× A kiadvány nem a Hetednapi Adventista Egyház által elfogadott fordítás, és hibákat tartalmazhat!

Harmadik fejezet – Felhívás diákjaink felé

Sok félelmünk van amiatt, hogy a battle creek-i főiskolára járó diákjaink nem részesülnek mindazon jóban a hitüket illetően a számukra diákszobát adó családoktól, amiben részesülhetnének. Vannak olyan családok, melyekből nem árad Krisztus vallásának jótékony befolyása, bár maguk hitvalló keresztények. Az diákokra gyakorolt befolyása még azokénál is rosszabb, mint akik nem veszik fel a kegyesség látszatát. Ezek a hitetlen, felelőtlen látszat-hívők úgy tetszelegnek a világ előtt, mint a terméketlen fügefa levelei és közben teljesen hiányzik belőlük az, amit Üdvözítőnk egyedül értékel: az Őt dicsőítő gyümölcsök. Semmit nem tudnak az isteni kegyelem szívben folyó munkájáról. Mindenkire káros befolyást gyakorolnak, akivel csak kapcsolatba kerülnek. A diákoknak otthont adó vizsgáló-bizottságokra volna szükségünk, hogy lássuk: a családok nem pusztán látszathívők, akik nem viselik a lelkükön drága diákjaink lelki javát. {FE 50.1}   

Nagyon sokat lehet tenni azokért, akik nélkülözik a családi kör jellemformáló, szívet lágyító hatását. Sokak olyan lelkületet tanúsítanak, amelyből a következő gondolkozás derül ki: „Őrzője vagyok én az atyámfiának? Hiszen a családomon kívül nincs egyéb lelki terhem vagy felelősségem. Nem terhel különösebb felelősség és nem érdekelnek a diákok, akik házam szobáit foglalják.” Megkérdezném ezektől a személyektől, hogy éreznek-e terhet vagy felelősséget saját gyermekeik iránt. Szomorú szívvel látok egyes szülőket, hogy oly kevéssé aggódnak a gyermekeiket körülvevő befolyások miatt, hogy azok a keresztény jellem kialakítása irányába formálják-e őket. Akik valóban lelki terheket hordoznak szeretteik miatt, nem volna szabad figyelmüket önző módon saját családtagjaikra korlátozni. Jézus mindenben példát mutatott, azonban az ilyen önzésre nem, amelyet megnyilvánulni látunk sokakban, akik követőjének vallják magukat. Ha Krisztusban maradunk és szeretete bennünk marad, akkor szeretnünk kell azokat, akikért Krisztus meghalt, mivel megparancsolta követőinek, hogy úgy szeressék egymást, amint ő szerette őket. Mi, akik megvalljuk nevét, engedelmesek vagyunk e parancsolatnak? Ha ebben a dologban elbukunk, akkor másban is el fogunk. Ha Krisztus saját hasznára, kényelmére vagy örömére tanult volna, akkor a világ magára maradt volna, hogy bűneiben és romlottságában vesszen el. {FE 50.2}   

Úgy tűnik, sok hitvalló keresztényben vert gyökeret a lelkek üdvössége iránti egyféle különös közöny. Bűnösök veszhetnek el körülöttük és mégsem éreznek lelki terhet ebben a dologban. Vajon Krisztus azt fogja mondani e közönyben élőknek: „Jól van, jó és hű szolgám, menj be a te atyád örömébe”? Krisztus öröme abban van, ha látja, lelkekért hozott áldozata által emberek térnek meg. {FE 51.1}   

