× A kiadvány nem a Hetednapi Adventista Egyház által elfogadott fordítás, és hibákat tartalmazhat!

Az Advent Szemle És Szombat Hírnök És A Főiskola Adóssága

1899. június 6. {SpM 147}   

A világtanács közlönyében olvasom, hogy a Szemle és hírnök elengedi a battle creek-i főiskola tartozásait. Azt az éjszakai utasítást nyertem az Úrtól, hogy az Advent szemle és szombat hírnököt olyan adósságok terhelik, hogy a Szemle és hírnök kiadóra nézve igazságtalan lenne, ha elengednék a főiskola adósságait. A világtanács és a Szemle kiadó a szombattartók egész serege nevében cselekszik. Elveszik a néptől a pénzt, azt ott beruházzák, és az iskola adósságának enyhítésére fordítják. Ha hallgattak volna az Úr szavára, ezek az adósságok most nem lennének. Már évekkel ezelőtt az volt az Úr világossága, hogy ne építsék fel az iskola legutóbb emelt épületeit. Ne teremtsenek még több szükséget, ne ajánljanak még több serkentést, mely több embert hoz Battle Creekre. {SpM 147.1}   

Az Úr hangja ismételten elérkezett hozzánk, hogy ültessük más helyekre mind a gyülekezeteket, mind az iskolákat. Küldjétek szét az embereket más városokba, hozzatok létre érdekeltségeket más helyeken. Ha máshol is lennének iskoláink, nem kellene oly sok tanulónak Battle Creekre jönni. Túl sok súlyos felelősség összpontosul egyetlen helyre. Az utasítás erről szólt. Mégis további épületet emeltek. Ezt az épületet előnyös helyen, városon kívül kellett volna fölépíteni, ahol bőven a művelhető föld. Így új helyen bontották volna ki a lobogót. Ha a tanítók kétharmadát elvitték volna Battle Creekről, és kétfelé váltak volna, az új épületre költött pénz bőven elég tett volna két épületre más helyen. Akkor a fa növekedne és gyümölcsöt teremne, amit nem most terem, mert az emberek a maguk bölcsességének követését választották. Nem bölcs sok tanulót egy helyre gyűjtenünk. A battle creek-i bővített iskolára fordított idő és erő sokkal kedvezőbb körülményeket nyújtana más helyeken, ahol a tanulás részeként van hely kertészettel foglalkozni. Ha készségesen követnénk az Úr útját és tervét, fény tündökölne más helyeken. Az épületekre költött tetemes összegek ott, ahol már telitett a hely, többlet kiadásokat követelt berendezésekre. Azon kívül, a tandíjat túl alacsonyra szabták, mert tantilókat kellett biztosítani, benépesíteni az új épületet. Mikor egy iskola folyton növeli adósságát, a tanári kar üljön össze s hányja-vesse meg, miként lehet az iskolát adósságmentessé tenni. Ezt kell elérni a jövőben megalapított iskoláknak. (148) A tanítók áldozathozatallal csökkentsék fizetésüket. Növeljék a tandíjat. Sokkal jobb, ha az egész iskola hozzájárul a költségekhez, mint adósságokkal működnünk. {SpM 147.2}   

A további épületek adóssága csüggesztésként függ az iskola fölött, s mindig is így lesz, míg mélyebb odaszentelődés és önfeláldozás nem köszönt be gyülekezeteinkbe. Minden igaz jellem, és csakis az, minősült a nehézségek kiküszöbölésére, az így szól az Úr követése által. Az emberek nem készek megérteni Isten iránti kötelezettségüket, míg meg nem tanulják Krisztus iskolájában az ő mértéktartás és engedelmesség jármát viselni. Az igazság fejlesztésének és intézmények alapításának kezdete áldozathozatal volt. Áldozathozatalnak kell szokássá válni idelent minden épületnél, ha Isten nem kézzel emelt épületével szeretnénk bírni örökre a mennyben. {SpM 148.1}   

