Krisztus személyes szolgálatot vár el mindenkitől, akire a jelen igazság ismeretét bízta. Nem mindenki mehet külföldre hittérítőnek, de mindnyájan hittérítők, lélekmentők lehetnek családjukban és szomszédjaik körében. Számos módja van annak, hogy a gyülekezet tagjai átadják az üzenetet a körülöttük élőknek. Az az egyik legsikeresebb út, ha segítőkész, önzetlen keresztény életet élnek. Akik súlyos hátrányok közt vívják az élet harcát, azokat apró szívességekkel fölfrissíthetjük és megerősíthetjük, s ezek semmibe se kerülnek. Őszinte, nyájas szavak, szívélyesen tett szívességek elsöprik a lélek egén gyülekező kísértés és kételkedés fellegeit. A keresztény szeretet őszinte odaadással végzett, szívből fakadó megnyilvánulásai, hatalmas erőt jelentenek. Megnyitja a Krisztus lelkületének gyöngéd érintésére szoruló szíveket. {9T 30.1}
Krisztus elfogad, ó mily örömmel, minden embert, aki neki ajánlja föl életét. Az emberit egyesíti az istenivel, hogy közölhesse a világgal a testet öltött szeretet titkait. Beszéljetek, imádkozzatok, énekeljetek. Töltsétek be a földet Krisztus igazságának üzenetével, és törjetek előre a messze fekvő területekre. {9T 30.2}
Mennyei eszközök várják, hogy együtt tevékenykedhessenek az emberi eszközökkel, s a világ tudomására hozzák, mivé válhat az ember, mit érhet el áldásos légkörével, ha azt a pusztulásra kész lelkekért veti latba. Aki valóban megtért, azt olyan mértékben tölti be Isten szeretete, hogy égni fog a vágytól, hogy továbbadja az örömet, melyben része van. Az Úr azt kívánja, hogy gyülekezete mutassa meg a világnak a szentség szépségét. Be kell bizonyítaniuk a keresztény vallás erejét. A keresztény jellemében a mennynek kell tükröződnie. A hála- és dicsénekek hangját meg kell hallják a sötétben ülők. Azzal fejezzük ki hálánkat az evangélium örömhíréért, az ígéretekért és a bizonyosságokért, hogy igyekszünk jót tenni másokkal. Ez az igyekezetünk a mennyei igazságos tettek sugarait hozza el a megfáradt, kétségekkel küzdő, szenvedő lelkeknek – akár a fáradt, szomjas utasnak a buzgó forrást. A könyörület és szeretet minden tetténél Isten angyalai vannak jelen. {9T 30.3}
Legyen a Krisztus munkássága a példaképünk. Urunk nem szűnt meg jót tenni. Hirdette az igazságot, gyógyította a betegeket a templomban és zsinagógákban, az utcán, piactereken és műhelyekben, a tóparton és a domboldalon. Élete az önzetlen szolgálat élete volt. Életleírása váljon tankönyvünkké. Gyöngéd, szánakozó szeretete megrója önzésünket és szívtelenségünket. {9T 31.1}
Amerre járt, áldást osztott ösvényéről. Akik állítják, hogy hisznek benne, hányan sajátították el jóságát, gyöngéd szánalmát és önzetlen szeretetét? Halljátok a gyengékhez, megfáradtakhoz és elhagyatottakhoz intézett szavát: „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és megterheltettetek. Én megnyugosztlak titeket.” (Máté 11:28.) Türelme sosem fáradt el, szeretetét semmi el nem nyomta. {9T 31.2}
Krisztus föl tud használni minket, hogy türelmesen és kitartóan fáradozzunk a bűnben pusztulók ezreiért, akik szétszórtan élnek a föld országaiban, mint hajóroncsok a lakatlan partvidéken. Krisztus munkájában részt kell vennie mindannak, aki osztozni akar dicsőségében. Segítsék a gyöngét, elesettet, csüggedtet. {9T 31.3}
Akik e munkához látnak, tanulmányozzák szüntelen Krisztus életét. Legyenek igen buzgók, vessék latba összes képességüket az Úr szolgálatában. Az önzetlen igyekezet értékes eredményeket szül. A nagy tanító a legmagasabb nevelésben részesíti őket. De akik nem adják tovább a nyert világosságot, idővel rájönnek, hogy félelmes veszteség érte őket. {9T 32.1}