Fiatal férfiaknak és nőknek, akiket nem vesz körüli az otthon befolyása, szüksége van valakire, aki törődik velük és érdeklődést tanúsít irántuk. Akik ezt teszik, nagy hiányról viselnek gondot és ahogyan a szószékről igét hirdető lelkész, igazán Isten munkáját végzik és lelkek üdvösségéért munkálkodnak. Az ifjúság javáért végzett ilyenfajta önzetlen, munkát Isten mindegyikünktől elvárja. Milyen buzgón kellene a tapasztalt keresztényeknek azért munkálkodni, hogy megakadályozzák a jellemet kitörölhetetlen módon károsító szokások kialakulását! Tegyék Krisztus követői Isten igéjét vonzóvá az ifjúság számára. A szentség szépsége által meglágyult, indulatoktól mentes szívünk és jellemünk váljon a fiatalság számára naponkénti igehirdetéssé. Ne tanúsítsunk zsémbes lelkületet, hanem nyerjük meg őket a szent életre és Isten iránti engedelmességre. Vannak olyan oktatók, akik mogorva természetükkel elriasztják a fiatalokat. A fiatalok szíve olyan, mint a formálható viasz. Lehetséges arra vezetni őket, hogy csodálják a keresztény jellemet, azonban pár éven belül a viasz olyan keménnyé válhat, mint a gránit. {FE 51.2}   

Felhívást teszek a hitvalló Battle Creek-ben élő keresztények, mint gyülekezet és mint egyes emberek felé, hogy vegyék magukra Istentől kapott felelősségüket. Járjatok ti magatok Istennel együtt. Tegyetek olyan befolyást a fiatalokra, amely megőrzi őket a mai nemzedék számára csábítóvá vált sokféle kísértéstől. Sátán előnyöket szerez Isten hitvalló népével szemben. Úgy tűnik alszanak a fiatalokra leselkedő és romlásukat fenyegető veszélyeket illetően. Sátán ujjongva mutogatja a fiatalok felett aratott győzelmeit. Akik pedig a kereszt katonáinak vallják magukat, lehetővé teszik számára, hogy áldozatokat szedjen ugyanabból az otthonból és úgy tűnik, közben megbékélnek ezzel. {FE 51.3}   

Soknak esetét reménytelennek tekintik, mivel nem nyújtanak nekik segítő kezet megmentésükért. Egyeseket meg lehetett volna menteni, és még most is el lehetne őket érni, ha megfelelő érdeklődést tanúsítanánk irántuk. Van-e bennünk valami, amit ne úgy kaptunk volna? Minden képességünkért, kegyelemért, jó gondolatért és minden helyes tettünkért Krisztusnak lekötelezettjei vagyunk. Önmagunkban semmi dicsekednivalónk nincsen. Alázatosan és szerényen hajtsunk térdet a keresztnél és legyenek szavaink és tetteink olyanok, melyekkel másokat Krisztusnak meg tudunk nyerni és nem távolabb űzni tőle. {FE 52.1}   

Hozzátok fordulok, akik Isten műve nagy központjában vagytok. Nem lehettek nemtörődöm, tiszteletlen látszathívők teljesen egymás között. Sok tanúbizonyság figyel benneteket és sokan követik a ti példáitokat. A hitetlen élet nem csupán a saját kárhozatát pecsételi meg, hanem másokat is pusztulásba taszít. Ti, akik ott éltek, ahol ilyen súlyos érdekeket kell képviselni, a legapróbb részletekbe menően gondos embereknek kell lennetek, hűséges őrszemnek, akik egy pillanatra sem szunnyadnak el. Egy percnyi önző kényelemben vagy örömkeresésben töltött vigyázatlanság az ellenségnek olyan előnyöket adhat, amelyet évekig tartó kemény munka sem hozhat helyre. Akik Battle Creek-et választják otthonuknak a hit és ima emberei legyenek, akik igaz módon képviselik a körülöttük élők érdekeit. Csak akkor van biztonság, ha Istennel járnak. {FE 52.2}   

A Battle Creek-be járó ifjúság sorai között sokféle jellem lesz megtalálható. Más-más képzést és nevelést kaptak. Sokukat engedték, hogy saját tapasztalatlan gondolkozásuk hajlamait kövessék. A szülők úgy gondolták, hogy szeretik gyermekeiket, azonban a legrosszabb ellenségeiknek bizonyultak. Engedték, hogy a gonosz dolgok fékezetlenül haladjanak a maguk útján. Engedték, hogy gyermekeik őrizzék és táplálják bűnös szokásaikat, ami olyan, mintha az ember egy mérges kígyót dédelgetne és cirógatna, amely aztán megmarja nem csupán az őt szeretgető embert, hanem mindazt, akivel az áldozat kapcsolatba kerül. {FE 52.3}   

