TELJES MEGSZENTELŐDÉS

Kedves K. testvér és testvérnő! {1T 240}   

Legutóbbi látomásomban az Úr tudomásomra hozott néhány dolgot családotok felől. Isten könyörületesen gondol rátok, s nem fog elhagyni, ha ti sem hagyjátok el őt. L. és M. se hideg, se meleg állapotban él. Ébredjenek fel, s törekedjenek az üdvösségre, másképp elveszítik örök életüket. Éljenek felelősségük tudatában, és tegyenek szert tapasztalatra. Isten Lelke munkálkodjék szívükben, ami szeretetre, s arra vezeti őket, hogy minden más társaságnál jobban kedveljék Isten népének közösségét, s különüljenek el azoktól, akik nem kedvelik a lelki dolgokat. Jézus tökéletes áldozatot kér – teljes odaszentelődést. L. és M. ti nem veszitek tudomásul, hogy Isten elvárja osztatlan szereteteteket. Szent hitvallást tettetek, mégis a közönséges hitvallók színvonalára süllyedtetek. Szeretitek azoknak a fiataloknak a társaságát, akik nem tisztelik az általatok vallott szent igazságokat. Úgy ruházkodtok, mint barátaitok; megelégedtek annyi vallással, amennyi az emberek előtt elfogadhatóvá tesz, s nem hívja ki senki bírálatát. {1T 240.1}   

Krisztus mindent kér. Ha kevesebbet kívánna, túl drága, túl nagy volt áldozata, hogy csak ennyire emeljen fel. Szent hitünk hangosan kiált: Szakadjatok el! Nem szabad a világhoz, vagy halott, lelketlen hitvallókhoz szabnunk magunkat. „Alakuljatok át gondolkodástok megújulásával.” Ez az önmegtagadó, lemondó, igénytelenség út. Mikor azt gondoljátok, hogy ez az út túl szoros, hogy ezen a keskeny ösvényen túl sok az önmegtagadás, mikor azt mondjátok, hogy mily nehéz minderről lemondani, vessétek fel a kérdést: Mi mindenről mondott le Krisztus értem? Ez a kérdés mindent elhomályosít, amit mi önmegtagadásnak nevezünk. Nézzétek a kertben, amint vércseppeket izzadt. Csupán egyetlen angyalt küldenek a mennyből Isten Fia megerősítésére. Kövessétek őt a bíróságra, ahol a felbőszült tömeg kineveti, kigúnyolja és sértegeti. Nézzétek az öreg, lilaszín palástban. Hallgassátok a nyers tréfákat és maró gúnyt. Nézzétek, mikor nemes homlokára nyomják a töviskoszorút, majd bottal sújtanak fejére, hogy halántékba mélyedjenek a tüskék, s vér folyjék a szent homlokon. Hallgassátok a gyilkos tömeget, mely mohón követeli Isten Fiának vérét. Kiszolgáltatják nekik őt, és elvezetik a nemes szenvedőt, sápadtan, annyira legyengülten, hogy ájulás környékezi – a keresztre feszítéshez. Ráfeszítik a fakeresztre, szögeket vernek gyöngéd kezébe, lábába. Nézzétek, ott a kereszten a kín rettenetes óráin át. Az angyalok elfedik arcukat a szörnyű jelenet elől, a nap elrejti fényét, nem bír odanézni. Gondoljatok ezekre, s vessétek fel a kérdést: Túl szoros-e az út? Dehogy az; jaj, dehogy. {1T 240.2}   

A kétfelé sántikáló, felemás életben kétségbe és sötétségbe ütköztök. Nem tudtok örvendezni se a vallás vigaszainak, sem a világ nyújtotta békének. Ne telepedjetek Sátán páholyába, hanem keljetek fel, s tűzzétek ki célotokul a magasztos mértéket, amelyet kiváltságotok elérni. Áldott előjog ez, mindenről lemondani Jézusért. Ne nézzétek mások életét, ne kövessétek őket, és ne állapodjatok meg az ő szintjükön. Egyetlen igaz, csalhatatlan példaképünk van. Csak Jézust biztonságos követnünk. Tökéljétek el, hogy ha mások a lelki semmittevés elve alapján élnek, otthagyjátok őket, és előretörtök a keresztény jellem magaslatára. Alakítsatok mennyei életre alkalmas jellemet. Ne szunnyadjatok el őrhelyeteken. Bánjatok hűen és igazul lelketekkel. {1T 241.1}   

