AZ EGESZSÉG-MEGÚJULÁS SZÉLSŐSÉGEI

1868. október 25-én, az Ádám csarnokban tartott évi értekezlet alatt, az Úr megmutatta nekem, hogy B. és C. eljárása miatt …-i testvéreink tanácstalanságba és szomorúságba torkolnak. Akik szívükön viselik Isten ügyét, azok akarva-akaratlanul is aggódnak az ügy virágzása felöl. Tudtomra adták, hogy mindkét férfi megbízhatatlan. Mindketten túlzók, ezért zátonyra futtatták az egészség megújulást. Nem oly utat taposnak, mely helyes ösvényre terelné, vagy megújulásra késztetné a mértéktelen étrendet követőket. Hanem csak undort keltenek a hívőkben és hitetlenekben egyaránt. Közelebb hozás helyett csak elriasztják őket a megújulástól. {2T 377.1}   

Nézeteink népszerűtlenek, mert élesen elütnek a legtöbb világi nézettől. A tömegek elvetnek bármily elméletet, legyen az mégannyira ésszerű, mely korlátozza étvágyuk kielégítését. Falánkságukat veszik mérvadónak, nem az ésszerűséget és egészséget. Akik elhagyják a szokás kerékvágását, s megújulást javasolnak, azokkal szembeszegülnek, eszeveszettnek, bolondnak, túlzónak tartják őket, még ha mégannyira következetes is az útjuk. Hanem ha megújulást hirdető emberek esnek túlzásba, tehát ha ők járnak el következetlenül, nem lehet kárhoztatni az embereket, ha eliszonyodnak az egészség megújulástól. E túlzók pár hónap alatt több kárt okoznak, mint amit egész életükben helyre tudnának hozni. Hitünk egész rendszere hitelét veszti miattuk. S akik tanúi voltak az állítólagos egészség megújulás efféle megnyilvánulásainak, azok sosem jutnak el a meggyőződésre, hogy valami jó lenne benne. Ezek a Sátánnak tetsző munkát végzik. {2T 377.2}   

A népszerűtlen igazságokat vallóknak legyen a lehető legkövetkezetesebb az életük. Messziről kerüljék a végleteknek még árnyékát is. Ne arra törekedjenek, hogy a lehető legtávolabbra térjenek el azoktól, kiket jobb útra szeretnének terelni, hogy segíthessék őket eljutni az álláspontra, melyet maguk oly nagyra becsülnek. Ha így gondolkodnak, olyan utat választanak, mely jó színben tünteti fel azt az igazságot, amelyet az őszinte, értelmeseknek javasolunk. Így kénytelenek lesznek elismerni, hogy az egészség megújulás következetes. {2T 377.3}   

Az Úr elém tárta az utat, amelyet B. követ a családjában. Követelőző és ellentmondást nem tűrő az otthonában. Ő is C. testvér elképzelése szerint fogadta el az egészség megújulást. S akár C., ő is túlzó nézeteket vallott. S mivel nem kiegyensúlyozott a gondolkodása, borzalmas baklövéseket követ el, amelyek következményeit az idő sem gyógyítja be. Különféle könyvekből összeollózott szempontok segítségével hozzáfogott, hogy gyakorlatba ültesse át C. testvér elméletét, aki akárcsak A., azon erőlködött, hogy mindenkit a maga nézetére szorítson. Rákényszerítette családját, hogy az ő merev szabályaihoz tartsa magát, a maga állati vonásait mégsem bírta megfékezni. Nem bírt felkapaszkodni e mértékhez, nem bírt uralkodni testén. Ha helyesen ismerte volna az egészség megújulás rendszerét, tudta volna, hogy felesége nem elég erős egészséges gyermekeket hozni a világra. Féktelen szenvedélye markolta magához a gyeplőt anélkül, hogy az októl az okozatig érvelt volna. {2T 378.1}   