A battle creek-i főiskolára járó diákok között vannak néhányan, akik ezen elkényeztetett gyermekek közül valók. Tanárok, és ti mindannyian, akik érdeklődnek ezen diákok sorsát illetően és segíteni akarnak nekik! Tegyétek magatokévá ezt a nem kellemes feladatot, hogy keressétek a meg nem szelídített ifjak javát. Nem voltak alávetve otthon a szülői fegyelmezésnek és nincs elképzelésük arról, hogy az iskolának, vagy a számukra otthont adó családnak van vezetője. Micsoda hitre, türelemre, kegyelemre és bölcsességre van szükség ahhoz, hogy ez az elhanyagolt, igen sajnálatra méltó ifjúság megfelelő törődést kapjon. A becsapott szülők még a gyermekeik mellett is kiállhatnak az iskolai és otthoni fegyelmezéssel szemben. Megakadályoznának másokat attól, hogy Isten tőlük elvárt kötelességüket teljesítsék – azt, amit maguk oly nagymértékben elhanyagoltak. Micsoda Istentől kapott bölcsességre van szükség, hogy ilyen megpróbáló körülmények között igazságosan és irgalmasságszeretően folyjanak a dolgok! Mennyire nehéz a helyes irányba egyensúlyozni azokat az elméket, amelyeket ez a helytelen bánásmód megrontott! Amíg egyesek fék nélkül éltek, mások irányítását túlzásba vitték. Amikor aztán távolkerültek a gyeplőt szorosan tartó, szeretetet és irgalom nélkül vezető kezektől, úgy érezték, hogy most már nem parancsol nekik senki. A korlátok közé szorításnak még a gondolatát is megvetik. {FE 53.1}   

Hát ne Isten gyermekeinek hűséges imájával könyörögjenek azok, akik az ilyen ifjúság nagyon nehéz nevelő és jellemformáló feladatát kapták meg? A lelkiismeretes, Isten-félő tanító nyakába gond, teher és súlyos felelősség szakad és ugyanez az osztályrésze a Battle Creek-ben élő választott nép teherviselő anyáinak és apáinak is. Az összes őszinte keresztény, akik becsülik azon lelkeket, akikért Krisztus meghalt buzgó erőfeszítést tesznek, hogy minden, képességeiken múló és hatalmukban álló dolgot megragadjanak, hogy ellensúlyozzák még a test szerinti szülők hibáit és hanyagságait is. A tanárok érezni fogják, hogy rájuk háruló felelősség diákjaik Isten és a világ előtti arányos jellemmel és kiegyensúlyozott gondolkozással rendelkező bemutatása. A tanárok azonban nem viselhetik mindezt a terhet és nem lehet tőlük elvárni, hogy egyedül ők legyenek felelősek diákjaik jó viselkedéséért és nemes erkölcseiért. Minden családnak legyenek betartandó házi szabályaik, aki szobát biztosítanak ezeknek a diákoknak. Nem szívességet teszünk e diákoknak vagy szüleiknek, ha megengedjük nekik, hogy féktelen magatartási szokásokat vegyenek fel, bútorokat törjenek el vagy rongáljanak meg. Ha kirobbanó a hangulatuk vagy felgyűlt energiák vannak, akkor addig végezzenek erőteljes fizikai munkát, amíg a fáradtság miatt a szobai csendes-pihenőt meg nem becsülik. {FE 53.2}   

Tavaly, egyes diákok szobáin erősen meglátszott az, ahogyan ott éltek. Ha a diákok durvák és gorombák, akkor szobáikon gyakran meglátszik e tény. Akik kiadják ezeket a szobákat ne tűrjék meg, hogy bennük sportoljanak, vadul hangoskodjanak és késő éjszakáig fent legyenek. Ha ilyen dolgokat megengednek, nagyon rosszat tesznek velük és nagymértékben felelőssé tehetők a diákok ilyen viselkedéséért. Gyakran be kell nézni szobáikba, hogy tudják, jó egészségben és kényelemben vannak-e és meggyőződjenek, mindannyian összhangban élnek-e az iskolai szabályokkal. Rá kell mutatni bármilyen hanyagságra és hűségesen együtt kell rendezni a diákkal. Ha nem fogad szót és nem kezelhető, akkor jobb, ha hazatávozik és az iskola is jobban megvan nélküle. Főiskolánk nem aljasodhat le néhány, törvényt nem tisztelő diák kedvéért. Országunk főiskoláiban sok olyan hely van, ahol az ifjúság olyan veszélyben forog, hogy romlottá és lezüllötté válik e gonosz társaságok miatt. {FE 54.1}   

