× A kiadvány nem a Hetednapi Adventista Egyház által elfogadott fordítás, és hibákat tartalmazhat!

Munkamódszerek A Déli Mezőn

{SpM 26}   

1895. november 20 {SpM 26}   

Kedves A. O. Tait testvér! {SpM 26}   

{SpM 26}   

Néhány kiválasztott vén gyűlésén vettem részt, ahol több kérdést vitattak, melyek felől levélben tanácsot kértek tőlük. Egy-két kérdésről szólni tudtam, mert különböző időkben az Úr elém tárta ezeket, melyek óvatos megfogalmazást kívántak élőszóval, és írásban is. Többféle tanács hangzott el a déli testvéreink számára, ami zavart keltene. {SpM 26.2}   

A testvérek tanácsainak részleteit hallva, tudom, mit kell mondanom nekik, hisz az Úr ismételten elém tárta ezeket a déli mezőről. Eddig nem tartottam megengedettnek, hogy leírjam. Most pár rövid megjegyzést teszek róluk. Remélem, rövidesen világosabban és részletesebben szólhatok. {SpM 26.3}   

Azt a világosságot kaptam, hogy a déli mező, ahol a legtöbb színes él, nem munkálható más vidékek módszereivel. A színesek hevülékenyek, testük himbálása az érzelem magas szintjére ragadja őket. A vallásgyakorlat többet jelent számukra benső áhítatosságnál. Ha a déli színeseket úgy tanítanánk az igazság elfogadásakor, hogy vasárnap dolgozzanak, ez ésszerűtlen és igazságtalan előítéletet támasztana. Bírók és esküdtszéki tagok, ügyvédek és polgárok, ha alkalmuk nyílna, sok szenvedést okozó döntéseket hoznának. Nemcsak akik, szerintük, megszegik a törvényt, hanem az összes színeset felügyelet alá tennék, a fehérek kegyetlen bánásmódja alá, ami egyenlő lenne a rabszolgasággal. Amíg úgy bántak velük, mint akik alig többek az állatnál, azt kellett tenniük, amit tulajdonosuk mondott nekik. Ez lefokozta összes képességüket, ezért teljesen más módszert kell alkalmazni, mint ahol a színesek iskolába járhattak s megtanulhattak olvasni. {SpM 26.4}   

Mivel nem tanították őket olvasni, s nem emelték fel őket, vallásuk inkább testmozgás, mintsem benső áhítat. Nem lehet úgy munkálkodni értük, mint akiknek a vallása nem külső megnyilvánulásokból áll. Az Úr mély szánalommal tekint erre a szegény, magára hagyott, letiport fajra. Ami csak szembeállítaná őket a hatóságokkal, mint például a vasárnapi munka, súlyos szenvedést okozna a színeseknek, és lehetetlenné tenné, hogy fehérek menjenek közéjük, mert bujtogatással vádolnák a feketékért fáradozókat. {SpM 27.1}   

Nem szeretném, ha ez történne, mert ismerem következményét. Mondjátok meg nekik, hogy nem kell vasárnapi munkával kihívni az ellenzést. Ha nem dolgoznak vasárnap, ez nem akadályozza meg a szombat megünneplését. Ne említsük a szombatot, míg meg nem ismerik Krisztus vallásának első elveit. Apránként kell ismertetni velük a Jézusban élő igazságot. {SpM 27.2}   

A színeseket kíméletlen büntetés sújtana bármi kihágásért. Ezen az elhagyott mezőn az egészségügyi lélekmentés a legnagyobb áldás lehet. Ezúton be lehet mutatni az igazságot, s az ábécével együtt tanítsuk a kereszténység legelső elveit: Alapítsunk iskolákat, nemcsak gyerekeknek, de szülőknek is, hogy olvassanak. Az igazság tanítása súlyos kötelezettséggel jár. Elengedhetetlen tehát, hogy családok telepedjenek le délen. Mint lélekmentők, az. elvek és példamutatás által élő erő lehetnek. Most itt nem nagyon lehet hirdetni az igét. Végezzük a teendőket a legkisebb föltűnéssel, mert igehirdetésünk gyanakvást és féltékenykedést kelt az emberek közt, akik több nemzedéken át rabszolgatartók voltak. Olyan keveset végeztünk délen, hogy erkölcsi romlás uralkodik, s a fehérek még mindig rabszolgáknak tartják őket, noha borzalmas vér és anyagi veszteségek árán fölszabadították őket. {SpM 27.3}   