Naponta tanuljunk leckéket az Isten dicsőítése és hálaadás áldozatával. Isten teljes szívből és őszintén való dicsérete és magasztalása ugyanolyan kötetessége az Istent szeretőknek, mint az ima és könyörgés. Mutassuk meg a mennyei értelmes lényeknek, hogy nagyra értékeljük szolgálataikat, s elvárjuk és várjuk Isten jóságát, irgalmasságát és nagy áldásait. Sohse veszítsük szem elöl Isten csodálatos szeretetét. Kötelezettség alatt állunk Istennek, hogy hálával áldozzunk neki. Aki hálával áldozik, az dicsőíti Istent. Szentlelke rendkívüli kitöltése után vidámságunk, segítőkészségünk, Úrban való örömünk megnövekedik, ha megemlékezünk jóságáról és az emberek fiaiért tett csodálatos cselekedeteiről. Ez bátorrá teszi a keresztényt, mégis egyszerűvé, őszintén odaadóvá és bizakodóvá, mint a kisgyermek. Olvassátok el Máté 18:1-6-ot. Az igazi alázat bizonyítéka Isten irgalmasságának emlegetése. Gondoljunk Urunk jóságára és magasztaljuk szent nevét. Minél inkább látjuk és emlegetjük szeretetét, jóságát és szánakozását, annál több hála fakad szívünkben. Ez majd véget vet a panaszkodásnak. Az Isten könyörületességéért hálás szívben sohasem melengetnek bizalmatlanságot, gáncsoskodást, féltékenykedést és aljas gyanúsítást. Az igaz keresztény élet a magas és még magasabb kiműveltség. A keresztények növekedjenek felnőtt férfiakká és nőkké a Krisztus Jézusban. Ezt a jellemet kell kialakítanunk, ha velünk van az Úr bölcsessége. {SpM 148.2}   

De csaknem megfeledkeztem tárgyamról. Az Úr nem várja el a világtanácstól és a Szemle és hírnöktől, mely maga is adósság terhe alatt görnyed, hogy vállalja a főiskola adósságát. Ez igazságtalanság lenne a mű általános szükségleteivel szemben az új területeken és külországokban. Utat kell találni az adósság tovább fölgyűlésének megakadályozására. Nem szabad az egész műnek megsinyleni az adósságokat, melyeket sohasem rázunk le, ha alapos változást nem eszközölünk ki, s más alapokon nem végezzük a munkát. A jelen kellemetlenségek alatt nem ajánlom, hogy elengedjék a főiskolának a kiadóval szembeni adósságát. Nem tehetünk úgy, mintha két személyről lenne szó, vagy mintha a magunk javaival bánnának. A Szemle és hírnök felelős testvérei vagy a világtanács érdekeit képviselők nem a maguk tőkéjét kezelik, mert a nép hozta be tizedeit és áldozatait. Nincs tehát joguk úgy kezelni e javakat, mint kezelik. Ne harácsolják a javakat, mint önző emberek teszik ott most, akik nem segítettek fölépíteni a művet, hanem akiknek önző szíve, keveset tudva az áldozathozatalról, megragadták mindazt a fizetést, amit csak ki tudtak sajtolni. Akik világiak módjára viselkednek és dolgoznak, gyalázatot hoznak Istenre. A felelős férfiak kezében levő javakat gondosan és megbízhatón kell kezelni. {SpM 148.3}   

A kiadót áldozathozatal építette, de a felelős tisztségeket betöltők példája miatt ez a lelkület elveszett. Az Úr nem indított szíveket, hogy adakozzanak a mű fejlesztésére, és önzés erjeszti a gyülekezeteket. Hűtlen intézőség nyilatkozott meg az azoknak adott nagy fizetéseknél, akik Isten ügyét árúnak tekintették, mellyel gazdagítsák magukat. A mű legbenső szívében levők Isten nemtetszését váltották ki, s az Úr elfordult népétől. Kísértések jöttek a néphez, és elesés lett a következmény. Ha összehívták volna a területek vezetőit, és kivizsgálást követeltek volna, ami jogukban állt, határozott lépéseket tehettek volna, véget vetni a jelen gonoszságnak. De ezt nem tették meg. Ha megváltoztatták volna az ügyek menetét, s azokat az elveket vezették volna be, melyek a mű kezdetén éltek, az első épületek emelésekor, megtarthatták volna az áldozathozatal szellemét, s a mű előre és fölfelé haladhatott volna. Isten népe megértette volna, hogy az Úr útja és műve nem virágozhat, mikor népe nem kész föláldozni énjét, önzését. Mennyei értelmes lények segítettek volna nekik magasztosabb szintre emelkedni, s tapasztalati ismeret által megérteni, hogy Isten munkatársaivá kell lenniük. Isten elvárja, hogy népe hódító legyen, előre haladva minden nehézségen át. Hű az Isten. Teljessé teszi népét őbenne. {SpM 149.1}   

