ÁRVA FIÚHOZ INTÉZETT LEVÉL

Kedves barátom! {2T 307}   

Legutóbbi látomásomban az Úr közölte velem, hogy kiküszöbölésre váró hibáid vannak. Mielőtt nekigyürkőznél helyrehozataluknak, fel kell ismerned ezeket. Sokat kell még tanulnod, mielőtt Isten kedve szerinti, jó keresztény jellemet tudnál alakítani. Gyermekkorod óta csökönyös, szeszélyes fiú voltál. A magad akaratát követted, a magad feje után jártál. Sosem szerettél lemondani óhajaidról, sem azoknak engedelmeskedni, akiknek gondjaira bíztak. Pedig épp erre kell törekedned. {2T 307.1}   

Veszélyed csak növekszik önállóskodó lelkületeddel és a magabiztosságoddal, – ami természetesen tapasztalatlanságból fakad, – s amire a veled egyívású ifjak hajlamosak, akiknek nincsenek szerető szüleik, akik őrködtek volna felettük, s felkeltették volna szívükben a gyöngéd érzelmek húrjait. Azt gondoltad, itt az ideje, hogy a magad embere légy. „Fiatal ember vagyok én már, nem gyerek. Tudom, mi helyes, mi helytelen. Jogaim vannak, és kardot is rántok védelmükre. Sőt, magam tudom rendezni jövőmet. Kinek mi jussa beavatkozni ügyeimbe?” Ilyeneket forgatsz fejedben, s a veled egykorú ifjak uszítanak is. {2T 307.2}   

Azt képzeled, hogy jogod van a függetlenséghez, s hogy férfi módra élj. Ezen érzések és gondolatok helytelen lépésekhez vezetnek. Nincs benned engedelmes lelkület. Bölcs az ifjú és igen áldott, aki, ha élnek szülei, kötelességének tartja feltekinteni rájuk. Ha pedig nem élnek, tiszteli gyámjait, vagy akikkel él, mint tanácsadóit, fékezőit, s bizonyos szempontból feletteseit; aki hagyja, hogy családjának fékező rendszabályai uralkodjanak felette. Van dicséretre méltó függetlenség. Nem kivetni való, ha valaki el akarja tartani magát, s ne a függőség kenyerét egye. Nemes és nagylelkű nagyravágyás parancsolja, hogy ne legyen teher mások nyakán. Helyénvaló vonások a szorgalom és a szerénység is. {2T 308.1}   

Kedvezőtlen körülmények közé kerültél ahhoz, hogy jó keresztény jellemet alakíts. Most mégis ott élsz, ahol vagy jó hírnevet szerezhetsz, vagy tönkre teheted azt. Nem hisszük, hogy az utóbbit akarod. Mégsem vagy mentes a kísértéstől. Egy óra lepergése alatt olyan útra térhetsz, mely a késő bánat keserű könnyeibe kerülhetnek. Ha engedsz a kísértésnek, elriasztod magadtól az embereket, eljátszod azok tiszteletét és becsülését, akikét már ki kezdted vívni; keresztény jellemeden is foltot ejthetsz. Tanulj engedelmességet. Rangon alulinak tartod, hogy segíts a ház körül – apróbb kötelességeket és megbízásokat végezz. Nagyon nem szívleled az ily feladatokat. Holott épp azokat a munkákat tanuld meg kedvelni, melyeket ki nem állhatsz. Míg ezektől vonakodsz, sehol sem leszel jó segítség. Mikor az apró, de szükséges kötelességeket teljesíted, nagyobb szolgálatot teszel, mintha komolyabb és nehezebb munkát végeznél. {2T 308.2}   

Oly valaki esetére gondolok most, amit látomásban közöltek velem, – aki elhanyagolta a jelentéktelen ügyeket, mellőzte az apróbb kötelességeket, hogy végzésükkel könnyítsen lakótársai dolgán. Nagyon jelentéktelennek tartotta ezeket. Bár családja van, most is húzódozik az apró, de fontos kötelességektől. Ennek következménye, hogy megnehezíti felesége életét. Annak kell elvégeznie sok mindent, vagy nincs, aki elvégezze. A tengernyi gond, mely férje hiányossága miatt rá hárul, megtöri egészségét. Ez a férfi ma már nem tud olyan könnyűszerrel erőt venni rossz szokásain, mint fiatalabb korában tudott volna. Mindmáig elhanyagolja az apró feladatokat, semmit sem tart rendben, ezért nem is lenne jó gazda. „Aki hű a kevesen, a sokon is hű az; és aki a kevesen hamis, a sokon is hamis az.” {2T 309.1}   

