57. fejezet

{CG 339}   

Jól szabályozott elfoglaltság és kikapcsolódás — A gyerekek és fiatalok egészsége, jó kedélyállapota érdekében, s hogy egészségesen fejlődjön szellemük és izomzatuk, lehetőleg sokat legyenek a szabad ég alatt, a friss levegőn, ahol jól megszervezett időtöltést kell biztosítani nekik. {CG 339.1}   

Adjunk a gyermekeknek valami elfoglaltságot, hogy lekössék idejüket. Fiaitoknak nem fog megártani a megfelelő szellemi munka és szabadban végzett testgyakorlás. Leányaitoknak javára lesz a hasznos tevékenység és a házimunka rejtelmeivel való megismerkedés, ezenkívül valamilyen szabad levegőn végzett foglalatosság kifejezetten szükséges, hogy szervezetük egészségét megőrizzék. {CG 339.2}   

Mozgás és friss levegő — Akik nem használják naponta a tagjaikat, akkor döbbennek gyöngeségükre, amikor dolgozni akarnak. Az erek és izmok nem bírják elvégezni munkájukat, állapotuk elégtelen ahhoz, hogy egészségesen tartsák az élő gépezetet, ahol minden szerv a maga kiszabott feladatát végzi. Testünk tagjai éppen a használattól erősödnének meg. A mindennapos mérsékelt testmozgás megerősíti az izmokat, amelyek a tétlenségtől ernyedtek és petyhüdtek lesznek. A szabad levegőn naponta végzett mozgás erősíti a májat, vesét, tüdőt, hogy jól végezhessék feladatukat. {CG 339.3}   

Vegyétek igénybe az akarat erejét is, amely ellenáll a hidegnek és erősíti az idegrendszert. Rövid időn belül érezni fogjátok a testmozgás és a tiszta levegő jó hatását, olyannyira, hogy többé létezni sem tudnátok majd e két áldás nélkül. Olyan lesz a tüdőtök friss levegő nélkül, mint egy éhes ember, akitől elvették az ebédjét. S igaz is: sokkal tovább kibírjuk élelem, mint levegő nélkül, amely Istentől a tüdőnek szánt táplálék. {CG 339.4}   

A tanulók számára különösen szükséges a fizikai elfoglaltság — A tétlenség legyengíti a szervezetet. Isten azért alkotta a férfiakat és nőket, hogy tevékenyek és hasznosak legyenek. Semmi sem növeli jobban a fiatalok erejét, mint minden izom megfelelő mozgatása hasznos munkával. {CG 340.1}   

A gyakorlással minden képesség fejlődik — Az iskolában, könyvek között zárva tartott gyermekeknek és fiataloknak nem is lehet ép az egészségük. Ha az agyunkat anélkül vesszük igénybe tanulásra, hogy azt megfelelő testmozgás ellensúlyozná, akkor a szervezetünk hajlamos az agynak nagyobb vérellátást továbbítani, s a vérnyomás egyenlőtlenné válik. Az agyban túl sok, a végtagokban pedig kevés vér lesz. Megfelelő beosztással kellene szabályozni a gyermekek és fiatalok tanulási idejét, s néhány óra szellemi foglalkozás után fizikai munkával kellene tölteniük idejük egy részét. Ha szokásaik az evésben, öltözködésben és alvásban ugyancsak összhangban vannak az egészség törvényeivel, akkor tanulásuk nem megy testi és szellemi egészségük rovására. {CG 340.2}   

A gyerekeknek már egészen kicsi korukban meg kell tanítani, hogy kivegyék részüket az élet apróbb kötelességeinek hordozásából, s az ekként gyakorolt képességek fejlődnek, erősödnek. Így a fiatalok rátermett segítőtársakká válnak abban a komoly munkában, amelyre később majd az Úr hívja el őket... {CG 340.3}   

Csak kevesen sajátították el a gondosság, figyelmesség és szorgalom szokásait. A mai gyermekek legnagyobb átka a lustaság és tétlenség. Az egészséges, hasznos munka áldásukra válik, mert elősegíti a nemes jellem és jó szokások kialakulását. {CG 340.4}   

A változatos munka haszna — A fiatalok tettrekész kezeinek és eszének szüksége van elfoglaltságra, mert ha nem kapnak hasznos, őket fejlesztő s egyben mások áldására szolgáló feladatokat, akkor találnak maguknak olyan elfoglaltságot, ami mind szellemi, mind lelki épségüket károsítja. {CG 341.1}   

A fiataloknak örömmel meg kell osztaniuk az élet terheit szüleikkel, s így lelkiismeretük tiszta lesz, ami nagyon fontos feltétele a testi és szellemi egészség fenntartásának. Ha hosszú időn át végeztetik velük ugyanazt a foglalatosságot, mígnem a feladat kellemetlenné, fárasztóvá válik számukra, teljesítményük nem lesz olyan jó, mint ha változatos munkát végeznének, vagy legalább szüneteket tartanának. Ha az elmét túlságosan megterhelik, fejlődése megtorpan és elkorcsosul. A változatos munka segítségével megőrizhető az életerő és egészség. Nem szükséges félredobni a hasznosat a haszontalanért, mert az önző szórakozások veszélyesek az erkölcsi érzékre. {CG 341.2}   

