Mert olyan eszméket és elméleteket hirdetnek, melyek elbűvölő hatalommal ragadják meg az értelmet, melyek lekötik a gondolkodást, paránynak állítva be a földgolyót, s egész világnak a parányt. Ha kevesebb mondanivalónk lenne az őslényekről, és több Isten páratlan szeretetéről és hatalmáról, sokkal jobban tisztelnénk Istent. Túl sokat időznek őslényeken. Másrészt, amit tudnunk kellene, amik örök jólétünket érintik, azok kevés figyelemben részesülnek. Vessetek fátylat a szegény, rothadó földre, melyet megrontott lakosainak gonoszsága, s mutassatok a mennyei világra. Tanítsunk sokkal többet arról, hogy Jézus által élő kapcsolatunk legyen Istennel, hogy föl lehessünk készítve a menny örömeire, s hogy örökké az Úrral legyünk. Ha el akarunk jutni a jellem tiszta és magasztos eszményeire, Jézust, a tökéletes példaképet kell magasra emelnünk. A tudomány magasztalása sosem éri el ezt a célt. {SpM 86.3}   

Minden esőcsepp és hópehely, minden fűszál, falevél, virág és bokor Istenről tanúskodik. Ezek a körülöttünk levő kicsiny, annyira mindennapi dolgok azt tanítják, hogy semmi sem esik kívül a mindenható figyelmén, semmi sem túl kicsiny, hogy észrevegye. {SpM 86.4}   

Abból ismerjük el Istent, amit nem jelent ki magáról, valamint arról, ami érthető korlátolt fölfogásunk előtt. Ha az ember fölfoghatná Isten kikutathatatlan bölcsességét, és meg tudná magyarázni, amit az Úr teremtett, és amit megtehetne, akkor nem tisztelnék őt többé, és nem félnének hatalmától. Az Úr az isteni kinyilatkoztatásokban fölfoghatatlan titkokat adott az embernek, hogy hitet támasszon bennünk. Ez nem lehet másként. Ha a véges értelemmel meg tudnánk magyarázni Isten alkotásait, útjait és tetteit, az Úr nem állna többé legfelsőbbként. {SpM 86.5}   

E. G. White {SpM 86}