Gyermekei születése előtt nem úgy bánt feleségével, mint terhes asszonnyal kellene. Rákényszerítette a C. testvér elképzeléseiből kölcsönzött, merev szabályokat, ami nagyon megviselte szegény asszonyt. Nem gondoskodott számára sem elegendő, sem eléggé tápláló ételről, ami egy helyett két élet táplálásához lett volna szükséges. Pedig akkor másik élet függött feleségétől, akinek szervezete nem kapta meg az ereje fenntartásához szükséges tápláló, egészséges ételeket. Sem a mennyiséget, sem a minőséget. A nő szervezete megkövetelte volna a változatos, jó ételt, olyat, ami táplálóbb lett volna. Ezért gyermekei gyönge emésztőszervekkel és vérszegénységgel születtek. Abból az étrendből, melyre apjuk az anyjukat szorította, nem lehetett jó minőségű vért képezni, ezért a gyermekek egészségtelen testnedvekkel születtek. {2T 378.2}   

A férj eljárása – aki pedig a gyermekek apja, szigorú megrovást érdemel. Felesége szükséget látott az egészséges, tápláló ételek hiánya miatt. Férje nem látta el elég élelemmel és ruházattal, hogy jól gondoskodjék a feleségéről. Így az asszony olyan terhet viselt, ami súlyosan meggyötörte. Férje lett számára az isten, a lelkiismeret, az akarat. Vannak, akik fellázadnak a rájuk kényszerített idegen akarat ellen. Nem hajlandók alávetni magukat a felülvigyázásnak. Belefáradnak a rájuk nehezedő nyomásba, ezért felé emelkednek. A mi esetünkben azonban nem így történt. Az asszony eltűrte, hogy férje legyen lelkiismerete. Azt próbálta bemesélni magának, hogy az ő javára történik. A durván megrövidített szervezetet azonban már nem lehetett ilyen könnyen elhallgattatni. Szervezetének követelései nem tűrtek halasztást. Égető szükségletei táplálóbb étrendet követeltek, ezért a feleség kérlelni kezdte férjét, de eredménytelenül. Bár felesége nem lépett fel túlzott igényekkel, férje mégis megtagadta tőle. Két gyermeket áldoztak fel a férj elvakult tévedéseinek és tudatlan szélsőségének. Ha állatokkal bántak volna így, az élelemmel kapcsolatban, a közösség a maga kezébe vette volna az igazságszolgáltatást, s elbántak volna vele. {2T 379.1}   

Először is B-nek nem lett volna szabad olyan súlyos bűnt elkövetnie, hogy olyan gyermekeket hozzon a világra, akikről előre tudni lehetett, hogy betegesek lesznek, mert el nem kerülhetik szüleik nyomorúságos örökségét, a betegségeket. Szüleik elkerülhetetlenül rossz örökséget adnak tovább nekik. Vérük feltétlenül tele lesz görvény kórokkal mindkét szülőtől, különösen az apától, akinek olyan szokásai voltak, melyek megrontják a vért, s az egész idegrendszert kimerítik. E gyermekek nemcsak azt kénytelenek elviselni, hogy kétszeresen hajlamosak lesznek a görvényre, hanem, ami még rosszabb, magukon viselik apjuk szellemi s erkölcsi gyöngeségeit, anyjuktól pedig a nemes függetlenség az erkölcsi bátorság hiányát. A világ már úgyis sínyli az átkot az ilyen emberek elszaporodása miatt, akik a testi, szellemi és erkölcsi erőnlét alacsonyabb szintjére születnek, mint szüleik; mert helyzetük és környezetük hátrányosabb, mint szüleiké volt. {2T 379.2}   

B. mindenképp alkalmatlan, hogy gondoskodjék családjáról. Nem tudja úgy eltartani családját, amint kellene, ezért nem lett volna szabad családot alapítania. Házassága is hiba volt. Elnyomorítja felesége életét, s azzal is szaporítja a nyomorúságot, mikor gyermekei születnek. Egyik-másik gyermeke életben marad, de ennyi az egész. {2T 380.1}   

