Az öltözködés szerepe a nevelésben

"...tisztességes öltözetben... csupa ékesség a király leánya... (1 Tim 2:9; Zsolt 45:14). {Ed 246}   

A nevelés nem lehet teljes, ha nem tanítja a helyes ruházkodás alapelveit. Az ilyen tanítás elmulasztása a nevelés munkáját gyakran késlelteti és elrontja. Az öltözködés szeretete és a divathoz való ragaszkodás a tanítók között a legerősebb vetélytárs és a legnagyobb akadály a nevelésben. {Ed 246.1}   

A divat olyan úrnő, aki vaskézzel uralkodik. Sok otthonban leköti a szülők és gyermekek erejét, idejét és figyelmét, hogy eleget tehessenek követelményeinek. A gazdagok túl akarnak tenni egymáson a folyton változó divat követésében. A közép- és szegényebb osztályok pedig igyekeznek megközelíteni azt a mércét, amelyet azok diktálnak, akik szerintük felettük állnak. Akiknek anyagi javaik és erői korlátozottak - mégis az előkelőségre törekszenek - azok majdnem elviselhetetlenül megterhelik jövedelmüket. {Ed 246.2}   

Sok embernek nem számít, hogy egy ruha milyen szép vagy mennyire illik neki. Ha a divat megváltozik, átalakítják vagy eldobják. A háztartásokat az ilyen munka szüntelenül leköti. Nem marad idejük gyermekeik nevelésére, az imára, a Biblia tanulmányozására, sem arra, hogy segítsék a kicsinyeket Isten megismerésében. {Ed 246.3}   

Nincs idejük és pénzük a jótékonysági munkára. Étkezőasztaluk gyakran hiányos. Táplálékukat rosszul választják meg és sietve készítik, így szervezetük szükségleteit csak részben látják el. Ennek eredménye a helytelen étrend, ami betegségeket okoz vagy mértéktelenségre vezet. {Ed 247.1}   

A feltűnésvágy szélsőséget idéz elő, és sok fiatalból kiöli a nemesebb életre való törekvést. Ahelyett, hogy törekednének a minél nemesebb képzettségre, korán elhelyezkednek valamilyen foglalkozási ágban, hogy pénzt keressenek ruházkodási szenvedélyük kielégítésére. Ez a szenvedély már sok fiatal leányt elcsábított és tönkretett. {Ed 247.2}   

Sok családban túlterhelik bevételi forrásaikat. Az apa, miután képtelen kielégíteni a feleség és a gyermekek követeléseit, abba a kísértésbe esik, hogy letérjen a becsületesség útjáról, aminek következménye gyalázat és romlás lesz. {Ed 247.3}   

Még az istentisztelet napja és szolgálata sem mentes a divat uralmától. Sőt inkább alkalom a divat hatalmának még nagyobb fitogtatására. A gyülekezetet a parádézás színterévé teszik, ahol a divat jobban felkelti az érdeklődést, mint maga az istentisztelet. Mivel a szegények képtelenek eleget tenni a divat követelményeinek, teljesen elmaradnak a gyülekezetből. A nyugalom napját tétlenségben töltik el, az ifjúság pedig gyakran erkölcsromboló társaságba kerül. {Ed 247.4}   

{Ed 247.5}   

A divat varázsának megtörésére nincs hatásosabb eszköz, mint a szabad természettel való kapcsolat. Ízleljék meg a tanulók a folyók, a tavak és a tenger gyönyörűségeit! Másszák a hegyeket, csodálják a naplemente dicsőségét, kutassák az erdők és mezők kincseit! Ismerjék meg a növények és virágok gondozásának művészetét és élvezetét, akkor egy szalag vagy egy fodor elveszti számukra jelentőségét! {Ed 247.6}   

Rá kell vezetni az ifjúságot arra, hogy a ruházkodás és az étrend egyszerűsége nélkülözhetetlen a nemes gondolkodáshoz! Világítsátok meg előttük, hogy milyen sok tevékenység várna rájuk, milyen értékesek az ifjúság napjai az életre való előkészület szempontjából! Láttassátok meg velük, milyen kincsek rejtőznek Isten világában, a természet könyvében és a nemes férfiak életének feljegyzéseiben! {Ed 248.1}   

Irányítsátok gondolataikat azokra a szenvedésekre, amelyeket enyhíteni tudnának; lássák meg, hogy minden öltözködésre elpazarolt pénz által megfosztják magukat azoktól az anyagi javaktól, amelyekkel táplálhatnák az éhezőket, felruházhatnák a mezíteleneket és megvigasztalhatnák a bajban lévőket! {Ed 248.2}   

Nem engedhetik meg maguknak, hogy elmulasszák életük dicső alkalmait, hogy elhomályosítsák értelmüket, megrontsák egészségüket és tönkretegyék boldogságukat azoknak a parancsoknak a kedvéért, amelyeket a divat - mint egy úrnő - diktál! {Ed 248.3}   

Az ifjakat meg kell tanítanunk a természet tanításainak felismerésére is! "Szépen megalkotott mindent a maga idejében..." (Préd 3:11 új prot. ford.). Előjogunk, hogy minden dolgunkban tiszteljük Teremtőnket, aki megkívánja tőlünk, hogy ruházatunk csinos és egészséges, megfelelő és illendő legyen. {Ed 248.4}   

Egy ember jelleme ruhájának szabásáról is megállapítható. A kifinomult ízlés és a művelt elme az egyszerű és megfelelő ruházat kiválasztásában is megnyilatkozik. Ha a ruházkodás tisztasága és egyszerűsége szerény magatartással párosul, hozzájárul ahhoz, hogy a fiatal nőt a tartózkodás olyan légkörével vegye körül, amely pajzsként védi ezer veszélytől. {Ed 248.5}   

Tanítsák meg a leányokat arra, hogy az öltözködés művészete magában foglalja azt a képességet is, hogy meg tudják varrni saját ruháikat! Ez olyan tudomány, melynek elsajátítására minden leánynak törekednie kellene! A használhatóság és függetlenség oly eszköze lehet ez az ismeret, amelyet nem nélkülözhetünk. {Ed 248.6}   

Helyes, ha szeretjük és kívánjuk a szépet, azonban Isten azt akarja, hogy először a legmagasabbrendű elmúlhatatlan szépséget szeressük és kívánjuk. Az emberi ügyesség legválasztékosabb termékei sem tudják azt a szépséget előállítani, amely összehasonlítható lenne a jellem szépségével. Ez az, ami érték Isten előtt. {Ed 249.1}   

Tanítsuk meg az ifjúságot és a kisgyermekeket is arra, hogy azt a királyi palástot válasszák maguknak, amelyet a mennyei szövőszéken szőttek, amely "... tiszta és ragyogó fehér gyolcs..." (Jel 19:8). Ezt fogják a föld szentjei viselni. Ezt a palástot, amely Krisztus feddhetetlen jellemét ábrázolja, ingyen ajánlják fel mindenkinek. Mindazok, akik ezt az öltözetet elfogadják, már itt e földön viselhetik is. {Ed 249.2}   

A gyermekek, amikor megnyitják elméjüket a tiszta, szeretetteljes gondolatok számára és szeretetből fakadó, segítőkész cselekedeteket hajtanak végre, akkor felöltöznek az Ő jellemének szép ruháiba. Ez a ruházat széppé és kedvessé teszi őket itt e földön, az eljövendő életben pedig jogcímük lesz a Király palotájába való belépésre. Az Ő ígérete így hangzik: {Ed 249.3}   

"... fehérben fognak velem járni; mert méltóak arra" (Jel 3:4). {Ed 249.4}