× A kiadvány nem a Hetednapi Adventista Egyház által elfogadott fordítás, és hibákat tartalmazhat!

Tudom, Hogy Munkám Véget Ért (Körlevél Witlie White-tól)

{SpM 455}   

1915, március 7. {SpM 455.4}   

Kedves barátom! {SpM 455}   

Az elmúlt héten anya naponta három-négy órát fölült. Az orvosok azt mondják, hogy korához képest nagyon jól tartja magát. {SpM 455.5}   

Múlt szerdán így szólt Crisler testvérhez: "Isten egész népének imáira szükségem van." Ápolójához pedig így: "Jézus az én áldott megváltóm, s én egész lényemmel szeretem őt." {SpM 455.6}   

Ma ezeket mondta Crisler testvérnek: "Bizodalmam az Üdvözítőmre alapozott. Arra a békére vágyom, mely Krisztusban bővölködik. Munkám csak nem véget ért. A múltba tekintve a legkevésbé sem érzek levertséget vagy csüggedést. Olyan hálát érzek, hogy az Úr megóvott a kétségbeeséstől és csüggedéstől, s hogy még mindig tarthatom a lobogót. Hálás vagyok, hogy így van. Tudom, kit szeretek, kiben bízik a lelkem." {SpM 455.7}   

A halálról ezeket mondta: "Úgy érzem, minél hamarabb jön, annál jobb. Egész idő alatt ezt érzem. Egyetlen csüggesztő vagy szomorú gondolatom sincs. Remélem, hogy még egyszer szólni tudok népűnkhöz, de ez az Úr dolga, nem az enyém." {SpM 455.8}   

"Világosságom, hitem, reményem, bizalmam, örömöm van az Úrban, s ez elég. Tudja, mennyit birok elviselni, s kegyelemben részesít, hogy elhorgozhassam a csüggesztéseket, melyeket olykor viselnem kell, s hálás vagyok." {SpM 455.9}   

"Nincs miért panaszkodnom. Hálákat adok az Úrnak minden jóságáért, minden kegyelméért, összes szeretetéért." {SpM 456.1}   

Könyveire mutatva, azokat érintve mondta: "Hálás vagyok a könyvekért, mint még soha. Hálás vagyok értük. Az igazság van bennük, az igazságosságot tartalmazzák, s örök bizonyságtételek, hogy az Úr igaz. {SpM 456.2}   

Nincs miért panaszkodnom. Tegye velem az Úr, amit akar, hogy megtisztított, megfinomított legyek, ez minden kívánságom. Tudom, hogy munkám elvégeztetett, nincs értelme mást mondanom. Örvendezni fogok, mikor eljön az időm, hogy megengedi, hogy lefeküdjek, és békén pihenhetek. Nem kívánom, hogy életem tovább nyúljon." {SpM 456.3}   

Clisler testvér imája után így esedezett: "Mennyei Atyám, hozzád fordulok gyöngén, mint megrepedt nádszál, mégis a Szentlélek igazolásával az igazságosságról és igazságról, mely győzedelmeskedni fog. Hálákat adok neked, hálákat, hogy nem távolodok el semmitől, ami diadalmaskodni fog. Nyugodjon meg rajtam fényed, örömöd, békéd utolsó órámon, hogy dicsőíthesselek, ez legfőbb óhajom. S ez minden, amit kérek tőled, ámen." {SpM 456.4}   

Majd ima után: "Nem tudom, miként lesz a végsőben, a legutolsóban, az elesettség miatt. Most azt találom, hogy teljes súlyommal Isten ígéreteire támaszkodhatom, s hogy a legkevésbé sem kételkedem, és kérdésessé sem teszem bölcsességét. Az Úr gondoskodott rólam, hogy átsegítsen; s én örvendezni fogok, míg lesz nyelvem, hangom. {SpM 456.5}