Gondosan tanulmányozzuk a helyzetet, mert az Úr a fölvilágosítónk. Képességeket adott, hogy gyakoroljuk, mégis kevés a mély gondolkodás, a buzgó ima, hogy az Úr adjon bölcsességet, s mutassa meg, miként műveljük ezt a nehéz mezőt. Kötelezettség alatt állunk Isten iránt. Ha szeretjük az Urat, kötelességünk, nemcsak a köteles engedelmesség általános területén, hanem engedelmeskedni lelki vezetőnknek, Jézusnak, s megmenteni, ahány lelket csak tudunk, és szolgáiként vezetnünk őket eléje. Hisz ő életét adta válságul értük, hogy Krisztus szabad szolgái legyenek. Egyetlen szót se szóljunk, hogy a rabszolgákban fölkavarjuk a gyűlöletet a fegyelem és a rend ellen, vagy az őket ért igazságtalanságot emlegetni előttük. Eleinte mit sem tehetünk a szombat jelentőssé tételéért, s ha a színeseket vasárnapi munkára biztatjuk, ez kíméletlen elnyomást hozna rájuk. Máris túl sokat nyomtattunk ki a szombattartók zaklatásáról a déli államokban. S akik gyűlölik, és lábbal tapossák Isten törvényét, csak még inkább az emberi törvényeket akarják hatalommá emelni. Vallásos előítéleteik és elvakultságuk erőszak elkövetésére késztetné őket, azt képzelve, hogy Istent szolgálják, mert hisz súlyos tévedésben élnek. Az elvakult buzgalom a hamis vallásos elméletek alatt a legerőszakosabb és legkíméletlenebb. Vallásos lapjaink fejtegetései sokakat fölzaklattak, hogy kövessék a szomszédos államokat, ami a törvénnyel való szembeszállás látszatát kelti. Krisztus idején, ha egyik városban üldözték őket, máshova futottak. Talán az lesz az üldözöttek kötelessége, hogy más városban vagy országban találjanak menedéket. "Gyűlöletesek lesztek mindenki előtt az én nevemért; de aki mindvégig állhatatos marad, megtartatik. Mikor abban a városban üldöznek titeket, szaladjatok a másikba. Mert bizony, mondom nektek: be sem járjátok Izrael városait, míg az embernek Fia eljövend." "A szolga nem nagyobb az ő uránál..." {SpM 27.4}   

Jelenleg nem általános a zaklatás, de ha a déli államok lakóihoz olyan szó érkezik, mely fölrázza a lobbanékony beállítottságúakat, az igazság egész ügye szenvedni fog. A nagy hittérítő terület bezárulna. Figyelmeztetek mindenkit, hogy arra tanítsuk ezt az elnyomott osztályt, hogy a szombattartás nem követeli meg a vasárnapi munkát, mert ha dolgoznak, a fehér lakosság teljes hatalma ellenük támad, hisz a fehérek itt Isten töményének megrontói. Egyháztagok, papok és kormányzók egyesülnének titkos társulattá, hogy ostorozással, börtönnel pusztítsák a színesek életét. A történelem meg fogja ismételni magát. A lehető legcsöndesebb módon munkálkodjunk. Ne világosítsuk fel őket, hogy a vasárnap a fenevad bélyege, míg az idő el nem jön. Ha a déliek fogalmat alkotnak a fenevad bélyegéről, félremagyaráznák, s becsületesen bár, de hamis benyomásuk lenne, és fura dolgokat művelnének. Mivel sokan nem tudnak olvasni, és sok hitvalló vezető hamisan akarja olvasni a Bibliát, hazugság bizonyítékát olvasna ki belőle. Sokan működnek így - a rosszul értelmezők és a Szentírást nem ismerők. Kiadványainkat is rosszul értelmezik. Azt olvasnak ki a könyvekből, ami nincs bennük, a legkifogásolhatóbb dolgokat tanácsolva. Ezek könnyen zendülést kelthetnének a hetediknapi adventisták ellen. A legeredményesebb, ha lélekmentő családokat bátorítunk a délre költözésre, s a minden lárma nélküli fáradozásra. {SpM 28.1}   

Olyan helyeken, mint a déli mező, kórházakat kell alapítani. Képezzünk ki gyógyító lélekmentőnek színes, hívő Isten szolgáit, fehér igazgatók keze alatt, mert ez a képlet sokkal eredményesebb lesz. A gyógyító lélekmentők több családdal összedolgozva délen telepedjenek le. Ne gondolják, hogy Isten elítéli őket, ha nem dolgoznak vasárnap. Mert az Úr érti, hogy mindent el kell követni, hogy ha az igazság helyet talál délen, ne támasszunk előítéletet. Az igazság nem törhet előre nagy lármával. Iskolát viszont alapíthatnak a délre jövő családok. Kicsiny iskolákban fáradozhatnak, lehetőleg másokkal együttműködve. Időzzetek sokat Isten szeretetén, Krisztus igazságosságán, Isten kincsesházából hirdetve az igazságot a személyes istenfélelem tiszta vonalain. A fehérek rossz befolyással lesznek a feketékre, mint a múltban is. Gonosz angyalok ügyködnek lelkületük által gonosz embereken. A Jézus fölmagasztalásán, s Isten törvényének tisztelésén fáradozók azt találják, hogy nem test és vér ellen van tusakodásuk, hanem fejedelemségek és hatalmasságok, e sötét világ kormányzói és égi magasságok gonosz szellemei ellen. "Vegyétek föl Isten minden fegyverét, hogy ellent állhassatok ama gonosz napon, és mindeneket elvégezvén. megállhassatok. Álljatok hát elő, körülövezvén derekatokat igazlelkűséggel, és felöltözvén az igazságnak mellvasába. És fölsaruzván lábatokat a békesség evangéliumának készségével. Mindezekhez fölvévén a hitnek pajzsát, amellyel ama gonosznak minden tüzes nyilát megolthatjátok. Az üdvösség sisakját is felvegyétek, és a Lélek kardját, amely az Isten beszéde." (Efézus 6:13-17.) {SpM 28.2}   

(Nem tanácsolom kinyomtatni ezt folyóiratokba, hanem küldjék meg röplapként, és a munkások vonják le a következtetéseiket.) {SpM 29.1}   

Ellen G. White {SpM 29}