Akik kereszténynek vallják magukat, ne kezdjenek házaséletet, míg magasabb szempontból, alaposan és imádkozva szemügyre nem vették a kérdést, vajon Isten dicsőségét szolgálja-e a közösségük. Azután kellően meg kell fontolniuk a házasélet előjogainak következményeit. Majd a megszentelt elv legyen minden tettük alapja. Mielőtt növelnék családjukat, gondolják meg, vajon dicsőítené-e Istent, vagy gyalázatot hozna rá, ha gyerekeik születnének. Igyekezzenek Istent dicsőíteni egyesülésükkel házaséletük minden évében. Hűvös fejjel számítsák ki, módjukban áll-e gondoskodni gyermekeikről. Nincs joguk gyermekeket hozni a világra, ha csak másnak lesznek tehertételek. Van-e olyan foglalkozásuk, mellyel el tudják tartani családjukat, nehogy majd mások terhére legyenek? Ha nincs, bűnt követnek el, ha úgy hoznak gyermekeket a világra, hogy kellő ellátás, táplálék és ruházat hiányában szenvedjenek. Ez élvezethajhászó, romlott világban figyelmen kívül hagyják e szempontokat. Érzéki szenvedélyek uralkodnak. Senki sem hajlandó határt szabni ezeknek, bár gyöngeség, nyomorúság és halál a következménye. A nők kénytelenek nélkülözéseket, fájdalmat és szenvedést viselni, mert a férfi nevét viselők nem fékezik szenvedélyeiket, pedig hiszen találóan nevezhetnénk őket állatoknak. Az anyák nyomorúságosan vonszolják életüket, csaknem szüntelenül gyermekkel a karjukon, egyre azon erőlködve, hogy betevő falatot és ruhát tudjanak nyújtani kicsinyeiknek. Ilyen felhalmozott nyomorúság tölti meg a világot. {2T 380.2}   

Alig akad kevéske valódi, hamisítatlan, odaadó, tiszta szeretet. Ez a becses cikk alig-alig fordul elő. Manapság a szenvedélyt nevezik szeretetnek. Sok asszony szenvedi el nemes és gyöngéd érzékenységének durva megsértését, mert a házasélet megengedi annak, akit férjének nevez, hogy állati módon bánjék feleségével. Annyira alantasnak találják férjük szerelmét, hogy megundorodnak tőle. {2T 381.1}   

Sok család él boldogtalanul, mert a férj – az apa – eltűri magának, hogy állatiasság kerekedjék felül természetének szellemi és erkölcsi oldalán. A következmény a bágyadt lankadtság és levertség érzete. Mégis ritkán bukkannak az okára, vagyis hogy a maguk hibájából történik. Ünnepélyes kötelezettség fűz minket Istenhez, hogy tartsuk meg tisztán lelkünket, testünket pedig egészségesen, hogy az emberiség áldására élhessünk, és tökéletesen szolgáljuk Istent. Az apostol írja figyelmeztetésnek e szavait: „Ne uralkodjék tehát a bűn a ti halandó testetekben, hogy engedjetek néki az ő kívánságaiban.” Majd tovább sürget minket a következő szavakkal: „Aki pályafutásban tusakodik, mindenben magatűrtető.” Inti a magukat kereszténynek nevezőket: „Szánjátok oda a ti testeteket élő, szent és Istennek kedves áldozatul.” Így szól: „Megsanyargatom testemet, és szolgává teszem; hogy míg másoknak prédikálok, magam valami módon méltatlanná ne legyek.” {2T 381.2}   

