Szellemi és lelki műveltség

"Bölcsesség építi a házat, értelem szilárdítja meg, és ismeret tölti meg a szobákat mindenféle drága és kedves értékkel" (Péld 24:3-4 új prot. ford.). {Ed 123}   

Isten elrendelt törvénye szerint a test, a lélek és az értelem erőit törekvéseink által szerezhetjük meg, és azokat a gyakorlat fejleszti ki. Isten törvényével összhangban gondoskodott Igéjében a szellemi és lelki fejlődés eszközeiről. {Ed 123.1}   

A Biblia mindazokat az alapelveket tartalmazza, amelyeket meg kell érteniük az embereknek, hogy alkalmasak legyenek erre és az eljövendő életre. Ezeket az elveket mindenkinek meg kell értenie. Aki értékeli a Biblia tanításait, nem olvashat el belőle egyetlen szakaszt sem anélkül, hogy ne nyerne valamilyen áldásos gondolatot. A Biblia legértékesebb tanításait nem alkalmi vagy összefüggéstelen tanulmányozás által nyerjük el. Az igazság magasztos rendszerét a Szentírás nem úgy tárja elénk, hogy azt a felületes, gondatlan olvasó is megértheti. Sok kincse mélyen a felszín alatt fekszik, azért csak szorgalmas kutatás és állandó erőfeszítés által jutunk el odáig. Azokat az igazságokat, amelyek a nagy egészet alkotják, ki kell kutatnunk, és össze kell gyűjtenünk, mert "... itt egy kicsi, ott egy kicsi" (Ésa 28:10). {Ed 123.2}   

Az egyes igazságokat felkutatva és összegyűjtve azt tapasztaljuk, hogy azok tökéletesen illenek egymáshoz. Egyik evangélium kiegészíti a másikat, minden jövendölés egy másiknak magyarázata, minden igazság egy másik igazságnak kiegészítése. A zsidó istentiszteleti rendszer árnyképeit az evangélium világítja meg. Isten szent Igéjében minden alapelvnek megvan a maga helye, minden ténynek a maga jelentősége. Egész rendszere, célja és annak végrehajtása bizonyságot tesz Alkotójáról. Ezt a felépítést a legélesebb emberi elme sem tudja kigondolni és kialakítani, csak a Végtelennek értelme. {Ed 123.3}   

A Szentírás különböző részeinek kutatása és egymáshoz való viszonyuk tanulmányozása megkívánja az ember legmagasabbrendű képességeinek legintenzívebb tevékenységét. Senki sem merülhet bele ilyen tanulmányozásba anélkül, hogy ne fejlesztené szellemi erejét. {Ed 124.1}   

A Biblia tanulmányozásának szellemi értéke nemcsak az igazság kutatásából és összegyűjtéséből áll. Életre hívja azt az erőfeszítést is, ami szükséges ahhoz, hogy a bemutatott tárgyakat felfogjuk és magunkévá tegyük. Ha sohasem erőltetjük meg elménket, hogy felfogja a magasztos és mélyreható igazságokat, akkor egy idő múlva elveszti a növekedéséhez szükséges erejét. Ha elménk csak közönséges dolgokkal foglalkozik, eltörpül és elgyengül. Ennek az elfajulásnak kivédésében és a fejlődés serkentésében semmi sem vetekedhet Isten Igéjének tanulmányozásával. Mint a szellemi fejlődés eszköze, a Biblia hatásosabb, mint bármely más könyv. Témájának fensége, kifejezéseinek méltóságteljes egyszerűsége, jelképes beszédének szépsége felüdíti és megnemesíti gondolatainkat, ahogyan ezt semmi más nem tudja megtenni. Semmi más nem nyújt olyan szellemi erőt, mint az a törekvésünk, hogy megragadjuk és felfogjuk a kinyilatkoztatás magasztos igazságait. AZ emberi elme, amely így kapcsolatba kerül a Végtelen gondolataival - kitágul és megerősödik. {Ed 124.2}   

Még nagyobb a Biblia hatalma lelki természetünk kibontakozásában. Az Istennel egyesülő, közösségre teremtett ember csak az ilyen egységben találhatja meg valódi életét és kiteljesedését. Isten arra teremtette az embert, hogy Őbenne találja meg legszentebb, legigazibb örömét, ezért semmi más nem tudja kielégíteni szívének sóvárgását, lelkének éhségét és szomjúságát. Aki őszinte és tanulékony lélekkel tanulmányozza Isten Igéjét és igyekszik megérteni igazságait, az kapcsolatba kerül Teremtőjével; és csak önmagában találhat akadályt fejlődési lehetőségei előtt. {Ed 124.3}   