Az embernek nincs joga azt gondolni, hogy határt kell szabnia a lélekmentés munkájának. Krisztus belefáradt-e valaha is a tevékenységébe? Visszahúzódott-e valaha is az áldozathozataltól és nehézségektől? A gyülekezet tagjai fáradozzanak olyan kitartóan és szakadatlanul, amint Krisztus fáradozott. Álljanak mindig tettre készen a Mester parancsa iránti engedelmesség terén. Ahol elvégzésre váró munkát látunk, fogjunk hozzá, tegyük meg, s le ne vegyük szemünket Jézusról. Ha gyülekezeteink tagjai megfogadnák az utasítást, lelkek százait nyernék meg Krisztusnak. Ha minden gyülekezeti tag életerős lélekmentő lenne, az örömhír sebesen terjedne minden országban, minden nép, nemzet és nyelv között. {9T 32.2}
Hozzunk a jelen igazság hirdetésébe megszentelt képességet. Ha az ellenség aratna most győzelmet, azért lenne, mert a gyülekezetek elhanyagolják az Isten által rájuk bízott munkát. Az Úr évek óta szemünk előtt tartotta a föladatot, mégis sokan alszanak. Ha a hetediknapi adventisták most fölriadnának, s végeznék a rájuk bízott munkát, az elhanyagolt városokban világosan, fölismerhetőn, és a Szentlélek erejével hirdetnék az igazságot. {9T 32.3}
Ahol teljes szívvel végzik a munkát, ott meglátjuk Krisztus ke-gyelmének segítségét. Sion falán az őröknek csöppet sem szabad álmosnak lenni. Másokat is rázzanak föl. Isten népe legyen oly buzgó és hűséges az Istenért végzett munkában, hogy minden önzés leváljon életükről. Akkor Isten munkásai majd egyetértenek, s az Úr karjának hatalma oly nyilvánvalóvá lesz, mint Krisztus életében volt. A bizalom visszatér, s a gyülekezet soraiban egység honol. {9T 32.4}
Az Úr fölhívja népét. hogy lássanak a szolgálat különböző ágazataihoz. Az élet útkereszteződésein és mellékösvényein járóknak meg kell hallaniuk az örömhír üzenetét. A gyülekezet tagjainak örömhírterjesztő munkát kell végezniük szomszédjaik körében, akik még nem hallották a jelen igazság teljes bizonyítását. {9T 33.1}
Isten fölszólítja a keresztény családokat, költözzenek sötétben és tévedésben élő helységekbe, ott munkálkodjanak bölcsen és kitartóan a Mesterért. Önfeláldozást kíván, hogy eleget tegyünk e meghívásnak. Míg sokan arra várnak, hogy minden akadály félregördüljön az útból, emberek halnak meg reménység és Isten nélkül. Nagyon sokan, készek dögvészes területekre behatolni, ínséget és viszontagságot elszenvedni, világi előnyök vagy tudományos ismeretek kedvéért. Hol vannak, akik készek az Üdvözítőről szólni az embereknek? Hol vannak, akik az örömhír hiányában szenvedő területekre költöznek, hogy a sötétben veszteglőket a Megváltóhoz irányítsák? {9T 33.2}
Isten gyermekei közül soknak oly vidékre kell mennie iratainkkal, ahol még nem hirdették a harmadik angyal üzenetét. Számos nyelven adjuk ki könyveinket. Alázatos és hű férfiak könyvterjesztő örömhír-hirdetőként menjenek, hirdessék az igazságot azoknak, akik máskülönben sohasem hallanának róla. Akik a munkának ezt az ágát végzik, készüljenek föl egészségügyi hittérítésre is. Segítsenek a betegeken és szenvedőkön. Akikért a könyörület munkáját végezzük, sokan meghallgatják és elfogadják az élet igéjét. {9T 33.3}
A Szentlélek által átitatott szívű iratterjesztő lélekmentők munkája tele van csodálatos lehetőségekkel a jóra. Az igazság házról-házra való nyájas, buzgó bemutatása összhangban áll Krisztus tanítványainak első hittérítő körútjukra való kiküldésükkor adott utasításaival. A dicsőítő énekek, az alázatos, szívből fakadó ima segítségével sok embert elérnek. Az isteni munkás jelen lesz, meggyőzi az embereket. „Veletek vagyok mindennap” – ezt ígérte. Ilyen segítő jelenléte mellett hittel, reménnyel és bátran dolgozhatunk. {9T 34.1}
Iratterjesztőink vigyék városról-városra, országról-országra az üdvözítő közeli eljövetelének ígéretét tartalmazó kiadványokat. Az iratokat minden nyelvre fordítsuk le, mert az egész világnak hirdetnünk kell az örömhírt. Krisztus minden munkásnak isteni eredményességet ígér, mely fáradozásukat sikeressé teszi. {9T 34.2}