Legtöbben azt a hibát követik el, hogy szülés előtt a régebbi életmódra hagyják az asszonyokat. Holott e fontos időszakban könnyíteni kell az anya terhén. Ilyenkor jelentős változások mennek végbe szervezetében. Több vérre van szüksége, ezért többet kell ennie a legtáplálóbb ételekből, hogy vért képezhessen belőle. Ha nem látjuk el bőségesen tápláló ételekkel, akkor nem bírja fenntartani teste erejét, s a születendő gyereket is megrabolják az életerőtől. Szenteljünk figyelmet a ruházkodásra is. Gondosan óvjuk őt a fázás érzetétől. A terhes asszonynak nem lenne szabad arra pazarolni életerejét, hogy kellő ruházat hiányában bőrfelületét melegítse. Ha az anyát megfosztják a bőséges, egészséges, tápláló ételektől, nem lesz elég, sem elég jó a vére. Lanyha lesz a vérkeringése, és gyermekének is ettől kell szenvedni. A születendő gyermek nem tudja elég jól felszívni az élelmet, amiből jó vért képezhetne, hogy táplálja szervezetét. Az anya és gyermek jóléte javarészben a jó, meleg ruházattól és tápláló ételektől függ. Figyelembe kell vennünk, és gondoskodnunk róla, hogy kárpótoljuk az anya szervezetére háruló többletmegterhelésért. {2T 381.3}   

Másrészt, az elképzelés, hogy a terhes asszonyoknak teljesen szabadjára kell engedniük az étvágyukat, csupán szokásokon, nem pedig ésszerűségén alapuló tévhit. A viselős asszony étvágya változékony, szeszélyes és nehezen kielégíthető. A szokás eltűri, hogy bármit megegyék, amit megkíván. Félrevetik az ésszerűséget, hogy vajon a megkívánt étel jól táplálja-e testét, s elősegíti-e a gyermek növekedését. Legyen az asszony étrendje tápláló, mégsem izgató. A szokás azt követeli, hogy ha húsételeket, ecetes savanyúságot, fűszeres ételeket, nehéz süteményeket kíván, adjuk meg neki. Vagyis, hogy csakis az étvágyára hallgassunk. Ez azonban súlyos tévedés és nagy kárt okoz. Fel sem tudjuk becsülni, mekkora kárt. Ha volt valaha idő, amikor az ésszerű étkezésre, a különös megfontoltságra van szükség arról, hogy az anya mit eszik, akkor ez a fontos időszak az. {2T 382.1}   

Azok az asszonyok, akik elv szerint élnek, s akiket jól tanítottak, nem távolodnak el az egyszerű étrendtől, főleg ez időszakban nem. Megértik, hogy gyermekük élete is tőlük függ, ezért ügyelni fognak szokásaikra, különösen az étrendjükre. Ne egyenek ártalmasat, csak mert jóízű. Sok tanácsadó kész meggyőzni őket olyan dolgokról, melyeket tilt az ésszerűség. {2T 382.2}   

Beteges gyermekek születnek szüleik falánksága miatt. Szervezetük nem követelte az ételeket, melyeken a gondolat időzött. Csak, mert ez jutott eszébe, azt is kell fogyasztania – ez súlyos tévedés, melyet a keresztény nőnek el kell vetnie. Ne a képzeletünkre bízzuk, hogy mire van szüksége szervezetünknek. Akik megengedik, hogy ínyencségük uralkodjék rajtuk, azoknak el kell szenvedni lényük törvényszerűségeitől a büntetést. S ezzel még nincs elintézve a dolog. Ártatlan csecsemőik is meg fogják sínyleni. {2T 383.1}   

A vérképző szervek nem tudnak jó vért termelni fűszerekből, hájas tésztákból, ecetes savanyúságokból és beteg állatok húsából. Azon kívül, ha az anya annyit eszik, hogy túlterheli emésztő szerveit, hogy meg bírja emészteni az ételt és megszabaduljon a zavaró anyagoktól, akkor rosszat tesz magával, és gyermekében is a betegség alapjait fekteti le. Ha azt eszi, amit éppen megkíván; vagy ami jólesik, tekintet nélkül a következményekre, el kell szenvednie a büntetést, de nem csak magának. Ártatlan gyermeke is megsínyli meggondolatlanságát. {2T 383.2}   

