× A kiadvány nem a Hetednapi Adventista Egyház által elfogadott fordítás, és hibákat tartalmazhat!

Fiatalokhoz Intézett Szó

Ha látjuk, hogy egyesek helytelen utat követnek romlásukra, s másoknak is kárára, ne szóljunk semmit? Szeretjük a lelkeket, s mégis hagyjuk, hogy tovább folytassák a rosszat, azt gondolva, hogy helyes úton járnak? Ne mondjuk meg nekik, hogy tetteik nem fogják elviselni az ítélet felülbírálatát? {SpM 77.3}   

Isten hű szolgája hallgasson talán, ha észreveszi, hogy egyesek úgy végzik napi kötelességeiket, hogy, hacsak nem változtatnak rossz szokásaikon, súlyos hátránnyal dolgoznak? Akadnak fiatal férfiak és nők, akik rendszertelenül végzik munkájukat. Noha megállás nélkül foglalatoskodnak, alig jutnak valamire. Helytelen eszméik vannak a munkáról, azt hiszik, hogy keményen dolgoznak, pedig, ha módszert vinnének munkájukba, s buzgón fáradoznának, rövid idő alatt is sokkal többet végeznének el. A kevésbé fontos ügyekkel piszmogva, később kapkodniuk kell, s belezavarodnak, mikor fontosabb kötelességek végzésére szólítják őket. Szüntelen foglalatoskodnak, tesznek-vesznek, s szerintük, nagyon keményen dolgoznak, mégis kevés látszata van erőfeszítésüknek. Ilyen körülmények között, bűn lenne nem tanácsolni és tájékoztatni őket. {SpM 77.4}   

A lehető legnehezebb valami rámutatni az emberek előtt a hibáikra. A dorgáló legtöbbször azt találja, hogy a megdorgáltak büszkeségébe, konokságába ütközik; hogy csökönyösen szembeszegülnek vele. Ennek ellenére is tanácsolni kell, föl kell tárni a hibákat. A fiatalok ápolják hát a tanítható lelkületet, hogy a segítségükre sietők igyekezete javukra váljék. Azt gondolhatjátok, hogy a tőletek telhető legjobbat teszitek; hogy semmiségekért intettek meg. Türelmetlenek lehettek, hogy bárki kötelességének tartja ilyen apróságokért meginteni, holott Isten küldötte a következő utasítást adja: "Engedelmeskedjetek elöljáróitoknak és fogadjatok szót, mert ők vigyáznak lelketekre, mint számadók, hogy ezt örömmel műveljék és nem bánkódva, mert ez néktek nem használ." Nem adta volna ezt az utasítást, ha nem lennének intésre és tanácsra szorulók. {SpM 78.1}   

Vannak, akik sohasem fogadják el az intést. Saját eszméik szerint építik föl magukat, ragaszkodnak rossz szokásaikhoz és viselkedésükhöz. Ha intik őket, ezt felelik: "Miért szólsz? Nem tudok más lenni." Holott csak áltatják magukat. Megváltozhatnának, ha akarnának, de a maguk útját kedvelik, mintsem hogy erőfeszítést tegyenek, hogy jobb és tökéletesebb utat keressenek, mellyel igen megnövekedne hasznavehetőségük, s a bizalom állásaira való alkalmasságuk is kifejlődhetne. {SpM 78.2}   

Akik sohasem ismerik el, hogy hibáznak, megbántva érzik magukat, ha intik őket. Számos hiábavaló ellenérvvel hozakodnak elő, hogy igazolják magukat. Azt képzelik, hogy mindig igazuk van, folytatják hát helytelen szokásaikat, még valószínűtlenebbé téve javulásukat. Túl lusták, hogy elszánt igyekezettel megjavuljanak. Intések, tanácsok, imák, kérlelések alig változtatnak viselkedésükön. Nem látják be, hogy hibásak lennének. Elégedettek hibás módszerükkel. Szerintük mindenki legyen elégedett velük. Nem látják be, hogy tanácsra és intésre lenne szükségük. Isten szava így ecseteli az ilyeneket: "Láttál már magával elégedett embert? Több reménységed legyen a bolond felől." {SpM 78.3}   

