AZ IGAZSÁG ELLENZŐI

Függelék {1T 116}   

Feltárták előttem a wisconsini Stephenson és Hall esetét. Míg Wisconsinban tartózkodtunk 1854. júniusában, meggyőződtek a látomások isteni eredetéről. De megvizsgálták, s összevetették őket az eljövendő kor nézeteivel, s mivel a látomások nem egyeztek meg nézeteikkel, föláldozták a látomásokat az eljövendő kor elméletéért. Az elmúlt tavasszal, míg keleti körutunkon voltunk, mindketten helytelenül gondolkodtak, és áskálódtak. Megbotlottak az eljövendő korban, s bármire készek, hogy a Szemle ártalmára legyenek. A Szemle barátai legyenek éberek, tegyenek meg mindent, hogy megvédjék Isten gyermekeit az ámítástól. Ez a két férfi hazug és romlott emberekkel fog össze. Nagyon jól tudják ők ezt maguk is. Mialatt összetartást és egységet vallottak férjemmel, mindketten (de különösen Stephenson) viperaként marták őt a háta mögött. Míg sima szavakat szóltak hozzá, a Szemle és szerkesztői ellen lázították Wisconsint. E dologban különösen Stephenson volt tevékeny. Az volt a céljuk, hogy a Szemle vagy közölje az eljövendő kor elméletét, vagy majd ők „kitörik a nyakát”. Míg férjem nyílt és gyanútlan volt, módokat keresett féltékenységük kiküszöbölésére, őszintén feltárta előttük a kiadó ügyeit, és segíteni igyekezett rajtuk, addig ők gonoszságot szimatoltak, és mindenre irigyen néztek. Míg őket szemléltem, az angyal megszólalt: „Azt gondoljátok, ti gyönge emberek, hogy megállíthatjátok Isten ügyét? Ujjának egy érintése földre sújthat. Már csak rövid ideig szenved el titeket.” {1T 116.2}   

Visszairányított az advent-tanítás kezdetéhez, sőt még ez előttre, s láttam, hogy nem történt a Hírnök-csoport tetteihez fogható csalás, félremagyarázás és hamisság, sem a romlott szívek ily csoportosulása a vallás köntöse alatt. Néhány becsületes embert hatásuk alá kerítettek. Ezek azt gondolták, hogy a két férfi kijelentései mégsem lehetnek teljesen légből kapottak, s hogy képtelenek lennének ilyen égbe kiáltó hamisságokat kiejteni. Láttam, hogy ezek majd elég biztosítékot kapnak erre az ügyre vonatkozólag. Isten egyházának egyenesen kell előre törnie, mintha ez a két ember a világon sem lenne. {1T 117.1}   

Láttam, hogy határozott erőfeszítéseket kellene tennünk, hogy megmutassuk a keresztényietlen életűeknek helytelenségeiket, s hogy ha jó útra nem térnek, el kell szakadniuk attól, ami értékes és szent; hogy Istennek tiszta és szeplőtlen népe lehessen, melyben örömét leli. Ne gyalázzuk meg azzal, hogy a tisztát a tisztátalannal keverjük és kapcsoljuk össze. {1T 117.2}   

Megmutattak nekem némelyeket, akik keletről nyugatra költöztek. Láttam, hogy akik a keletet a nyugat kedvéért otthagyják, nem szabad a gazdagodást tűzni ki célul, hanem a lelkeknek az igazsághoz nyerését. Az angyal így szólt: „Bizonyítsa magaviseletetek, hogy nem a megtiszteltetés vagy földi kincsek kedvéért költöztetek nyugatra, hanem magasra emelni, és dicsőséget szerezni az igazság zászlójának.” Láttam, hogy a nyugatra költözőknek úgy kell viselkedniük, mint akik várják Urukat. Az angyal így szólt: „Legyetek élő példaképek nyugat lakosai előtt. Életetek bizonyítsa, hogy Isten különleges népe vagytok, s hogy különleges föladatotok eljuttatni a könyörület utolsó üzenetét a világhoz. Viselkedésetek mutassa meg a körülöttetek élőknek, hogy nem a világ a hazátok.” Láttam, hogy akik lekötötték magukat, törjenek ki az ellenség csapdájából – legyenek szabadok. Ne gyűjtsetek kincseket a földön, hanem életetek mutassa meg, hogy a mennyben gyűjtötök kincseket. Ha Isten nyugatra hívott, munkát, dicsőséges munkát szánt nektek. Hitetek és tapasztalatok siessen azok segítségére, akiknek nincsen életerős tapasztalatuk. Ne vonzódjatok ehhez a szegény, sötét kis morzsa világhoz, hanem odafel, Istenhez, a dicsőséghez és a mennyhez. A gazdaságok gondjai-bajai ne kössék le gondolataitokat, de biztonsággal belemerülhettek Ábrahám gazdaságának gondolataiba. Annak a halhatatlan örökségnek vagyunk örökösei. Vonjátok el szereteteteket a földről, s elmélkedjetek mennyei dolgokról. {1T 118.1}   

***** {1T 118}