Körültekintőn gondoskodjunk arról is, hogy kellemes és boldog légkörrel vegyük körül a várandós nőt. A férjre hárul a kötelesség, hogy a legtöbbet könnyítsen felesége terhén. Amennyire csak lehetséges, viselje felesége állapotának terhét. Legyen szeretetreméltó, előzékeny, nyájas és nagyon figyelmes felesége valamennyi szükséglete iránt. Némely várandós nőre félannyi figyelmet sem fordítanak, mint a jószágokra az istállóban. {2T 383.3}   

B. nagyon elégtelen volt. A legjobb állapotába sem látta el őt bőségesen tápláló étellel, s megfelelő ruházattal. Most, hogy több egyszerű, de jó minőségű táplálékra és meleg ruházatra van szüksége, nem engedte meg neki, hogy eleget egyék. Bár az anya szervezete követelte a táplálékot, hogy vért képezzen belőle, férje mégsem akart gondoskodni erről. Kevés tej és cukor, csipetnyi só, élesztővel dagasztott fehér kenyér a változatosság kedvéért, más által, teljesőrlésű lisztből készült, különféle kenyérfélék, egyszerű mazsolás kalács, mazsolás tejberizs, alkalomadtán szilva, füge és sok más eledel, amit említhetnék, kielégítette volna felesége étvágyát. Ha férje nem tudta volna megvenni ezeket, kevés házi must sem ártott volna meg neki. Jobb lett volna, ha ilyet ihatott volna, minthogy semmit sem ivott. Némely esetben a legegészségesebb falatka hús is kevésbé árt, mintha valaki erősen kívánja azt, és nem kapja meg. {2T 383.4}   

Az Úr megmutatta, hogy mind B. mind C. gyalázatot hoztak Isten ügyére. Olyan foltot ejtettek rajta, melyet soha teljesen jóvá nem tudnak tenni. Megmutatta nekem kedves D. testvér családját. Ha a testvér kellő időben kellő segítséget kapott volna, családjának minden tagja életben maradt volna. Csodálkozom, hogy nem perelték be a ludasokat a felelőtlen bánásmód miatt. Ez a család táplálék hiánya miatt egyre pusztult – a legegyszerűbb, legolcsóbb étel hiánya miatt. Éheztek itt, a bőség országában. Zöldfülű újonc kísérletezett rajtuk. Az ifjú nem betegségbe halt bele, hanem az éhségbe. Elegendő táplálék megerősítette, és működésben tartotta volna szervezetét. {2T 384.1}   

Magas láz esetében rövid ideig tartó koplalás csökkenti a lázat, és hatékonyabbá teszi a vízgyógymódot. A gyakorló orvosnak azonban ismernie kell a beteg tényleges állapotát, és nem szabad huzamosabb időn át korlátozni a táplálkozást, nehogy a beteg szervezete legyöngüljön. Amíg magas láz kínozza, az étel zavarhatja, és izgalomba hozhatja a vért. De amint a láz alábbhagy, körültekintően, okosan táplálni kell a beteget. Ha túl sokáig koplaltatjuk, akkor a gyomor követelése fog lázat előidézni, amit kellő mennyiségű, megfelelő étel megszűntet. A táplálék ilyenkor már olyat nyújt a szervezetnek, amivel kezdeni tud valamit. Ha a beteg nagyon kívánja a táplálékot, amikor magas a láza, akkor kevésbé árt. Mikor a beteg már másra sem tud gondolni, mint az evésre, akkor nem terheljük túl szervezetét, ha kisebb adag egyszerű ételt adunk neki. {2T 384.2}   