Némely fiatal nagyon ellenzi a rendet és fegyelmet. Tökéljék el szívükben, hogy fegyelem alá vetik magukat és gyakorolják a rendszeretet szabályait. Isten a rend Istene, s a fiatalok körtelessége szigorú szabályokhoz tartan magukat, hisz ez az előnyükre lesz. {SpM 78.4}   

Amennyire lehetséges, gondolják meg előre, mit kell elvégezni a nap folyamán. Jegyezzék föl a különböző kötelességeket és jelöljenek ki időt mindegyik számára. Végezzenek mindent alaposan, szépen, gyorsan. Ha rátok esik a szobaszolgálat, gondoskodjatok az alapos szellőztetésről és az ágynemű napra kiterítéséről. Szabjatok időt egy-egy munka végzésére, s ne álljatok meg olvasni, ha könyvre esik a tekintetetek, hanem szóljatok így: "Nincs időm, amibe beleférne." Ha a szoba tele van apró dísztárgyakkal, s te csak Isten dicsőségével törődsz, raktározzátok el őket. Ha nincs rá mód, gyorsan haladj át rajtuk. Ne vedd kézbe őket, ne álmodozz róluk, ne ábrándozz mindegyiken, mintha nehezedre esne letenni. Aki természettől lassú, törekedjék gyorsabbá válni, emlékezve az apostol szavaira: "Ne legyetek restek, lélekben buzgók legyetek; az Úrnak szolgáltok." {SpM 78.5}   

Ha az ételkészítés esik rád, gondos számítások után adj elég időt magadnak az étel elkészítésére. Tálald föl rendesen és időben. Jobb öt perccel előbb tálalni, mint öt perccel később. De ha lassú mozgás a szokásod, ha lusta rendszerben mozogsz, hosszúra nyújtod a rövid munkát. A lassúak kötelessége megváltozni, gyorsabbá válni. Ha akarják, lehetséges is. Mosogatásnál óvatosak s egyúttal gyorsak is lehetnek. Gyakorlat teszi a mestert. {SpM 79.1}   

Másik hiba okozott nekem sok nyugtalanságot és bajt. Némelyik lány nyelve egyre pörög, drága időt pazarolva üres fecsegésre. Amíg a lányok csevegnek, kezük lelassul. Ezt nem szokták figyelemre méltónak tartani. Ám sokan tévednek, hogy mi a jelentéktelen. A kicsiny dolgoknak fontos kapcsolatuk van a nagyvilággal. Isten nem veszi semmibe az emberi család jólétét érintő végtelenül kicsiny ügyeket. Ő az egész ember tulajdonosa. Övé a lelkünk, testünk, szellemünk. Isten az ő egyszülött Fiát adta testünkért is, nemcsak lelkünkért, s egész életünk Istené, hogy szolgálatára szenteljük; hogy minden tőle nyert képességgel őt magasztalhassuk. {SpM 79.2}   

Senki se mondja: "Nem tudom legyőzni jellemhibáimat," mert ha így döntötök, nem nyerhetitek el az örök életet. A lehetetlenség az akaratotokban rejlik. Ha nem akarsz, nem is tudsz. A tényleges nehézség a megszenteletlen szívetek romlottsága s az Isten akaratának való alávetettségtől való húzódozás. Ha határozott szándék születik szívedben a győzelemre, akkor győzni akarsz majd, a kívánatos jellemvonásodat fogod ápolni és állandó, kitartó erőfeszítéssel bocsátkozol a harcba. Szüntelenül őrködni fogsz a jellemhibák fölött, és helyes szokásokat ápolsz a kicsiny dolgokban. A győzelem nehéz volta azzal arányban csökken, amint a szívet a Krisztus kegyelme szenteli meg. A komoly, kitartó igyekezet előnyös helyzetbe állít a győzelemre. Aki Krisztus kegyelmével küzd a győzelemért, és kegyelme által az isteni megvilágosításban részesül, az megérti, miként lehet bevinni a nagy igazságokat az apró ügyekbe, s miként lehet a vallást belevinni az élet kicsiny, valamint fontos ügyeibe. {SpM 79.3}   

Ellen G. White {SpM 80}   

{SpM 80}