A fáradtság a munka természetes következménye — Anyák, semmi nem eredményez annyi rosszat, mint ha levéve lányaitok válláról a terheket, semmi tennivalót nem adtok nekik, s megengeditek, hogy ők válasszanak elfoglaltságot, például kevéske horgolást, vagy más kézimunkát, hogy azzal töltsék idejüket. Csak hadd használják ők is a tagjaikat és izmaikat! Ha kifárasztja őket, hát kifárasztja. Ti is belefáradtok a munkába. Vagy talán nekik többet árt a fáradozás, mint nektek? Dehogy árt, éppen ellenkezőleg! {CG 341.3}   

Talán elfáradnak, de milyen édes a pihenés a jól végzett munka után! Az alvás a természet megújítója, amely felkészíti a fáradt testet a következő nap feladataira. {CG 341.4}   

Miért áldás sokszor a szegénység? — Sokan a gazdagságot és a tétlenséget nagy áldásnak tartják. Valójában azok a legboldogabbak, akik örömmel végzik mindennapi munkájukat, és emellett a legjobb egészségnek örvendhetnek. A fáradtság, mely a jól végzett munkát követi, üdítő álommal ajándékoz meg. A mindennapi kenyérért végzett munka parancsa, valamint az eljövendő üdvösség és dicsőség ígérete egyaránt a Teremtőtől ered. Mindkettő az ember javát szolgálja. {CG 342.1}   

Sok esetben áldás a nincstelenség, mert nem tűri meg, hogy semmittevés rontsa meg a fiatalokat és gyermekeket. A testi erőt is növelnünk és kellőképpen fejlesztenünk kell, nem csak a szellemi műveltséget. A szülők legfőképpen arra ügyeljenek, hogy gyermekeiknek erős szervezete legyen, hogy egészséges férfiakká és nőkké váljanak. Ez pedig lehetetlen kellő testmozgás nélkül. {CG 342.2}   

Tanítsuk meg gyermekeinket dolgozni, testi egészségük és erkölcsi jólétük érdekében, még ha erre nincs is feltétlenül szükség anyagilag. Ha azt akarjuk, hogy a jellemük ártatlan és erényes legyen, akkor vessük alá őket a rendszeres fizikai munka fegyelmező hatásának, amely igénybe veszi minden izmukat. A gyermekeknek jó érzés, ha hasznosak, s hogy magukat megtagadva másoknak segíthetnek. Ez lesz a legegészségesebb öröm, amelyben valaha is részesülnek. {CG 342.3}   

A kiegyenlített szellemi és fizikai munka haszna — A tanulókat sohasem szabad szellemi munkával annyira túlterhelni, hogy ne maradjon idejük testük edzésére. Egészségüket csak úgy tarthatják fenn, ha naponta bizonyos ideig a friss levegőn tornáznak vagy testi munkát végeznek. Ilyenkor a test minden részét fel kell üdíteni mozgással. Ha a tanulók testi és szellemi erőiket egyaránt és egyenletesen használják, megerősödnek. Ha betegek, akkor gyakran a testmozgás segíti leginkább a gyógyulást. Amikor elhagyják az iskolát, jobb egészséggel és a szervezetüket irányító természeti törvények átfogóbb ismeretével kell rendelkezniük, mint amikor beléptek oda. Ugyanolyan szent kötelesség az egészséget az ártalmaktól óvni, mint a jellemet. {CG 342.4}   

Fiatalos energia - könnyű eltékozolni! — Az ifjúság energiái teljében csak alig ismeri fel életerejének értékét. Ez a kincs értékesebb az aranynál és fontosabb az előmenetelre nézve, mint a képzettség, rang vagy gazdagság - mégis milyen könnyedén bánnak vele, és milyen gyorsan eltékozolják! {CG 343.1}   

Az élettani oktatásokon a tanulókat rá kell vezetni arra, hogy felismerjék a testi erő értékét. Meg kell tanulniuk, miként kell azt megőrizni és fejleszteni, hogy a legnagyobb mértékben hozzájáruljon a sikerekhez az élet nagy küzdelmeiben. {CG 343.2}   

Az élénkséget nem elnyomni, hanem irányítani kell — Gyermekeink válaszút előtt állnak. A világ csábításai mindenfelől hívják őket, hogy az Úr megváltottainak keskeny ösvényét cseréljék fel az önfelmagasztalás és önszeretet útjával. Hogy életük áldásnak vagy átoknak bizonyul-e, saját döntésükön múlik. Túlcsorduló életerejükben bízva készek minden addig nem ismert képességüket kipróbálni, hogy levezessék fölösleges energiáikat. Tetteik vagy a jót, vagy a gonoszt szolgálják majd. {CG 343.3}   

Isten szava nem kárhoztatja és nem nyomja el a cselekvésvágyat, csak helyes irányba tereli azt. Isten nem akarja, hogy a fiatalok fékezzék lelkesedésüket. Nem szabad kiölni belőlük a jellemnek azokat az összetevőit - legyőzhetetlen vágyat valami jó iránt, vasakaratot, serény buzgólkodást és fáradhatatlan kitartást -, amelyek sikeressé és megbecsültté tesznek valakit az emberek között. Isten kegyelme által az önző és világi érdekek képviselésénél annyival magasabb dolgok elérésére hivatottak, amennyivel magasabb az ég a földnél. {CG 343.4}