Akik mások életét veszik kezükbe, legyenek sikeres életű emberek. Legyenek éles eszűek, megfontoltak, akikben szánakozás él, akik mélyen éreznek. Akiknek egész lényét megrázza, ha szenvedést látnak. Manapság olyanok kezdenek gyógykezelést, akik az élet más területein csődöt mondtak. Emberek életét veszik kezükbe, holott szemernyi tapasztalatuk sincs. Elolvasnak valamilyen gyógymódot, melyet valaki más űzött eredményesen, kicsit pofozgatnak rajta, majd gyógyítani kezdik azokkal, akik kötélnek állnak, noha valójában az élet utolsó szikráját oltják ki. Am ebből sem tanulnak semmit. Hanem a következő betegre térnek, s ugyanolyan érzéketlenül erőltetik rájuk a merev kezeléseket. Lesznek, akik erős szervezete kibírja az így rárakott borzalmas terhet, és életben marad. Akkor az újdonsült orvoskák maguknak tulajdonítják a dicsőséget, pedig semmi sem illetné őket. Minden Istennek és a beteg vasszervezetének köszönhető. {2T 385.1}   

C. testvér méltatlan helyzetet foglalt el, mikor B.-t támogatta. B. gondolkozott helyette, ő támogatta, ő bujtogatta. Mindkét férfi elvakult az egészségügyi megújulás területén. C. testvér sokkal kevesebbet tud, mint képzeli. Magát is csalja. Önző és makacsul elvakult, amikor kierőszakolja, hogy komolyan vegyék nézeteit. Még csak nem is tanulékony. Határtalanul csökönyös, és fellengzős véleményt melenget magáról. Az ilyennek nincs joga, hogy gyógyítani próbáljon. Lehet, hogy szert tett valamelyes hiányos ismeretre, amikor ezt-azt összeolvasott, de ez korántsem elég. S előbb gyakorlatra kell szert tennie. Kevés ahhoz a népünk, hogy oly olcsón és dicstelenül alávessük őket az ilyenek kísérletezéseinek. Sokan esnének áldozatul szeretteink közül merev nézeteinek és elképzeléseinek, mielőtt abbahagyná, belátná tévedéseit, és bölcsességet szűrne le a tapasztalatból. {2T 385.2}   

C. testvér megrögzött és önfejű, túl taníthatatlan, hogy az Úr bármi különösebb feladatra tudná használni őt ügyében. Ahhoz is csökönyös, hogy jó pár elpazarolt élet jobb belátásra bírná őt. Csak még inkább ragaszkodik nézeteihez. E két férfinek szomorúan kell megtanulni, hogy jobb, ha tanulékonyságra hajlanak, mint ha másokra erőltetik szélsőséges nézeteiket, tekintet nélkül a következményekre. Közösségünk mit sem veszítene, sőt biztonságosabban élne, ha más foglalkozást keresnének, ahol nem fenyegetnék senki életét és egészségét. {2T 386.1}   

Súlyos felelősség, ha valaki mások életét veszi kezébe. S borzalmas dolog, ha baklövéseikkel pótolhatatlan életet áldoznak fel. Elrémítő D. testvér családjának esete. A két „gyógyász” kifogást találhat eljárására; de nem tudják megóvni Isten ügyét a gyalázástól, sem visszahozni a fiút, aki a táplálék hiánya miatt szenvedett és halt meg. Kevéske jó must és élelem talpra állította volna halálos ágyáról, s visszaadta volna őt családjának. Ha továbbra is úgy bántak volna az apával, mint fiával bántak, akkor ő is rövidesen meghalt volna. De kórházunk orvosának jelenléte, és időben nyújtott tanácsa megmentette őt. {2T 386.2}   

