A Biblia titkai

"Az Isten mélységét elérheted-é, avagy a Mindenhatónak tökéletességére eljuthatsz-é?" (Jób 11:7). {Ed 169}   

Véges elme képes teljesen felfogni a Végtelen jellemvonásait és munkáit. Kutatás által nem találhatjuk meg Istent. A legnagyobb és legműveltebb elmének ugyanúgy, mint a leggyengébbnek és legtudatlanabbnak is titoktól övezett marad az Ő szent lénye. "Felhő és homályosság van körülötte; igazság és jogosság az ő székének erőssége" (Zsolt 97:2). A velünk való bánásmódját csak annyira tudjuk megérteni, amennyire felismerjük határtalan kegyelmének egyesülését végtelen hatalmával. Szándékaiból annyit érthetünk meg, amennyit emberi elménk fel tud fogni. Ezen túlmenően is bízhatunk a mindenható kézben, és abban a szívben, amely telve van szeretettel. {Ed 169.1}   

Isten Igéje a Szentírás szerzőjének jelleméhez hasonlóan oly titkokat tár fel, amelyeket a véges halandók sohasem foghatnak fel teljesen. Isten a Szentírásban elegendő bizonyítékát adta isteni tekintélyének. Az Ő lényét, jellemét, szavainak igazságát az a bizonyságtétel alapozza meg, amely értelmükre hivatkozik és ez a bizonyságtétel bőségesen elegendő. Igaz, hogy Isten nem távolította el előlünk a kétely lehetőségét. Hitünknek bizonyítékokon kell nyugodnia és nem szemléltetésen. Akik kételkedni akarnak, találnak rá alkalmat, de akik meg akarják ismerni az igazságot találnak a hitre is. {Ed 169.2}   

Nincs okunk az Isten Igéjében kételkedésre csupán azért, mert nem tudjuk megérteni Isten gondviselésének titkait. A természet világában olyan csodák vesznek körül bennünket, amelyek felülmúlják felfogóképességünket. Csodálkozhatunk-e akkor, ha a lelki szférában is olyan csodákat találunk, amelyeket nem tudunk kikutatni? A nehézség kizárólag emberi értelmünk gyengeségében és korlátozottságában rejlik. {Ed 170.1}   

A Biblia titkai - amelyeket érvül használtak fel ellene - éppen isteni ihletésének legerősebb bizonyítékai. Ha a Szentírás nem mondana olyat Istenről, amit nem tudunk felfogni, és ha nagyságát és fenségét egészen felfoghatná véges elménk, akkor a Biblia nem viselné magán - mint ahogyan most magán viseli - istenségének félreérthetetlen bizonyítékait. Tárgyainak nagysága ihlessen hitre bennünket iránta, mint Isten Igéje iránt. {Ed 170.2}   

A Biblia olyan egyszerűen tárja fel az igazságot, és annyira alkalmazkodik az emberi szív szükségleteihez és vágyaihoz, hogy ámulatba ejtette és elbűvölte a legműveltebb elméket is, miközben az egyszerű és tanulatlan emberek számára is világossá teszi az élet útját. "... aki ez úton jár, még a bolond se téved el" (Ésa 35:8). Még a gyermek sem téved el ezen az ösvényen. Egyetlen reszkető, igazságkereső léleknek sem kell tévelyegnie, ha a szent és tiszta világosságban jár. A legegyszerűbben kifejezett igazságok is emelkedett, széleskörű, az ember felfogóképességét végtelenül felülmúló tárgyakat ölelnek fel. Oly titkokat tartalmaznak, amelyek az Ő dicsőségének rejtekei, amelyek felülmúlják a kutató elme felfogóképességét, mialatt az őszinte igazságkeresőt mély tiszteletre és igaz hitre késztetik. Minél többet kutatjuk a Bibliát, annál mélyebben meggyőződünk róla, hogy az élő Isten szava, azért emberi elménk meghajol az isteni kinyilatkoztatás fensége előtt. {Ed 170.3}   