Naámán, a szíriai, megkérdezte Isten látnokát, miként gyógyulhatna ki undorító betegségéből, a leprából. Elizeus azt üzente neki, hogy fürödjék meg hétszer a Jordánban. Naámán miért nem követte azonnal Elizeusnak, Isten látnokának utasítását? Miért vonakodott megtenni, amit a látnok mondott? Ehelyett morogva fordult szolgájához. Megaláztatásában, és csalódottságában mérgelődni kezdett, s dühében meg tagadta, hogy engedelmeskedjék az egyszerű utasításnak, melyet Isten látnoka előirt. „Ímé, én azt gondoltam, hogy majd kijő hozzám, és előállván, segítségül hívja az Úrnak, az ő Istenének nevét, és kezével megilleti a beteg helyeket, és úgy gyógyítja meg a kiütést. Avagy nem jobb-e Abna és Parpár, Damaszkusz két folyóvize Izráel minden vizénél? Avagy nem fürödhetném-e meg azokban, hogy megtisztuljak? Ily módón megfordulván, nagy haraggal elment. Szolgálója azonban lelkére beszélt: Atyám, ha valami nagy dolgot mondott volna a próféta néked, avagy nem tetted volna-e meg? Mennyivel inkább, mikor csak azt mondja, hogy fürödj meg és megtisztulsz?” E főtiszt méltóságán alulinak tartotta, hogy a kicsiny Jordánban fürödjék. Az említett két folyó sokkal szebb volt. Lugasok és fák vették körül, bálványokkal a lugasokban. Sokan sereglettek a két folyóhoz imádni a bálvány isteneket. Ezért nem lett volna megalázó, ha ott merítkezik meg. A látnok utasításának követése azonban megalázta volna kevély, rátarti jellemét. Holott készséges engedelmesség hozza meg a kívánt eredményt. Mikor megmerítkezett, meg is gyógyult. {2T 309.2}   

Bizonyos szempontból eseted hasonló Naámán esetéhez. Vélekedésed szerint a keresztény jellem tökéletesítéséhez nem kell annyira süllyedned, hogy hű légy a kicsiny dolgokban. Bár amit elvárnak tőled jelentéktelen semmiségek a szemedben, mégis olyan kötelességek, melyeket életed végéig végezned kell. Elhanyagolásuk űrt hagy jellemedben. Neked, édes fiam, rá kell nevelned magad, hogy hű legyél kicsiny dolgokban. Nem tehetsz Isten kedvére, ha nem ezt teszed. Nem vívhatod ki a szeretetet és megbecsülést, hacsak készségesen s örömmel meg nem teszed, amire megkérnek. Ha azt szeretnéd, hogy akikkel élsz, kedveljenek, neked is szeretned és tisztelned kell őket. {2T 310.1}   

Kötelességed elkövetni minden tőled telhetőt, hogy enyhítsd a testvérnőnek gondjait, akinél laksz. Látod, hogy milyen sápadt és gyönge, mégis népes családnak kell főznie. Minden többletmunka csak fárasztja, gyöngíti. Nincsenek apró gyermekei, akik elvégezhetnék a kisebb kötelességeket. Befogadtak téged családjukba, amint neked is, nekem is megmondták, kifejezetten azért, hogy e figyelmességeket végezd. S ha elhanyagolod, ami a legsürgősebb segítség lenne nekik, és a magad feje után mész, el fogod veszteni helyedet, s olyat kell helyetted fogadniuk, aki elvégzi, amit te semmiségeknek tartasz. Most úgyis erődön felüli munkát végzel. Mert férfimunkát akarsz végezni. Csökönyös vagy, de alább kell hagynod. Halj meg magadnak, feszítsd meg, győzd le magadat. Nem lehetsz Krisztus igaz követője, csak ha megteszed az említetteket. {2T 310.2}   