Ideje, hogy tegyünk valamit, hogy megakadályozzuk a zöldfülű újoncokat hogy nekivágjanak, és hirdessék az egészség megújulását. Nagyon jól meglennénk tanácsaik és kezelésük nélkül, mert több kárt tesznek, mint amit akár a legbölcsebb, legértelmesebb emberek helyre tudnának hozni. Az egészség megújulás legminősítettebb hirdetője számára is lehetetlen teljesen kitörölni a köztudatból az előítéletet, amit e két szélsőséges minősíthetetlen tevékenysége keltett, és helyes alapokra fektetni az egészségügyi megújulás nagyszerű tárgykörét a községben, ahol e két férfi szerepelt. Csaknem teljesen bezárult itt az ajtó, úgy, hogy a szombatról, a Megváltó közeli eljöveteléről szóló igazsággal lehetetlen elérni a hitetleneket. Az emberek itt elvetik a legértékesebb igazságokat is, mint amelyeket meghallgatni sem érdemes. {2T 386.3}   

Úgy tartják számon a két férfit, mint az egészségügyi újítók és szombattartók képviselőit. Súlyos felelősség nyugszik rajtuk, akik így botlás köve lettek a hitetlenek számára. C. testvérnek alaposan meg kell térnie. Nem ismeri az állapotát. Ha kevésbé tartaná nagyra magát, ha alázatosabban gondolkozna, gyakorlati hasznára lehetne fordítani e tudását. Olyan benső munka vár rá, melyet csak maga tud elvégezni. A testvér nem hajlandó feladni nézeteit és véleményét csak ha végképp sarokba szorítják. A lehető legszerencsétlenebb jellemvonásai vannak, pedig ezeket le kell küzdenie. Nagyobb felelősség hárul rá, mint B.-re, s az esete is rosszabb, mert értelmesebb, s több tudással rendelkezik. B. az árnyéka volt csupán. {2T 387.1}   

C. testvér csökönyös. Nagyon határozott abban, hogy mit szeret, mit nem. Ha rossz irányban indul, ha a maga feje után megy, nem viselkedik okosan. S ha valaki rámutat hibáira, vonakodik beismerni, hogy tévedett s helytelen úton járt. Ilyenkor kifogással hozakodik elő. Meggyőzi az embereket, hogy mégiscsak neki volt igaza. Ezért is maradt magára, hogy kövesse nézeteit és bölcsességét, noha az csupa balgaság. {2T 387.2}   

Apja házában sem volt áldás, hanem csak gond és bánat okozója. Nem fékezték meg akaratát gyermekkorában. Annyira húzódozott attól, hogy becsületesen elismerje, ha rosszat tett, ha hibát követett el. Ahelyett, hogy megalázkodott volna, s beismerte volna ballépését, azon törte a fejét, hogy olyan mondva csinált kifogást rángasson elő, mely – áltatta magát – nem volt kifejezetten hazugság. Szokásait vallásos életébe is magával hozta. Azzal bújik ki a szemrehányás elől, hogy elfelejtett valamit. Pedig gyakran szántszándékkal felejti el. {2T 387.3}   

Ha azzá vált volna, aminek Isten szeretné látni őt, rokonai és barátai az igazsághoz tértek volna. Megrögzött útjai azonban kellemetlen emberré tették. Az igazságot is viszály támasztására fordította. Apja tilalma ellenére bibliai tárgyakat emleget apja családja előtt, s a legkifogásolhatóbb témákat aknázta ki, hogy éles szóváltásokat rendezzen, ahelyett, hogy alázatos szívvel, s az emberek üdvössége iránti olthatatlan szeretettel igyekeznék megnyerni őket az igazságnak, majd a világosságra vezetni őket. {2T 388.1}   

Mikor helytelen úton járt, ami nyilván nem illett a szelíd és alázatos szívű Jézus tanítványához, mikor jól tudta, hogy szavai, tettei nem feleltek meg az igazság megszentelő hatásának, mégis csökönyösen védte magát, míg becsületességét is kétségbe nem vonták. Barátai és rokonai előtt undorítóvá tette az utolsó napoknak szóló becses igazságokat; a botlás kövének bizonyult számukra. Kibújása, csökönyös szűklátókörűsége és szélsőséges nézetei több embert fordítottak el az igazságtól, mint ahányat legjobb igyekezetével az igazsághoz vezetett. {2T 388.2}   