Istennek az a szándéka, hogy a Biblia igazságai a komoly kutató előtt egyre jobban feltáruljanak, mert miközben "A titkok az Úréi, a mi Istenünkéi", addig "a kinyilatkoztatott dolgok ... miénk és a mi fiainké mindörökké ..." (5 Móz 29:29). Az a nézet, hogy a Bibliának bizonyos részeit nem lehet megérteni, arra vezetett, hogy megvetik legfontosabb igazságait. Hangsúlyoznunk és gyakran ismételnünk kell azt a tényt, hogy a Bibliának nem azért vannak titkai, mintha Isten el akarná rejteni az igazságot, hanem a mi gyengeségünk és tudatlanságunk tesz bennünket képtelenné az igazság felfogására és elsajátítására. A korlátozás nem Isten szándékában, hanem a mi gyenge befogadóképességünkben rejlik. Isten azt akarja, hogy éppen azokat a bibliaszövegeket, amelyek felett áthaladunk - mert azt gondoljuk, hogy lehetetlen megérteni őket - megértsük oly mértékben, amennyire csak elménk képes felfogni. "A teljes írás Istentől ihletett ... minden jó cselekedetre felkészített" (2 Tim 3:16-17). {Ed 170.4}   

Emberi elme képtelen kimeríteni a Bibliának akárcsak egyetlen igazságát vagy ígéretét. Az egyik ember egyféle nézőpontból fogja fel dicsőségét, a másik egy más nézőpontból, azonban mindnyájan csak halvány fényvillanásokat tudunk felismerni belőle. Teljes ragyogása felülmúlja látóképességünket. {Ed 171.1}   

Isten Igéjének magasztos dolgait szemlélve olyan kútforrásba nézhetünk bele, amely tekintetünk előtt mindig mélyebbé és szélesebbé válik. Szélessége és mélysége meghaladja ismereteinket. Ennek szemlélése közben látásmódunk mégis kiszélesedik és kitágul, mintha egy határtalan, part nélküli tengert szemlélnénk. {Ed 171.2}   

Az ilyen tanulmányozásnak megelevenítő hatalma van, amely által elménk és szívünk új erőt és új életet nyer. {Ed 171.3}   

Ez a tapasztalatunk jelenti a Biblia isteni eredetének legfőbb bizonyítékát. Isten Igéjét lelki táplálékul ugyanolyan bizonyíték által fogadjuk el, mint a kenyeret testi táplálékul. A kenyér ellátja szervezetünk szükségleteit. Tapasztalatból tudjuk, hogy a kenyér vért, csontot és agyvelőt termel. Alkalmazd ugyanezt a próbát a Bibliára! Ha elvei már valóban alkotóelemeivé váltak jellemünknek, mi lesz az eredménye? Milyen változást hozott létre életünkben? "... a régiek elmúltak, ímé újjá lett minden" (2 Kor 5:17). Ereje által férfiak és nők letépték bűnös szokásaik láncait, elhagyták önzésüket. A közönséges ember tisztelettudóvá, az iszákos józanná, az erkölcstelen erkölcsössé vált. Azok, akik Sátán képmását viselték, átalakultak Isten képére. Ez a változás maga a csodák csodája. Az Ige által véghezvitt változás a Biblia egyik legmélyebb titka, amit nem tudunk megérteni; csak elhihetjük kijelentését: "... Krisztus ti köztetek van, a dicsőségnek ama reménysége" (Kol 1-27). {Ed 171.4}   

E titok ismerete a kulcsa minden másnak. Megnyitja a lélek számára a világegyetem kincseit, a végtelen fejlődés lehetőségeit. {Ed 172.1}   

Ezt a fejlődést akkor érhetjük el, ha újból és újból feltárul előttünk Isten jelleme, az írott Ige dicsősége és titka. Ha teljes mértékben meg tudnánk érteni Istent és Igéjét, a Szentírást, akkor már nem fedeznénk fel több igazságot, nagyobb ismeretet, és nem fejlődnénk tovább. Isten többé nem lenne a legfőbb, és az ember többé nem haladhatna előre. Hála Istennek, hogy nem így van. Miután Isten végtelen és Őbenne van elrejtve a bölcsesség minden kincse, azért az örökkévalóságon át mindig kutathatunk, mindig tanulhatunk, mégse meríthetjük ki az Ő bölcsességének, jóságának és hatalmasságának gazdagságát. {Ed 172.2}