27. fejezet

Édes befolyás hassa át az otthont — A szülők mindenekelőtt vegyék körül gyermekeiket a derű, udvariasság és szeretet légkörével. Olyan otthonban, ahol szeretet lakik és ez kifejezésre jut az ott lakók tekintetében, szavaiban és cselekedeteiben, az angyalok örömmel vannak jelen. {CG 146.1}   

Szülők, engedjétek szívetekbe a szeretet napsugarát, a derűt és boldog megelégedést, és ez az édes befolyás hassa át otthonotokat is! Tanúsítsatok kedves, türelmes lelkületet, és ösztönözzétek ugyanerre gyermekeiteket is, ápolva minden szép jellemvonást, amely vidámabbá teszi az otthon életét. Az így kialakított légkör olyan lesz a gyermekek számára, mint a levegő és napfény a növényeknek: elősegíti az értelem és a test egészségét és erejét. {CG 146.2}   

Derűs arckifejezés — Jézus vallásában nincsen semmi komorság. Igaz, hogy minden könynyelműséget, komolytalanságot és tréfálkozást, amire az apostol azt mondja, hogy nem helyénvaló, határozottan kerülnünk kell, mégis az az édes nyugalom és béke, ami Jézustól árad a hívőkre, látszani fog arckifejezésükön. A keresztények nem lehetnek szomorúak, lehangoltak vagy reményvesztettek. Mindamellett, hogy józanok és megfontoltak, mégis olyan derűt árasztanak a világ felé, amit csak a kegyelem nyújthat nekik. {CG 146.3}   

A gyermekeket vonzza a jókedvű, derűs légkör. Nyilvánítsatok feléjük kedvességet, szívélyességet, s akkor ők is ugyanezt a lelkületet fogják kimutatni felétek és egymás felé. {CG 146.4}   

Neveljétek a lelketeket derűre és a hála kifejezésére Isten felé, az Ő irántunk való nagy szeretetéért... A keresztény derű a szentség legszebb megnyilvánulása. {CG 146.5}   

Szólj kedves, vidám szavakat! — A kedves, vidám szavak sem kerülnek többe, mint a kellemetlenek, rosszkedvűek. Idegenkedsz attól, hogy nyers hangon szóljanak hozzád? Ne felejtsd hát, hogy amikor te használsz ilyen szavakat, mások éreznek éles fullánkot szívükben... Szülők, hozzatok gyakorlati istenfélelmet az otthonba! Az angyalok nem vonzódnak olyan otthonhoz, ahol viszály uralkodik. Tanítsátok meg gyermekeiteknek, hogy mindig olyan szavakat használjanak, melyek fényt és örömet árasztanak. {CG 147.1}   

Törekedni a vidám kedélyállapotra — Ha van valaki, akinek szakadatlanul hálásnak kell lennie: a keresztény az. Ha van valaki, aki már ebben az életben is boldogságot élvez, az Jézus Krisztus hűséges követője. Isten gyermekeinek kötelessége, hogy derűsek legyenek! Törekedniük kell a jó kedélyállapotra. Isten nem dicsőülhet meg gyermekei által, ha azok állandóan borús felhő alatt élnek, amely mindent beárnyékol, ahová csak mennek. A kereszténynek napfényt kell árasztania árnyék helyett, derűs arckifejezéssel. {CG 147.2}   

A gyermekek gyűlölik a ború felhőit és a szomorúságot. Szívük a fényhez, derűhöz és szeretethez vonzódik. {CG 147.3}   

Mosolyogjatok! — Vannak szülők és tanárok, akik - úgy tűnik - elfelejtik, hogy egyszer ők is voltak gyermekek... Méltóságteljesek, hidegek és közömbösek... arcukon szokásszerűen komoly, dorgáló kifejezést hordoznak. A gyermeki vidámság s a fiatal élet nyugtalan serénykedése nem talál megértést szemeikben, s jelentéktelen vétségeket súlyos bűnökként kezelnek. Az ilyen fegyelmezés nem krisztusi. Azok a gyermekek, akiket így nevelnek, félnek szüleiktől és tanítóiktól, de nem szeretik őket; gyermeki tapasztalataikat nem fogják bizalmasan megosztani velük. Így az értelem és a szív sok értékes tulajdonsága meghidegül és elhal, mint a gyenge növény a zord téli szélviharban. {CG 147.4}   

Mosolyogjatok, szülők, mosolyogjatok, tanítók! Ha szívetek szomorú is, arckifejezésetek ne nyilvánítsa ki ezt. Szerető szívetekből fakadó napsugár áradjon tekintetetekből! Engedjetek fel acélos méltóságotokból, alkalmazkodjatok a gyermekekhez, és szerettessétek meg magatokat velük. Meg kell nyernetek érzelmeiket, ha a szívükbe lelkieket szeretnétek vésni. {CG 148.1}   

A megfelelő ima — Tegyétek munkátokat kellemessé dicsőítő énekkel! Ha szeretnétek, hogy a mennyei könyvekben tiszta feljegyzések álljanak rólatok, akkor soha ne legyetek ingerültek, veszekedősek. Legyen mindennapi imátok: „Uram, taníts, hogy a legjobbat tegyem, taníts, hogyan végezhetnék jobb munkát! Adj nekem erőt és derűt...” Vigyétek Krisztust minden cselekedetetekbe, s akkor életetek telítve lesz ragyogással és hálaadással. Tegyük mindig a lehető legjobbat, s boldogan haladjunk előre az Úr szolgálatában. Az Ő öröme töltse be szívünket. {CG 148.2}   

Tanítsátok hálára a gyermekeket! — „Örvendezz minden jó dolognak, amit az Úr, a te Istened adott néked.” (V.Móz. 26:11) Hálaadás és dicsőítő ének zengjen Isten minden áldásáért és a jólétért. Isten azt szeretné, ha minden család, amely arra készül, hogy egyszer az örökkévaló, mennyei palotákban lakjon, dicsőítse Őt kegyelmének gazdag áldásaiért. Ha a gyermekeket a minden jó Adományozója iránti hálára nevelnék, akkor a mennyei kegyelem megnyilvánulását látnánk a családokban. Örömtelivé válna a családi élet, s az ilyen otthonokból a fiatalok a tiszteletadás lelkületét vinnék magukkal az iskolába és a gyülekezetbe is. Akkor a szent helyről, ahol az Úr az Ő népével találkozik, hálás dicsőítés és köszönetadás szállna fel Isten gondviselésének minden ajándékáért. {CG 148.3}   

Ha ma is olyan pontosan teljesítenék az Úr szavát, mint az ősi Izráel idejében, akkor az apák és anyák a legértékesebb példát mutatnák gyermekeiknek... Akkor minden evilági áldást hálával fogadnának, és minden lelki áldás megkétszereződnék, mert a család minden tagjának felfogóképessége megszentelődne az Igazság Szava által. Az Úr Jézus nagyon közel van azokhoz, akik megbecsülik kegyelmi ajándékait, minden jót a jóságos, szerető és gondviselő Istennek tulajdonítanak, és felismerik benne minden vigasz és kegyelem kimeríthetetlen kútforrását. {CG 149.1}