Túlteng benne a harciasság, a merevség, a maga nagyratartása. Míg meg nem tér, egy gyülekezetnek sem lehet áldására. Meglátja a mások hibáit, s kérdésessé teszi ennek vagy annak útját, ha nem hagyják teljesen jóvá, amit hirdet; de ha valaki elfogadja nézeteit, akkor már nem lát, vagy nem akar látni bennük hibát vagy tévelygést; habár ez helytelen. Lehet, hogy sok mindenben igaza van, mégsem az a lelkület él benne, amely a Krisztusban élt. Majd ha úgy látja magát, amint van, majd ha kiküszöböli jellemhibáit, csakis akkor lesz olyan helyzetben, hogy úgy fényljék világossága az emberek előtt, hogy lássák jótetteit és dicsőítsék mennyei Atyánkat. Most úgy fénylik világossága, hogy az emberek sötétségnek nevezik, és undorodva fordulnak el tőle. Énjének meg kell halnia, tanítható lelkületre kell szert tennie, máskülönben magára hagyja őt az Úr, hogy a maga útját kövesse, s a maga cselekedeteivel lakjék jól. {2T 388.3}   

„Az Úr szolgájának pedig nem kell torzsalkodni, hanem legyen mindenkihez nyájas, tanításra alkalmas, türelmes. Aki szelíden fenyíti az ellenszegülőket; ha talán adna nékik az Isten megtérést az igazság megismerésére.” „Senkit ne szidalmazzanak, ne veszekedjenek [ne szóljanak az igazságról nagyokos, diadalmas mások fejére olvasással], gyöngédek legyenek, teljes szelídséget tanúsítván minden ember iránt.” „Az Úr Istent pedig szenteljétek meg a ti szívetekben. Mindig készek legyetek megfelelni mindenkinek, aki számot kér tőletek a bennetek levő reménységről, szelídséggel és félelemmel.” {2T 389.1}   

C. testvér arra tör, hogy az ő gondolkodása uralkodjék másokon. S ha nem éri el ezt, akkor elégedetlen. Nem törekszik békességre. Viselkedése több zavart és bizalmatlanságot gerjeszt a gyülekezetben, mint amennyit tízen ellensúlyozni tudnak. Fura természete miatt mások hibáin rágódik, szőrszálakat hasogat mindenkiben, egyedül magát kivéve. A testvér addig nem virágzik fel, míg meg nem tanulja, amit évekkel ezelőtt kellett volna megtanulnia, – az alázatos gondolkodást. Az ő korában nagyon nehezére fog esni megtanulni ezt. Egész életében tekintélyét építette, hogy magát mentse meg, hogy megtartsa életét; s mindeddig hiába fáradozott. {2T 389.2}   

C. testvérnek arra van szüksége, hogy levegye torzító, ámító szemüvegét, hogy a Szentlélektől megvilágosítva tudjon betekinteni szívébe. Vizsgáljon meg és mérlegeljen minden indítékot, s ne engedje, hogy Sátán hazugul szépítse ki viselkedését. A. testvérnek nagyon veszedelmes az állapota. Vagy rövidesen jó útra fordul, vagy továbbra is megcsalja magát és az embereket. Legbelső lelki életével kell megtérnie, le kell csillapodnia, gondolkodásának megújulásával átalakulnia. Akkor majd jót tud tenni. De addig sosem tud a világosságra vergődni, míg csak nem ápolja magában az alázatos bűnvallomást, míg határozottan helyre nem hozza helytelen lépéseit, s amennyire csak tőle telik, le nem tisztogatja a szégyent, melyet Isten ügyére hozott. {2T 389.3}   

***** {2T 390}