Minden gyermeket önállóságra kell nevelni — Amennyire csak lehetséges, minden gyermeket önállóságra kell nevelni. Ha sokféle dologban kell képességeit gyakorolnia, rá fog jönni, hogy melyek az erősségei és melyek a hiányosságai. Az igazán bölcs tanító különleges figyelmet szentel a gyengébb képességek fejlesztésére, hogy a gyermekben kiegyensúlyozott, harmonikus jellemet alakíthasson ki. {CG 156.1}
A túlzott jólét gyengeséghez vezet — Ha a szülők életük folyamán arra ösztönzik gyermekeiket, hogy ellássák magukat, jobbat tesznek, mint ha nagy összeget hagynának rájuk örökségként. Azok a gyermekek, akik főleg a saját erejükre támaszkodnak, jobb felnőttekké válnak és alkalmasabbak lesznek a gyakorlati életre, mint azok, akik apjuk vagyonától függnek. Azok a gyerekek, akik saját erőforrásaikra vannak utalva, általában értékelik képességeiket, kihasználják előnyeiket, fejlesztik és irányítják ügyességüket, hogy elérjék céljukat az életben. Többnyire szorgalmasak, takarékosak és olyan erkölcsi értékekkel bírnak, melyek a sikeres keresztény élet alapvetéséhez szükségesek. Azok a gyermekek, akikért szüleik anyagilag sokat tesznek, gyakran a legcsekélyebb elkötelezettséget sem érzik irántuk. {CG 156.2}
A nehézségek és akadályok fejlesztik az erőt — Az akadályok erősítik meg az embert. Nem a segítség, hanem a nehézségek, megpróbáltatások, elutasítások fejlesztik az ember erkölcsi erejét. A túlzott jólét és a felelősségek alóli kibúvás elpuhulást és visszafejlődést eredményez azoknál, akiknek az erkölcsi és lelki erő birtokában felelős embereknek kellene lenniük. {CG 156.3}
Fontos, hogy már a legelső évektől kezdve a jellembe szövődjenek a szigorú becsületesség elvei, hogy a fiatalok elérhessék az érett felnőttkor legmagasabb mértékét. Mindig szem előtt kell tartaniuk, hogy áron vétettek meg; mind testük, mind lelkük Isten tulajdona és Őt kell dicsőíteniük. A fiataloknak komolyan meg kell fontolniuk, hogy mi a céljuk és mi lesz az életpályájuk, s olyan alapokat kell lerakniuk, hogy minden tisztességtelenségtől és romlottságtól mentes szokásaik legyenek. Ha olyan állást szeretnének, ahol befolyással lesznek másokra, önállónak és megbízhatónak kell lenniük. {CG 157.1}
Fel kell készíteni a gyermekeket, hogy bátran nézzenek szembe a nehézségekkel — Az otthoni és az iskolai nevelés után mindenkinek szembe kell néznie az élet nehézségeivel. E nehézségek bölcs kezelésének leckéjére meg kellene tanítani minden gyermeket és fiatalt. Valóság, hogy Isten szeret minket, a mi boldogságunkért munkálkodik, és ha az Ő törvényeit megtartották volna, soha nem kellett volna megismernünk a szenvedést. Nem kisebb igazság az sem, hogy ezen a világon a bűn következményeként mindenki megismeri a szenvedéseket, nehézségeket és terheket. Élethosszig tartó áldást nyújthatunk a gyermekeknek és fiataloknak azzal, ha megtanítjuk őket, hogy bátran nézzenek szembe a nehézségekkel és megpróbáltatásokkal. {CG 157.2}
Miközben szükséges, hogy együttérzésünket tapasztalják, vigyázzunk, hogy soha ne tápláljuk gyermekeinkben az önsajnálatot. Arra van szükségük, ami serkent és erősít, nem arra, ami gyengít. Meg kell tanulniuk, hogy ez a világ nem gyakorlótér, hanem csatamező, és mindannyian arra vagyunk hivatottak, hogy jó katonákként elviseljük a nehézségeket. Legyenek erősek, harcedzettek, és tagadják meg magukat! Tanítsuk meg nekik, hogy a jellem igazi próbái: a készséges teherhordozás, a nehéz helyzetek elfogadása, s a ránk váró feladatok elvégzése még akkor is, ha ez földi elismerést vagy jutalmat nem szerez. {CG 157.3}
Erősíteni a tisztelettudást — A bölcs tanító igyekszik növelni tanítványai bizalmát és erősíteni bennük a tisztelettudást. A gyermekek és ifjak áldására szolgál, ha bíznak bennük. Már az egészen kicsi gyermekek között is sokan nagyon tisztelettudóak, ők maguk is arra vágynak, hogy bizalommal és tisztelettel kezeljék őket, s ehhez joguk is van. Ne érezzék, hogy nem mehetnek ki és jöhetnek be anélkül, hogy figyelnék őket. A gyanakvás megmételyezi a lelket, és éppen azt a gonoszságot idézi elő, amit meg akartok akadályozni. Éreztessétek a fiatalokkal, hogy bíztok bennük, és csak kevesen lesznek, akik nem akarnak méltóvá válni bizalmatokra. {CG 158.1}