Akik régóta ismerik az igazságot, a legkomolyabban keressék az Urat, hogy szívük elhatározással teljék meg – fáradozni felebarátjaikért. Testvéreim, látogassátok meg közeli szomszédjaitokat, szeretettel és nyájasan igyekezzetek elérni szívüket. Igyekezzetek oly módon tevékenykedni, mely eltávolítja, nem pedig éleszti az előítéletet. Ne feledjétek, hogy akik ismerik a jelen igazságot, s mégis saját gyülekezetükre korlátozzák tevékenységüket, akik nem hajlandók fáradozni megtéretlen szomszédjaikért, azokat elszámolásra vonják majd elvégzetlen kötelességeikért. {9T 34.3}
Adjátok kölcsön szomszédjaitoknak néhány kisebb könyvünket. Ha fölébredt az érdeklődésük, adjatok a nagyobb könyvekből. Mutassátok meg nekik a Krisztus példázatait. Mondj átok el a könyv történetét, s kérdezzétek meg, szeretnének-e egyet. Ha már megvan nekik, szeretnének-e hasonló könyveket olvasni. Ha lehet, ragadjátok meg az alkalmat, fejtsétek ki előttük az igazságot. Vessétek az igazság magvát minden vizek mellé, noha nem tudjátok, melyik virágzik ki, ez, vagy a másik. {9T 35.1}
Számos államban találunk szorgalmas, jómódú földműves vidéket, ahol még nem hallottak a jelen igazságról. Műveljük meg e területeket. A gyülekezet tagjai vállalják magukra a szolgálatnak ezt az ágát. Testvéreink sokat tehetnének szomszédságukban könyvkölcsönzéssel, vagy árusítással, iratterjesztéssel, és Biblia-fölolvasásokkal. Emberek iránti szeretettől hajtva, olyan hatalmasan hirdethetnék az üzenetet, hogy sokan megtérnének. {9T 35.2}
Két bibliamunkás ült a családi körben. Előttük nyitott Biblia feküdt, s az Úr Jézusról, a bűnbocsátó Messiásról szóltak. Buzgó imát ajánlottak föl Istennek. Isten Lelkének hatására szívek lágyultak meg s csillapodtak le. Imájuk üdítő és hathatós volt. Míg Isten igéjét fejtegették, láttam, hogy lágy, sugaras fény világította meg a Szentírást, s halkan így szóltam: „Eredj el az utakra, és a sövényekhez, és kényszeríts bejönni mindenkit, hogy megteljék az én házam.” (Lukács 14:23.) {9T 35.3}
Csak az örökkévalóságban derül majd ki, mily messze érő az ilyen tevékenység. A hasznosság más útjai is megnyílnak azok előtt, akik készek végezni a leginkább kezük ügyébe eső föladatokat. Nem ékesszóló, tanult emberekre van most szükség, hanem alázatos keresztény férfiakra és nőkre, akik názáreti Jézustól tanultak szelídséget, alázatot, és az ő erejében bízva készek kimenni az országútra és a sövények mentére, hirdetni a meghívást: „Jertek el, mert immár minden kész.” (Lukács 14:17.) {9T 36.3}
A földművelésben jártasak is segíthetnek. Az egyszerű építéshez értők is jó munkát végezhetnek, s egyúttal jellemükkel is bemutathatják a magas színvonalat, melyet népünk el kíván érni. Földművesek, pénzemberek, építészek és más hivatások művelői, menjetek az elhanyagolt területekre! Följavíthatjátok a földet, műhelyeket alapíthattok, egyszerű házakat építhettek magatoknak, s átadhatjátok szomszédjaitoknak a jelen igazság ismeretét. {9T 36.4}
Amint a férfiak, úgy a nők előtt is a szolgálat tág tere nyílik. A jó szakácsnők, varrónők, ápolónők – mindnyájuk segítségére szükség van. A szegényeket tanítsátok meg főzni, ruhát varrni, javítani, beteget ápolni, s helyesen rendben tartani otthonukat. A gyermekeket is tanítsátok meg, hogy végezzék a szeretet és könyörület apró tetteit a náluk kevésbé szerencsésekért. {9T 36.5}
A szülők ne feledkezzenek el családi körük nagy hittérítő területéről. Minden anyának Istentől nyert szent megbízatása a gondjaira bízott gyermekek. „Vedd a fiút, vedd a lányt, – mondja Isten – s neveld nekem. Adj neki ékes épülethez hasonlóra csiszolt jellemet, hogy mindörökké ragyoghasson az Úr udvaraiban.” Az Isten trónjáról ragyogó világosság és dicsőség megpihen a hűséges anyán, mikor arra neveli gyermekeit, hogy álljanak ellen a gonosz befolyásnak. {9T 37.1}