Láttam, hogy természettől fogva nem tiszteled az idősebbeket. Légy hű a tőled elvárt apró kötelességekben. Ne panaszkodj, mintha halálra dolgoztatnának. Nem tudod, milyen kellemetlen és visszataszító vagy ilyenkor. Így nem lehetsz boldog, s környezetedet sem boldogíthatod. Ne feledd, hogy Isten elvárja tőled, szolgájától, hogy légy megbízható, türelmes, szeretetteljes, engedelmes, tisztelettudó. Csak akkor érheted el a keresztény tökéletességet, ha tökéletesen uralkodsz magadon. Hagyod, hogy bűnös érzések üssék fel fejüket, melyek súlyosan ártalmadra vannak, s melyek növelik benned a szívtelen, dacos szellemet, Krisztus lelkületének ellenkezőjét. Noha ő azt parancsolta nekünk, hogy őt kövessük. {2T 311.1}   

Édes fiam, kezdd elölről, eltökélten, Isten segítségével. Azt kövesd, ami igaz, ami szép, ami jó. Hadd lássék meg minden tetteden Isten félelme, s a körülötted élők iránti szeretet. Légy hű és alapos. Rázd le a renyhe rendetlenséget. Mindennek legyen meg a helye, s tégy mindent a helyére. Légy szolgálatkész, nyájas, vidám, kellemes ifjú. Akkor meghódítod környezeted szívét. Valamit el ne felejts: Nem élhet jó lelkület abban az ifjúban, aki nem becsüli meg a nőket, és nem törekszik könnyíteni gondjaikon. A legrosszabb jel, mely egy ifjúban fellelhető, ha méltóságán alulinak tartja könnyíteni a nők terhén. Az ilyen férfi megpecsételt. Egy nő sem bízná rá az életét, mert sosem lesz belőle gyöngéd, figyelmes, gondoskodó férj. {2T 311.2}   

A fiú a férfi előképe. Könyörögve kérlek, indulj az ellenkező irányba. Végezd az apró kötelességeket, még ha kellemetleneknek is találod. Akkor a körülötted élők jóváhagynak, s ami még fontosabb, Isten is jóváhagy. Csak akkor lehetsz keresztény, ha hű szolga vagy a kicsinyben. Ha imaéletet élsz, és törekszel tőled telhetőn eleget tenni kötelességeidnek, akkor Isten megáld, és segítségedre siet. Mikor Jézus eljön, hogy magával vigye hűségeseit, szeretnéd-e, ha így szólna hozzád: Jól van, te derék, hűséges szolga! El szeretnéd-e távolítani jellemedből mind a tökéletlenséget, hogy hiány nélkülinek találjanak Isten ítélőszéke előtt? Ha igen, oly feladat vár, melyet senki helyetted el nem végezhet. Egyénileg vagy felelős Isten szemében. Világosságban járhatsz, naponta erőt nyerhetsz Istentől, hogy legyőzz magadban minden tökéletlenséget, s végül ott legyél Isten országában a hűek, igazak és szentek közt. Ne adj utat a kísértésnek. Az ellenfél bosszantani fog, uralkodni próbál értelmeden, hogy bűnbe ejtsen. De te „állj ellene az ördögnek, és elfut tőled. Közeledj Istenhez, és közeledni fog hozzád.” {2T 312.1}   

Ne feledd, hogy Isten szeme rajtad nyugszik. Ha tiszteletlenül feleselsz, Isten lát és hall. Közeleg az idő, mikor mindenkit cselekedetei szerint ítél meg. Neked is át kell esned az ítéleten. Jézus vagy befogad téged, vagy elutasít. Menekülj most hozzá erőért és kegyelemért. Segíteni kíván neked, ifjúságod vezére szeretne lenni, meg akar áldani, hogy te is áldás lehess másokra. Isten szeret téged, és meg is ment, ha úgy közeledsz hozzá, amint ő rendelte. Ha lázadozol, s a magad feje után mész, annak örök veszteség lesz a következménye. Imádkozz sokat. Mert az imádság az egyik legfőbb kötelességünk A nélkül nem tudsz keresztény maradni. Az ima felemel, megerősít és, nemesít. Az ima lelkünknek Istennel folytatott társalgása. {2T 312.2}   