Hibák történtek minden oldalon, s nagyszerű visszatérni a helytelen ösvényről, és a helyeset választani. Az Úr megtiszteltetésben részesített embereket - munkájához csatolta őket. De együtt érezni a megkísértettel, azzal bátorítani őket gonosz útjukon, hogy bizalmat tanúsítsanak irántuk, ez nem segíti a helytelenül cselekvőt; s azok tapasztalatát sem gazdagítja, akik útjukkal részesei lettek a gonosz cselekedeteknek. Akiknek sziklaszilárdan kellett állniuk az elvekhez, azzal rontották meg tekintélyüket, hogy mikor szorult helyzetbe lettek hozva, engedtek a kísértésnek. Jézus megmentő hatalma nem volt velük. Krisztus együttérzését nem akadályozta bűntelen volta. A helyeshez és az igazsághoz való tántoríthatatlan ragaszkodása tette őt a kegyelem hatalmává, hogy megmentsen. A nehéz helyzetek tettekre szólítják a hűségeseket. A nehézségek minden elegye, Isten segítségének keresésére serkentve bennünket, valóban az Istent szeretők, s azok javát szolgálja, akik minden kockázatkor megőrzik becsületességüket. Mikor szorult helyzetek döntésre kényszerítenek, akik önzetlenül és bátran játsszák el szerepüket, álljanak ellen a gonosz embereknek, akkor világosabb önismeretre jutnak el. Látják, hogyha pusztulásra kész lelkeket akarnak megnyerni, rendíthetetlenül ki kell állniuk a tiszta, makulátlan elvek mellett. Krisztus ilyen szeretettel élt, mikor megrótta a helytelent. {SpM 149.2}   

Mikor helytelen elveket hoznak be, s gáncsolják azokat, akik nem hajlandók helyeselni önző útjukat, ha akikre a szent érdekeltségekei bízták, visszautasították volna az önzés minden közeledését, nem lettek volna hajlandók leplezni a művel kapcsolatban levő bárki önzését - a Krisztus követőivé váltak volna, erősek a hit fölmagasztalásában, eltökéltek a Krisztus oldalához való közelhúzódásban. Megértették, megvalósították volna a fiúság eszményét, melyet Isten Krisztusban és általa kinyilatkoztatott. {SpM 150.1}   

Ezeket a gondolatokat nem tudom kifejteni a most rendelkezésemre álló rövid idő alatt. A főiskolának nincs joga elfogadni a világtanácstól vagy a Szemle és hírnöktől, hogy kifizessék az adósságát. Akik engedték, hogy az adósság fellege födje el őket, tartsák kötelességüknek megtenni, amit tudnak, az adósság csökkentésére. Csökkentsék kiadásaikat s emeljék a tandíjat. {SpM 150.2}   

A tanulók szoktatása

Sutherland testvér, vigyázz, ne ess az ellenkező szélsőségekbe. Nagyon nem szeretek javításra szoruló helytelenségeket föltárni, nehogy az ellenkező végletbe essenek. Ne hagyd, hogy a tanulók azt gondolják, hogy tanulásuk laza, vagy össze-vissza lesz. A tanulók, különösen a fiatalok, hitetlenségtől megtisztított könyveket tanuljanak. Amilyen gyorsan csak lehetséges, a fiatalok sajátítsák el a közönséges tantárgyakat. Vezessétek be Isten szavát és annak elveit, a szilárd nevelés alapjaként. Ne minden ifjú részesüljön orvosi tanításban, hogy alkalmasak legyenek a munkára. A fiatal fiúknak és lányoknak át kell haladni a szokásos tanuláson, valamint a Biblia leckék tanulásán. Senki se bátorítsa őket, hogy orvosi hittérítést végezzenek, hacsak bizonyítékot nem nyújtanak rá, hogy alaposan megtértek. {SpM 150.3}   

Mikor férfiakat és nőket küldenek iskoláinkba, hogy megtanulják, miként fáradozzanak a Mesterért, ne kötelezzétek őket ötévi görög és latin tanulásra. Sokan olyan iskolából jönnek, ahol elégtelen volt a bibliatanulásuk. Alig tudnak valamit hitünk okairól. Tanítsátok őket alaposan. Tanítsátok meg őket, miként tanuljanak, miként tartsák fönn tanulásukat. Váljanak a lehető leghatékonyabbá, hogy mikor rájuk kerül a sor, tanítók, igehirdetők, lélekmentők legyenek. A lélekmentésre készülők ne töltsenek éveket orvosi hittérítő osztályokban. A fiúknak és lányoknak alapos fegyelem szükséges a tanulásban, de egyeseknek csak rövid időt kell tölteni az iskolában. {SpM 150.4}   

Fölöslegesnek tűnik belemenni ezekbe a részletekbe, de attól félek, hogy némelyek végletekbe esnének, ami gyöngítené, ahelyett, hogy erősítené Isten művét. Adjon az Úr megszentelt értelmet, ez imám. {SpM 150.5}   

E. G. White {SpM 150}