Minden kéz számára akad fontos munka. Minden egyes óra járuljon az emberiség fölemeléséhez. Oly sokan vannak a segítségre szorulók! Aki a kevésbé szerencsések áldására, s nem a maga gyönyörűségére él, annak ujjongani fog a szíve az örömtől. A tunyák ébredjenek föl, s nézzenek szembe az élet valóságaival. Vegyétek kezetekbe Isten igéjét, s kutassátok a lapjait. Ha cselekszitek az igét, az élet igazán élő valóság lesz számotokra, s jutalmatok bőséges lesz. {9T 37.2}
Az Úr nagy tervében mindenkinek megvan a helye. Fölösleges tehetséget nem adományoz. Talán kicsiny a talentumod, de Istennél helye van annak is. S ha hűségesen fölhasználod, pontosan elvégzi az Isten által neki szánt föladatot. A házról-házra járáshoz az egyszerű ember tehetsége szükséges, s többet érhet el e téren, mint más valaki, ragyogó ajándékokkal. {9T 37.3}
A hasznosság ezer ajtaja áll tárva előttünk. Siránkozunk, hogy kevés forrás áll rendelkezésünkre. Holott számos sürgető kérés szorongat mindenfelől, anyagiakért és emberekért. De ha igazán komolyan vennénk a dolgot, megsokszorozhatnánk segélyforrásainkat. Önzésünk és vágyaink kielégítése állják el az utat. {9T 38.1}
Gyülekezeti tagok, engedjétek ragyogni a világosságot. Hadd lehessen hallani hangotokat buzgó imában, tanúságtételben a mértéktelenség, fölösleges pénzköltés, s világi szórakozások ellen, és a jelen igazság hirdetésénél. Hangotok, befolyásotok, időtök Isten ajándéka. Használjátok arra, hogy lelkeket nyerjetek meg Krisztusnak. {9T 38.2}
Minden erőtökkel igyekezzetek föléleszteni az embereket lelki érzéketlenségükből. Mondd el nekik, miként találtál Jézusra, s milyen áldásokban van részed, mióta az ő szolgálatának élsz. Mondd meg nekik, milyen áldásoknak örvendezel, mióta Jézus lábánál ülsz, és értékes leckéket tanulsz Igéjéből. Beszélj nekik az örömről és boldogságról, mely a keresztény élet része. Meleg, buzgó szavaid meggyőzik őket, hogy értékes gyöngyöt találtál. Derűs, bátorító szavaid bizonyítsák, hogy magasztosabb utat találtál. Ez igaz hittérítő munka, s mikor ezt végzitek, sokan, mintegy álomból, fölébrednek. {9T 38.4}
Isten népe mindennapi munkája végzése közben is Krisztushoz vezethet embereket. S míg ezt teszik, övék az értékes bizonyosság, hogy az Üdvözítő szorosan mellettük áll. Ne higgyék, hogy erőtlen igyekezetükre hagyatottak. Krisztus szavakat ad szájukba, melyek fölüdítik, bátorítják és erősítik a sötétben élő szegény, küzdő lelkeket. Az ő hitük is meg fog erősödni, mikor látják, hogy a Megváltó ígérete beteljesedik. Nemcsak mások áldását segítik elő, hanem Krisztusért végzett munkájuk számukra is áldást hoz. {9T 39.1}
Aránylag kevés lélekmentést végzünk, s mi a következmény? Nem hirdetjük a Krisztus által ránk bízott igazságot. Isten népe közül sokan nem növekednek a kegyességben. Kellemetlen, panaszkodó lelkület él bennük. Legyen elégedetlen magával az olyan, aki nem segít másoknak a jelen igazság fölismerésében. Sátán kihasználja vallásos életüknek ezt a vonását, s arra vezeti őket, hogy bírálgassanak, és hibát keressenek. Ha szorgalmasan törekednének megismerni és teljesíteni Isten akaratát, annyira felelősnek tartanák magukat a halálukon lévőkért, olyan nyugtalanok lennének, hogy nem tudnák elvégezetlenül hagyni a megbízást: „Elmenvén széles e világra, hirdessétek az evangéliumot, minden teremtésnek.” (Márk 16:15.) {9T 39.3}
Az Úr szólítja népét, hogy ébredjen álmából. Minden dolgok vége elközelített. Majd ha az igazság ismerői Isten munkatársai lesznek, az igazságos tettek gyümölcsei láthatóvá válnak. Ha Isten szeretete nyilvánul meg lélekmentésükön, sokan rá fognak döbbenni tetteik bűnös voltára. Látni fogják, hogy önzésük akadályozta, hogy Isten munkatársaivá váljanak. Isten szeretetének látványa, amint az önzetlen szolgálatukból kiviláglik, eszköz lesz arra, hogy sokan higgyenek Isten szavában, pontosan úgy, amint írva van. {9T 40.1}