Ne képzeld, hogy percre is megpihenhetsz, vagy elszunyókálhatsz. Kutasd szorgalmasan Isten szavát, hogy ismerd az ellenség csapdáit, s tökéletesen lásd az üdvösség útját. Vesd akaratodat Isten akarata alá. Ne törtess gyönyöreid után, hanem a környezeted boldogítása legyen célod. Ha ezt teszed, te sem tudsz más lenni, mint boldog. Minden szükségleteddel fordulj Jézushoz, s őszinte szívből fakadó bizalommal vágyakozz áldása után. Bízzál Istenben, igyekezz elvhű maradni; a magasztos elhatározásaid, eltökéltségeid által megerősödötten és nemesedetten, melyeket csak Istenben találhatsz meg. {2T 313.1}   

Ne légy lobbanékony. Ne hagyd, hogy önző legyen a szíved, hanem egyre táguljon a szeretettől. Kötelesség vár rád, melyet nem szabad elhanyagolnod. Viseld el a nehézségeket, mint jó harcoshoz illik. Jézus jól ismer minden küzdelmet, megpróbáltatást, kínt. Ő majd segíteni fog, mert ő is kísértést szenvedett mindenekben, mégsem vétkezett. Fordulj hozzá, édes fiam, a terheiddel. Ne fogadj senkit bizalmadba, ne mondd el senkinek nehézségeidet, csak nekünk. Vesd Jézusra terheidet, s törekedj mélyebb lelki életre. Segítsen és áldjon meg az Isten – ez szívből fakadó imám. {2T 313.2}   

Az árvák váltják ki a leggyöngédebb szeretetemet. Neked valóban nincsen otthonod. A sír megfosztott apádtól, anyádtól, gyermekkori otthonodban mások élnek. Kevesebbet emlékezhetsz istenfélő apádra, mint anyádra. Arra emlékszel, hogy néha megszomorítottad anyádat. Nem tanultál meg engedelmeskedni régebben, s még most is csak részben. Szüleid imáját azonban, – hogy azok között legyél, akik szeretik és félik az Istent, – számon tartják a mennyben. {2T 313.3}   

Jaj, mennyire hideg és önző a világ! Rokonaidnak kellett volna szeretettel körülvenni, s magukhoz édesgetni téged, ha nem is a magad, a szüleid kedvéért. Mégis önzésbe gombolkoztak, s alig törődtek veled. Isten lesz közelebb és kedvesebb neked, mint földi rokonaid valaha is lehetnének. Barátod lesz, és soha el nem hagy. Ő az apátlanok atyja. Barátsága édes békének bizonyul számodra. Egyre segít neked, hogy erős lélekkel viseld a legsúlyosabb veszteséget is. Igyekezz Istent fogadni atyáddá, s akkor soha barát híjával nem leszel. Ki leszel ugyan téve próbáknak, de légy állhatatos, és törekedj hitvallásod díszére válni. Kegyelemre lesz szükséged, hogy helyt állj, ám Isten szánakozó tekintete rajtad nyugszik. Imádkozz sokat és komolyan; hidd, hogy Isten megsegít. Őrizkedj a türelmetlenkedéstől és zsémbelődéstől, a nyűgösködő lelkülettől. Ápold inkább a hosszútűrés erényét. Törekedj az istenfélő szellemre. Légy következetes keresztény. Tégy szert a tiszta élet, s alázatos, őszinte odaadás szeretetére. Sződd ezeket életedbe. {2T 314.1}   

Ha az Isten félelmére, s a körülötted élők szeretetére neveled magadat, hasznos, boldog életed lehet. Olyan példát nyújthatsz, mely másokat is a megszentelődés szerény ösvényére vezet. Legyen benned mindig erkölcsi bátorság helyesen cselekedned, és tisztességet hozni Üdvözítődre. Édes fiam, kérlek, törekedjél a valódi életszentségre! {2T 314.2}   

***** {2T 314}