Diákjaink társasága fontos és nem elhanyagolandó ügy. Sokan, akik iskolánkba jönnek hitvalló keresztények. Különleges érdeklődést kell irántuk tanúsítani és bátorítani kell őket erőfeszítéseikben, hogy keresztény életet éljenek. Lehetőség szerint minél jobban kell őket óvni azoktól a kísértésektől, amelyekkel az ifjúság, lépten-nyomon találkozhat. Akik már sokéves tapasztalatot gyűjtöttek, a fiatalokat legyőző kísértések oly könnyűnek és csekélynek tűnhetnek, hogy e megkísértett és megpróbált emberektől megvonják együttérzésüket. Ez helytelen magatartás. Az ő életük és korai éveikben őket ért tapasztalataik lehet, hogy még változatosabb voltak, mint azon ifjaké, akiket gyengeségeik miatt bírálnak. {FE 54.2}   

Sokan, akik Krisztus követőinek vallják magukat, erkölcsi erejüket tekintve gyengék. Soha nem vittek még nehéz keresztet. Önző kedvteléseik vagy szórakozásaik könnyen elvonják őket az Istenhez való ragaszkodástól. Segíteni kell nekik. Nem szabad magukra hagyni a társaságuk vagy szobatársaik megválasztásában. Viseljék az Istent szeretők és őt félők a lelkükön az ilyen esetek terheit és viselkedjenek körültekintően, amikor a diákra kedvezőtlen társaságból szeretnék az ilyeneket elvonni. Az olyan keresztény fiataloknak, akik hajlamosok hitetlen társakra hallgatni olyan társaság való, akik jó elhatározásaikat és vallásos érzületüket erősítik. Egy jóindulatú, vallásos hajlamokkal bíró fiatal, legyen akár hittanár is, elveszítheti hitbeli benyomásait, ha olyannal kerül kapcsolatba, aki szent, hitbeli dolgokról könnyed stílusban beszél, talán gúnyt is űz ezekből és hiányzik belőle a tisztelet és a lelkiismeretesség. „Kicsiny kovász az egész tésztát megposhasztja.” (1Kor. 6/b). Akadnak gyengehitű emberek, azonban ha olyan szobatársakat kapnak, akiknek erőteljes a jóra vivő befolyásuk, akkor helyes irányba billenhet életük, értékes hittapasztalatokat szerezhetnek és sikeresek lehetnek a keresztény jellem kialakításában. {FE 55.1}   

Testvéreim! Bárcsak úgy figyelnétek oda ezekre a lelkekre, mint olyanokra, akik életéről majd számot kell adnotok. Jó ideje nagyon mélyen gondolkozom e témán. Erőteljesen buzdítom azokat, akik Krisztus nevét vallják, hogy érezzék át a teljes lelki fegyverzet felvételének szükségét, majd pedig munkálkodjanak a Battle Creek-i főiskolába járó ifjúságért. Lehet, hogy nincs szükségük prédikációkra, hosszú és bírálatokkal teli előadásokra, mint inkább őszinte érdeklődésre. Tudassátok velük tetteitekkel, hogy szeretetitek őket és törődtök velük. Ha azokért a zsenge ifjakért, akik most jönnek Battle Creek-be és az egyház köreibe kerülnek, csak fele olyan gonddal viseltetnétek, mint a földi dolgaitok iránt, akkor nagyon erős érzelmi kötelékkel magatokhoz köthetnétek őket, és a jóra való befolyásotok hatalom volna.-- Review and Herald, 1878 február 21 {FE 55.2}   

{FE 56}