Isten a Szentlélek ajándékával vágyik fölüdíteni népét. Arra is vágyik, hogy újra megkeresztelje őket szeretetével. A Szentlélek hiánya nem szükségszerű a gyülekezetben. Krisztus mennybemenetele után olyan hatalmasan és teljességgel töltötte ki a Szentlelket várakozó, imádkozó, hívő tanítványaira, hogy az minden szívet elért. A föld a jövőben megtelik Isten dicsőségével. Szent befolyásnak kell áradnia a világra azoktól, akiket az igazság megszentelt. A földet a kegyelem légkörének kell körülölelnie. A Szentlélek munkálkodni fog az emberek szívén, megmutatja nekik Isten dolgait. {9T 40.2}
Sokkal többet tehetnénk Krisztusért, ha az igazság minden ismerője gyakorolná az igazságot. Egész családok lélekmentők lehetnének, személyes munkával foglalkozhatnának. Fáradozhatnának a Mesterért tevékeny kézzel és tevékeny ésszel, a siker új és új módszereit gondolva ki. Akadnak komoly, okos, melegszívű férfiak és nők, akik sokat tehetnének Krisztusért, ha át adnák magukat Istennek, ha közel húzódnának hozzá, s teljes szívükkel keresnék öt. {9T 40.3}
Szenteljétek magatokat teljesen Isten munkájára. Ő – a ti erőtök forrása – jobbotoknál áll, segít megvalósítani könyörületes terveit. Személyes igyekezettel érjétek el a körülöttetek élőket. Ismerkedjetek meg velük. Szép szónoklatok nem végzik el a szükséges munkát. Isten angyalai mennek veletek azok otthonaiba, akiket meglátogattok. Ezt nem végeztethetitek el helyettessel. Kölcsön adott vagy ajándékozott pénz sem végzi el. Igehirdetések sem érik el a célt. Ha meglátogatjátok az embereket, beszélgettek és imádkoztok velük, megszeretitek őket, s megnyeritek szívüket. Ez a legmagasabb rendű hittérítés, melyet végezhettek. Eltökélt, kitartó hit, fáradhatatlan türelem, s az emberek üdvösségének mély szeretete kell ehhez. {9T 41.2}
Ismerkedjetek meg a közeletekben élő emberekkel. Mikor az igazságról szóltok, szóljatok krisztusi szeretettel. Ne feledjétek, hogy Jézus a mestermunkás. Az elvetett magot ő öntözi meg. Ő juttat eszetekbe olyan szavakat, melyek elérik a szíveket. Várjátok el, hogy Isten támogassa az odaszentelt, önzetlen munkást. Az engedelmesség, gyermeki hit, Istenben bízás – ezek hozzák a békét és örömet. Dolgozz önzetlenül, szeretettel, türelmesen mindenkiért, akivel érintkezel. Ne türelmetlenkedj. Egyetlen rideg szót ne szólj. Legyen szívedben Krisztus szeretete, ajkadon pedig a szeretet törvénye. {9T 41.3}
Érthetetlen titok előttem, hogy miért nem dolgoznak ott százan, ahol most alig egy munkás akad. Az egész mennyei mindenséget megdöbbenti azok közönye, hidegsége s fásultsága, akik Isten gyermekeinek vallják magukat. Az igazságban élő hatalom van. Menjetek hittel, hirdessétek az igazságot, mint akik valóban hisznek benne. Hadd lássák, akikért fáradoztok, hogy az igazság élő valóság számotokra. {9T 42.1}
Akik életüket krisztusi szolgálatra adják, tudni fogják, mi az igazi boldogság. Szerető érdeklődésük és imájuk messze túlterjed magukon. Mikor másokon igyekeznek segíteni, maguk is növekednek. Megismerik a legnagyszerűbb terveket, a leglelkesítőbb vállalkozásokat. Mi mást is tehetnének, minthogy növekednek, mikor az isteni fény és áldás közvetítő csatornáiba helyezik magukat. Az ilyenek mennyei világosságban részesülnek. Egyre inkább azonosítják magukat Krisztussal és terveivel. Nincs lehetőségük a lelki pangásra. Az önző érdekek és becsvágy elhalnak, mikor állandóan elmélyülést követelő figyelemmel, magasztos célokkal érintkeznek, melyek a fennkölt és szent tevékenység légkörében találhatók. {9T 42.2}