Oly rosszat engedtek meg magatoknak, mely pusztulással fenyegeti lelkiségeteket, s elhalványítja a szent oldalak minden szépségét s vonzerejét. Szeretitek a regényeket, meséket és más olvasmányokat, melyek rosszra befolyásolják a bármilyen mértékben Isten szolgálatára szentelt gondolkodást. Hamis, egészségtelen izgalmat keltenek, lázba hozzák a képzeletet. Lefegyverzik a gondolkodás hasznosságát, s bénává nyomorítják bármi lelki gyakorlat végzésére. Elvon ez az imától, s a lelki dolgok szeretetétől. Az olyan olvasmány, ami fényt vet a szent könyvre, és serkenti kívánságotokat és szorgalmatokat, hogy tanulmányozzad, az nem veszélyes, hanem hasznos. Tudtomra adták, hogy figyelmetek elterelődött a Szentírásról, s mohón tapad az izgalmas könyvekre, melyek kiölik a vallást. Minél gyakrabban, s minél szorgalmasabban kutatjátok az Írásokat, annál szebbnek tűnnek, s annál kevésbé csábít a könnyű olvasmány. A Szentírás mindennapos tanulmányozása megszentelő hatással lesz gondolkodástokra. Láncoljátok e drága könyvet szívetekhez. Barátnak, a bizonytalanságban pedig vezetőnek fog bizonyulni. {1T 241.2}   

Voltak életetekben célkitűzések. Mily következetesen, szorgalmasan fáradoztatok e célok eléréséért! Számítgattatok, terveztetek, míg várakozástok valóra nem vált. Cél áll most is előttetek Szorgalmas, fáradhatatlan, élethosszig tartó, igyekezetekre méltó cél. Ez nem más, mint üdvösségetek – az örök élet. Ez a cél igénytelenséget, áldozathozatalt és figyelmes tanulást kíván. Meg kell tisztulnotok, ki kell finomulnotok. Hiányzik belőletek Isten Lelkének megmentő hatása. Barátaitok közé vegyültök, s feleditek, hogy Krisztus nevéről neveznek. Úgy viselkedtek, öltözködtök, mint ők. {1T 242.1}   

K. testvérnő! Láttam, hogy munka vár rád. Meg kell halnod a hiúságnak. Az igazság töltse be teljes érdeklődésedet. Örök jóléted függ az úttól, melyen most jársz. Ha el szeretnéd nyerni az örök életet, azért kell élned, meg kell tagadnod magad. Távozzatok közülük, váljatok el tőlük. Éledtedben kerekedjék felül a józanság, őrködés és ima. Angyalok figyelik jellemed fejlődését, mérik le erkölcsi értékedet. Minden szavunk és tettünk Isten elé kerül ítéletre. Félelmetes, komoly időket élünk. Ne vegyük könnyelműen az örök élet reménységét. Isten és te közötted kell ezt rendezned. Lesz, aki más eszére, s tapasztalatára támaszkodik, mintsem azzal vesződjék, hogy alaposan megvizsgálja szívét. Hónapokig és évekig sodródnak Isten Lelkének érzete nélkül, vagy annak bizonyítéka nélkül, hogy elfogadta őket az Úr. Megcsalják magukat. Látszólag van reményük, de hiányoznak belőlük a keresztény elengedhetetlen minősítései. Először alaposan meg kell művelniük szívűket, akkor viselkedésük magára ölti a magasztos, nemes jelleget, amely Krisztus követőit fémjelzi. Hitünk élése kemény munkát s erkölcsi bátorságot követel. {1T 242.2}   

Isten népe különös nép. Lelkületük nem vegyülhet össze a világ lelkületével és befolyásával. Nem akarod viselni a keresztény nevet anélkül, hogy méltó lennél rá. Nem akarsz csupán üres szavakkal várni Jézusra. Nem akarsz csalatkozni ily fontos ügyben. Alaposan vizsgáld meg reménységed alapjait. Bánj becsületesen lelkeddel. Délibáb-reménység nem ment meg. Számot vetettél-e magaddal? Nem hiszem. Határozd el most, hogy Jézust akarod-e követni, kerüljön bármibe is. Ez lehetetlen lesz, ha ugyanakkor örömöd telik azok társaságában, akik figyelmen kívül hagyják Isten dolgait. Lelkületetek nem keveredik jobban, mint az olaj és a víz. {1T 243.1}   

Nagyszerű valami Isten gyermekének, Krisztus örököstársának lenni. Ha ez kiváltságod, ismerni fogod Krisztus szenvedésének közösségét. Isten bele lát szívedbe. Láttam, hogy buzgón kell keresned őt, s istenfélőbbé válnod. Vagy menthetetlenül elveszted az örökéletet. Felteheted a kérdést: White testvérnő igazán ezt látta? Igennel kell felelnem. Próbáltam eléd tárni, igyekeztem átadni a nyert benyomásokat. Segítsen az Úr, hogy hallgass rájuk. {1T 243.2}   

Kedves testvér, testvérnő! Őrködjetek gyermekeitek felett féltékeny gonddal. A világ szelleme és légköre elpusztít bennük minden kívánságot, hogy igaz keresztények legyenek. Olyan legyen családi légkörötök, hogy elvonjátok őket fiatal barátaiktól, akiket hidegen hagynak az isteni dolgok. Feltétlen áldozatot kell hozniuk, ha végül is el akarják nyerni a mennyet. {1T 243.3}