× A kiadvány nem a Hetednapi Adventista Egyház által elfogadott fordítás, és hibákat tartalmazhat!

W.C.W.

A DÉLI TEVÉKENYSÉG

Beszámoló a testvérnő és Willie White megbeszéléséről 1914, augusztus 15. {SpM 449.1}   

Fél háromkor a nappaliban találtam anyámat, s beazá~üoltaln neki a délelőtti összejövetelről és az új otthonról. {SpM 449.2}   

Anyám megkérdezte, van-e valami, amit kérdezni szeretnék tőle. Megemlítettem, hogy volt egy 1908-ban írt bizonyságtétel a déli iskolákról, ezt szeretném, ha észben tartaná. Majd a 1909, január 6.-án kelt levelet hoztam föl (lásd: 419-425. oldal.) lassan fölolvastam neki a levelet, a washingtoni és más felelős testvérekről. {SpM 449.3}   

Olvasás után arra hivatkoztam, amit a déli iskolákról írt, s hogy segítségre van szükségük, mely arra vezetett néhány kisebb vállalkozást képviselő férfit, hogy megengedhetőnek tekintsék, hogy a gyülekezetben adományokat gyűjtsenek, s hogy ezt testvéreink ellenezték. Azt is említettem, hogy szerintem hét vagy kilenctagú bizottságot kellene szerveznünk az adománygyűjtésre, s a segítség oda juttatására, ahol a legégetőbb a szükség. {SpM 449.4}   

Anya azt felelte: "Tedd meg. Az Úr több ízben megemlíttette előttem, hogy valami ilyet tenni kellene. Ha értelmesek lennénk, hogy barátságosan és előzékenyen tanácskozzunk, az Úr áldása látszana meg a munkán, s Isten kegyelme és kegyessége is a munkások cselekedetein. Akkor Isten benyomást tenne a szívekre. {SpM 449.5}   

"A lelkület és tettek egysége megbízólevelet helyez kezünkbe az adományok elfogadására, s az egész munka irányára. Kitörölhetetlen benyomást tesz, hogy a munkát állandósítani kell. Azt bizonyítja, hogy a mű igazságon és igazságosságon alapul." {SpM 449.6}   

Azt mondtam, hogy a bizottság ajándékokat fogadhat el, s egy keveset itt is, ott is, elfogadhatnak, ahol a legnagyobb szükség van rá. {SpM 449.7}   

Anya azt mondta: "Az Úr több ízben megmutatta nekem, hogy mi a teendő, s én csodálkoztam, hogy ilyen soká tart, míg elkezdik. {SpM 449.8}   

Szilárd bizalomnak kellene kialakulni a testvérek közt, akik részt vállaltak ebben a munkában - nem képzelt, hanem szilárd, tömör egységnek; hogy mikor kérdések merülnek föl, ki lehessen mutatni, hogy nem föltételezésekkel, hanem az igazsággal van dolgunk." {SpM 450.1}   

Azt mondtam, hogy a helyesen megválasztott bizottság bizalmat keltene népünkben, és tanácsokat is adhatna a munkásoknak. {SpM 450.2}   

Anya azt mondta: "Az Úr régóta így mutatta meg nekem. Ha valami rosszat látnak a munkában, változtathatnak rajta. Ha azonnal szólnak, könnyen változtatni lehet a bajon. {SpM 450.3}   

"Ki kell mutatni, hogy szilárd talajon járunk. Ha egyetértésben fáradozunk, az igazságosság s az igazság elve szerint, Isten angyalai velünk fáradoznak. Népünknek igazságosságot és következetességet kell látni a műben. Az igazságnak és igazságosságnak - életszentségnek - teljes összhangban kell fáradozni. Isten a munkásokkal lesz, virágzás fogja követni őket, amint őszinte odaadással, egyszerűen és igazsággal fáiadozfiak. {SpM 450.4}   

"Kötelességünk biztosítani, hogy a munka biztonságban, s a lehető legtökéletesebben haladjon előre. Akkor látni fogják eltökéltségünket, hogy mélyen ássunk, s biztos alapot fektessünk, és Izrael Istene lesz a jutalmunk. {SpM 450.5}   

"Egy valamiről szólnom kell. {SpM 450.6}   

A családosokat nem szabad ismételten unszolni, hogy súlyosabb ínséget és nélkülözéseket szenvedjenek. Hagyni kell, hogy családjukról gondoskodjanak. Ne tűrjük meg az eszmét, hogy közönyösen bánhatunk azokkal, akik keményen dolgoznak a rnű fölépítésén. Isten angyalai lesznek a támaszuk a bizonyságért és eredményért. {SpM 450.7}   

"Húzzunk egyenletesen - ne az egyik erre, a másik amarra. Akkor Isten angyalai sikerben, eredményességben részesítenek. {SpM 450.8}   

"Ezeket ismételjétek el sokszor, hogy testvéreink egyenletesen és egyetértéssel húzzanak a fölemelkedésért - nem magunkban, hanem Isten jelenlétében való fölemelkedésért. Az Úr igéje szerint kell munkálkodjanak. Akkor a tanulók megértik a megfelelő tanításokból, hogy az ige igen és ámen a győzelemre. Mivel nem jánmk egyenletesen biztos ösvényeken, eredménytelenek vannak köztünk. Pedig nem szükségszerű a vereség, hiszen Isten szólt, s az ő akarata beteljesedik. Semmi se segít úgy győzedelmeskednünk, mint Isten elé hozni ígéretei biztos beszédjét. Úgy nem lesz vereség. {SpM 450.9}   

"Ne szóljunk félhittel, negyed hittel, mint szólnánk, ha győzelmet várunk el? Negyedét se gyakoroljuk a hitnek, mint előjogunk gyakorolni. Oly kevéssé tiszteljük az ígéreteket, hogy nem tudjuk, hol állunk. Tegyük próbára az Urat, s meglátjuk, hogy pontosan úgy gondolja, amint mondja. Az irgalmasság, a tudás és a hatalom Istene ő; s mindez rendelkezésünkre áll, ha elfogadjuk tőle." {SpM 450.10}   

Ezeket szólta hozzám, hogy szóljam a népnek. "Ha mindnyájan élő hittel ragadjuk meg őt, látni fogjuk Isten szabadítását." {SpM 451.1}   

Anyám pihent kissé. {SpM 451.2}   

Azután a területek és az intézmények költségvetésének fölülvizsgálatáról beszéltem. Megmondtam, hogy a testvérek úgy vélik, hogy a független és önfenntartó kiegészítő vállalkozásokat, melyek ajándékokat fogadnak el, szintén ellenőrizni kell, számadásra vornni. Tiltakozást jelentettem be a fölülvizsgálat ellen. {SpM 451.3}   

Anya azt mondta: "Gondoltam, hogy ez történik. Tiltakozzál minden alkalommal. A pénz Istené. A nekem adott világosság szerint ezt kell tennünk. Ha bizalmat tanúsítunk a testvérek iránt, népünk ajándéka élni fog és megismétlődik. {SpM 451.4}   

"Isten él és uralkodik. Fogjuk szaván az Urat. Akkor csodálatos dolgok lesznek elvégezve. Magasztaljuk az Urat, Izrael Istenét igéje iránti engedelmességgel; majd dicsőítsük őt, mert várakozásunk beteljesedett. Tevékeny Istenünk van; azért teljes bizalommal dicsérhetjük őt. S erszényünkkel köröskörül fáradozhatunk lelkek megnyeréséért." {SpM 451.5}