Mértékletesség és étrend

"Mindaz pedig, aki pályafutásban tusakodik, mindenben magatűrtető..." (1 Kor 9:25). {Ed 202}   

Minden tanulónak meg kell értenie az egyszerű életmód és a magasztos, fennkölt gondolkozás közötti kapcsolatot. Személyesen rajtunk múlik, hogy életünket testünket vagy lelkünket uralja-e! A fiataloknak maguknak kell választaniuk, hogy melyik formálja életüket. Ezért ne sajnáljon senki semmi fáradságot, felismerni azokat az erőket, amelyekkel szembe kell szállnia, és azokat a befolyásokat, amelyek kialakítják jellemét és sorsát! {Ed 202.1}   

A mértéktelenség olyan ellenség, amely ellen mindnyájunknak védekeznünk kell. Ennek a rettenetes gonosznak gyors növekedése hívjon fel az ellene való harcra mindenkit, aki szereti embertársait. Helyesek az olyan törekvések, hogy a tanulókat az iskolában tanítsák a mértékletességre. Minden iskolában és minden otthonban tanítást kell adnunk erről! A fiataloknak és a gyermekeknek meg kell érteniük az alkohol, a dohány és más hasonló mérgek káros hatását, mert ezek letörik a testet, elhomályosítják az elmét és érzékivé teszik a lelket. Meg kell világítanunk előttük, hogy akik ezek rabjaivá lesznek, nem sokáig rendelkezhetnek testi-, szellemi- és erkölcsi képességeik teljes erejével! {Ed 202.2}   

A mértéktelenség gyökere mélyebben van a dohány és az alkohol fogyasztás esetében. A tétlenség, a céltalanság, a gonosz társaságok ezek előkészítői. Gyakran megtaláljuk még olyan családok otthonában is, amelyek szigorúan mértékletesnek tartják magukat. Mindaz, ami zavarja az emésztést, ami idegizgalmat idéz elő, vagy valami módon gyengíti a szervezetet, az zavarja a szellemi vagy fizikai erők egyensúlyát, csökkenti a lélek uralmát a test felett, és így mértéktelenségre vezet. Sok ígéretes ifjú bukását visszavezethetjük a természetellenes étvágyra, amelyet az egészségtelen étrend idézett elő. {Ed 202.3}   

A koffeines tea és kávé, a fűszerek, édességek és sütemények mind tevékeny okozói az emésztési zavaroknak. A húsételek is károsak. Természetes izgató hatásuk legyen elegendő érv élvezetük ellen. Az állatok majdnem általános beteges állapota kétszeresen kifogásolhatóvá teszi fogyasztásukat. A hús izgatja az idegeket és felingerli a szenvedélyeket, ami által az erők egyensúlyát az alacsonyabb ösztönök felé billenti. {Ed 203.1}   

Azok, akik hozzászoktak a gazdag, izgató étrendhez, egy idő múlva azt tapasztalják, hogy gyomruk nem elégszik meg az egyszerű ételekkel. Mindig fűszeresebbet, csípősebbet és izgatóbbat kívánnak. Mivel idegeink kizökkennek rendes állapotukból és szervezetünk elgyengül, akaratunk gyenge ahhoz, hogy ellenálljon természetellenes kívánságaiknak. Gyomruk érzékeny nyálkahártyája izgalomba és gyulladásba jön, végül még a legizgatóbb étel sem nyújt a gyomor számára megkönnyebbülést. Így olyan szomjúság keletkezeik, melyet csak erős ital tud enyhíteni. {Ed 203.2}   

A baj kezdetétől kell legjobban őrizkednünk. Az ifjúság oktatásában nagyon ki kell emelnünk az igazságtól való látszólagosan kicsiny elhajlások hatását. Ismertessük meg velük, milyen értéke van az egyszerű, egészséges étrendnek a természetellenes izgatószerek utáni vágy megakadályozásában. Korán meg kell alapoznunk az önuralom szokását. Véssük az ifjúság lelkébe azt az alapelvet, hogy uralkodóvá kell válniuk és nem rabszolgává! Szervezetük birodalmában Isten uralkodókká tette őket, ezért gyakorolniuk kell a menny által nyert királyságukat. Ha hűségesen közvetítik ezeket a tanításokat, eredményei messze túlnőnek az ifjúságon. Olyan befolyások áradnak szét általuk, amelyek a romlás szélén álló férfiak és nők ezreit fogják megmenteni. {Ed 203.3}   

Étrend és szellemi fejlődés

Az étrendnek a szellemi fejlődéssel való kapcsolatára több figyelmet kell fordítanunk, mint eddig tettük. Az étrendi hibák következménye gyakran az értelmi zavar és tompultság. {Ed 204.1}   

Gyakran hangoztatják, hogy az ételek kiválasztásánál az étvágy a biztos vezető. Ez igaz lenne akkor, ha az emberek mindig engedelmeskedtek volna az egészség törvényeinek. Azonban a nemzedékeken át gyakorolt rossz szokások által az emberek étvágya annyira megromlott, hogy mindig valamilyen ártalmas kielégülés után sóvárognak. Ezért most már nem bízhatunk az étvágyban, mint vezetőben. {Ed 204.2}   