Stílusának és tárgyának széleskörűségében a Biblia valami olyannal rendelkezik, ami minden elmét érdekel és minden szívhez szól. Lapjain találhatjuk meg a legrégibb történelmet, a leghívebb életrajzokat, az állam kormányzásának helyes alapelveit, a családi élet irányelveit, és ezek nem emberi bölcsességből származnak. A legmélyebb bölcseletet; a legfenségesebb, és leglelkesebb költészetet tartalmazza. A Biblia írásai felmérhetetlenül nagyobb értékűek, mint bármely emberi szerző művei; ami azonban a benne található főgondolatot illeti, annak értéke még nagyobb, és betölti a végtelen teret. Ennek a gondolatnak a megvilágításában minden tárgyának új jelentősége van. A legegyszerűbben kifejezett igazságai olyan alapelveket tartalmaznak, amelyek magasak, mint a menny és magukban foglalják az örökkévalóságot. {Ed 125.1}   

A Biblia központi témája, amely körül minden más összpontosul: a megváltás terve és Isten képmásának helyreállítása az emberek lelkében. Az Édenben kijelentett ítélet első reményteljes ígéretétől kezdve a Jelenések könyvének utolsó dicső bátorító üzenetéig: "És látják az ő orczáját; és az ő neve homlokukon lesz" (Jel 22:4). A Biblia minden könyvének és szakaszának célja az ember felemelésének és Isten hatalmának bemutatása, "... aki a diadalmat adja nékünk a mi Urunk Jézus Krisztus által" (1 Kor 15:57). {Ed 125.2}   

Aki megragadja ezt a gondolatot, annak értelme előtt az ismeretek végtelen türelme tárul fel és kezében tartja a kulcsot, amely megnyitja számára Isten Igéjének egész kincstárát. {Ed 126.1}   

Erre irányul Urunknak és Üdvözítőnknek a figyelme is. Ez az a tudomány, amelyet a végtelen Értelem kigondolt, s amely behatol az ember szándékába. Ez, "mely örök időtől fogva el volt hallgatva" (Róm 16:25); az a tudomány, amely a megváltottak tanulmánytárgya lesz az örökkévalóságon át. Ez a legmagasabb tudomány, amelyet az ember felfoghat. Nincs hozzá hasonló, amely az értelmet úgy megragadná és amely a lelket úgy felemelné. {Ed 126.2}   

Az ismeret érdeme: a tudomány hasznos, mivelhogy a bölcsesség életet ád... (Préd 7:12). Jézus pedig ezt mondta: " Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedüli igaz Istent, és akit elküldtél, a Jézus Krisztust" (Jn 17:3). {Ed 126.3}   

Az a teremtő energia, amely létrehozta a világokat, Isten szavában van. Ez az Ige erőt ad; életet teremt. Minden parancsa ígéret, amelyet ha az akarat magáévá tesz és a lélek elfogad, akkor a Végtelen életét viszi magával. Átformálja természetünket, és lelkünket Isten képmására újjáteremti. {Ed 126.4}   

Az így továbbadott élet hasonló módon él tovább. Így él az ember azzal az "Igével, amely Istennek szájából származik" (Mt 4:4). {Ed 126.5}   

Az elme és a lélek abból él, amiből táplálkozik, ezért rajtunk áll, hogy eldöntsük mivel táplálkozzék. Mindenkinek hatalmában áll, hogy megválassza érdeklődését, amellyel lefoglalja gondolatait és kialakítja, kifejleszti jellemét. Minden embernek kiváltsága, hogy hozzájuthasson a Szentíráshoz, a Bibliához, Isten Igéjéhez. Isten így szól: "Kiálts hozzám és megfelelek, és nagy dolgokat mondok néked, és megfoghatatlanokat, amelyeket nem tudsz" (Jer 33:3). {Ed 126.6}   

Kezében Isten Igéjével, minden emberi lény - bárhová sodorja is sorsa - közösségben maradhat Istennel, ha maga is úgy akarja. A Szentírás lapjain beszélgetést folytathat az emberiség legnemesebb és legjobb tagjaival, és hallgathatja az Örökkévaló szavát, amint szól az emberekhez. Ha tanulmányozza és elmélkedik azokról a tárgyakról, "... amikbe angyalok vágyakoznak betekinteni" (1 Pét 1:12), akkor közösségben lehet Istennel. Követheti a mennyei Tanító lábnyomait, és ugyanúgy hallgathatja szavait, mint amikor a hegyen, síkságon vagy a tengeren tanított. E világban is mennyei légkörben időzhet, és közölheti a föld megszomorítottjaival és megkísértettjeivel a reménység és a szentség utáni vágyakozás gondolatait, ami által ő maga is mindig szorosabb kapcsolatban kerül a Láthatatlannal. Énokhoz hasonlóan - aki Istennel jár - mindig közelebb jut az örökkévaló világ küszöbéhez, míg végül a kapuk megnyílnak előtte és beléphet oda. Nem érzi majd magát idegennek. Fülébe csendülnek láthatatlan földi társai - a szentek - hangjai, akik üdvözölve fogadják őt. Ugyanazok a hangok köszöntik majd, amelyeket megismert és megszeretett már ezen a földön. Akik Isten Igéje által közösségben éltek a mennyel, azok otthonosan fogják érezni magukat a menny társaságában. {Ed 127.1}