Az egészségtan tanulmányozásánál tanítsuk meg a tanulókat a különböző eledelek tápértékére. Tegyük világossá a tömény, izgató étrend, és a hiányos tápértékű ételek hatását szervezetünkre. A koffeines tea és kávé, a finom lisztből készült kenyér, az ecetes savanyúságok, a csupán közönséges zöldfűszerekből álló étrend, a cukorkák, fűszerek és a sütemények nem nyújtanak megfelelő táplálékot. Sok tanuló tört le az ilyen ételek fogyasztása következtében. Sok kis gyenge gyermek, aki képtelen komoly testi és szellemi erőfeszítésekre, a szegényes étrend áldozata. A gabonaneműek, a gyümölcs, a dió és a zöldségfélék megfelelő összeállításban minden tápláló elemet tartalmaznak, és helyesen elkészítve azt az étrendet alkotják, amely a legjobban előmozdítja testi- és szellemi erejüket. {Ed 204.3}   

Nemcsak a táplálék sajátosságait kell tekintetbe vennünk, hanem azt is, hogy az mennyire felel meg a fogyasztó életkörülményeinek és egészségi állapotának. A főleg szellemi foglalkozású egyéneknek gyakran tartózkodniuk kell azoktól az ételektől, amelyeket a fizikai munkások szabadon fogyaszthatnak. Figyelmet kell fordítanunk az ételek megfelelő összeállítására is. A szellemi és ülő foglalkozású egyének csak egy-két fajta ételt fogyasszanak egy étkezésnél. {Ed 205.1}   

Óvakodnunk kell a túlevéstől még a legegészségesebb ételeknél is. Szervezetünk nem használhat fel többet, mint amennyire szüksége van testünk különböző szerveinek felépítéséhez. A túlevés akadályozza szervezetünk működését. Sok diákról úgy vélik, hogy a sok tanulás miatt erőtlenednek el, azonban a valódi ok a túlevés volt. Ha megfelelő figyelmet fordítunk az egészség törvényeire, alig fenyeget bennünket a szellemi túlerőltetés, azonban sok esetben az úgynevezett szellemi letörést a gyomor túlterhelése okozza, amely elfárasztja a testet és legyengíti az elmét. {Ed 205.2}   

Napi két étkezés a legtöbb esetben előnyösebb mint három. A korai vacsora ütközik az előző étkezés emésztésével. A késői vacsorát viszont nem emésztjük meg a lefekvés idejéig, aminek következtében gyomrunk nem kap megfelelő pihenést. Álmunk zavart lesz, agyunk és idegeink elfáradnak, étvágyunk csökken a reggeli előtt, szervezetünk nem üdül fel, ezért készületlen a napi kötelességek elvégzésére. {Ed 205.3}   

A rendszeres evés és alvás fontosságáról nem szabad megfeledkeznünk. Mivel testünk építésének munkája a pihenés alatt történik, ezért különösen az ifjúság számára fontos a bőséges és rendszeres alvás. {Ed 205.4}   

Amennyire csak lehetséges, kerüljük a gyors evést. Minél kevesebb időnk van az evésre, annál kevesebbet együnk. Jobb, ha kihagyunk egy étkezést, mint hogy ne rágjuk meg kellőképpen az ételt. {Ed 206.1}   

Az étkezés legyen a társas eszmecsere és felüdülés ideje. Kerüljük mindazt, ami megterhelhet vagy felizgathat bennünket. Ápoljuk a minden jó adományozója iránti bizalmat, szeretetet és hálát. Beszélgetésünk legyen vidám, a gondolatok olyan kellemes áradata, amely felemel és nem fáraszt. {Ed 206.2}   

A minden dolgunkban gyakorolt mértékletességnek és rendszerességnek csodálatos hatalma van, amely erősebb mint a bennünket körülvevő lehetőségeink vagy természetes adottságaink; hozzásegít a kedves és derűs életszemlélethez, ami sokat jelent életösvényünk egyengetésénél. Ugyanakkor az ehhez szükséges önuralom az egyik legértékesebb tulajdonságnak fog bizonyulni ahhoz, hogy eredményes küzdelmet vívjon a komoly kötelességek és a valóságos élet területén. Ez az, amit elvárnak tőlünk! {Ed 206.3}   

A bölcsesség "... útai gyönyörűséges utak, és minden ösvényei: békesség" (Péld 3:17). Minden ifjú fontolja meg a bölcs ember szavai által nyújtott tanítást, amely a megkoronázott királyokénál is magasabb rendeltetés lehetőségét tárja elénk: "Boldog vagy te ország, kinek a te királyod nemes ember, és a te fejedelmid idejében esznek a testnek erejéért és nem az italáért" (Préd 10:14). {Ed 206.4}