× A kiadvány nem a Hetednapi Adventista Egyház által elfogadott fordítás, és hibákat tartalmazhat!

2. fejezet

5. (János 8:12; lásd Titusz 2:10 megjegyzéseit) Világosság az alázatosnak - „Az az értelem legyen bennetek, mely volt a Jézus Krisztusban." Ha teljes alázattal törekszel megérteni, mi a Krisztus értelme, gondolkodása, Isten nem hagy sötétben. Jézus mondja: „Aki engem követ, nem jár a sötétségben, hanem övé lesz az életnek világossága. (Ifjúsági nevelő 1892 október 13) {7BC 903.3}   

5-8. (János 1:1-3, 14; Zsidók 2:14-18; lásd Márk 16:6; Lukács 22:44; János 10:17,18; Róma 5:12-19; 2Korintus 8:9; 1Timóteus 2:5; Zsidók 3:1-3 fejtegetését) Krisztus életének szerény körülményei - Miután Krisztus hozzájárult, hogy elhagyja főparancsnoki tisztjét, hogy lelép a kimondhatatlan magasságból és emberré lesz, bármilyen emberi helyzetet választhatott volna. Nagyság és rang azonban mit sem jelentett számára, ezért a legalacsonyabb és legszerényebb élethelyzetet választotta. Betlehem volt születési helye. Félágról szegények voltak szülei, másrészt Isten, a világ tulajdonosa volt az Atyja. {7BC 903.4}   

Nem hozott semmi fényűzést, könnyűséget, önző kielégülést életébe, mely a lemondás, önfeláldozás szakadatlan folyamata volt. Alacsony születésének megfelelően látszólag nem rendelkezett tekintéllyel és gazdagsággal, hogy a legszegényebb hívő se mondhassa, hogy Krisztus sohasem ismerte a szorongató szegénység töviseit. Ha a külső pompa, gazdagság, tekintély birtokában lett volna, a legszegényebb réteg elkerülte volna társaságát. Ezért a legnagyobb számú ember alacsony életsorsát választotta. (1896, 9. kézirat) {7BC 903.5}   

A hit ne nyugodjék a látás bizonyítékain - Mielőtt Krisztus elhagyta volna a mennyet, hogy eljöjjön a világra meghalni, magasabb termetű volt minden angyalnál. Fönséges, szép volt az alkata. Földi szolgálata kezdetén alig volt magasabb az átlagembernél. Ha nemes, mennyei termetével jött volna az emberek közé, külső megjelenése terelte volna magára az emberek figyelmét, s a hiti gyakorlása nélkül fogadták volna őt... {7BC 904.1}   

Az emberek Krisztusba, mint Mesterbe vetett hitének nem látásuk bizonyítékán kellett nyugodnia, nem személyes vonzereje miatt kellett hinniük benne, hanem jelleme kiválósága, azon kiválósága miatt, melyet nem találtak és nem is találhattak másban. (2Jövendölés lelke 39) {7BC 904.2}   

(Kolossé 2:9; Efézus 3:9; 1Péter 1:11,12) A titok, melybe angyalok kívántak betekinteni - Krisztusban lakozott az istenség teljessége. Mégis az egyedüli út, melyen elérhette az embert, ha emberi léttel födte el dicsőségét. Az angyalok tanúi voltak dicsősége elleplezésének, hogy így az istenség elérhesse az embert. Krisztus mindenkor leghatározottabban gyűlölte a bűnt, mégis nagy szeretettel szerette vérének megváltottait. 0 szenvedett a bűnös ember helyében, egységre hozva őket magával. {7BC 904.3}   

Ez az a titok, melybe angyalok kivárnak betekinteni. Szeretnék tudni, hogyan élhet és tevékenykedhet Krisztus a bukott világon, hogyan elegyedhetik a bűnös emberiség közé. Titok volt számukra, hogy aki olthatatlan gyűlölettel gyűlölt minden bűnt, mégis a leggyöngédebb szánakozó szeretettel viseltetett a bűnöket elkövetők iránt. (Idők jelei 1898 január 20) {7BC 904.4}   

(2Kolossé 1:26, 27). Megmagyarázhatatlan elegyedés - Krisztus mit sem tehetett volna földi szolgálata idején a bukott ember megmentéséért, ha az isteni nem elegyedett volna benne az embereivel. Az ember korlátolt szellemi képessége nem foghatja föl ezt a csodálatos titkot - az isteni és az emberi természet elegyedését. Hiszen ez megmagyarázhatatlan számunkra. Az ember csodálkozhat és csöndben maradhat. Ennek ellenére az ember előjoga, hogy az isteni természet részese legyen, s ezúton bizonyos fokig beléphet a titokba. (1889, S. levél) {7BC 904.5}   

A legcsodálatosabb - Mikor mély kérdést akarunk tanulmányozni, rögzítsük gondolatainkat a legcsodálatosabb eseményre, mely valaha is történt a földön vagy égen - Isten Fiának testté válására. Isten odaadta Fiát, hogy szégyenteljes halált haljon a bűnös emberért. Aki a mennyei udvarokban parancsnoki tisztet töltött be, levetette a királyi koronát, palástját s istenségére emberi létet öltve eljött a világra, hogy az emberi család fejénél álljon példakép-emberként. Megalázta magát, hogy minden szenvedésben együtt szenvedjen az emberrel. {7BC 904.6}   

Övé volt az egész világ, mégis olyan teljesen megüresítette magát, hogy szolgálata idején elmondhatta magáról: „A rókáknak van barlangjuk, az ég madarainak fészkük, de az ember Fiának nincs hová lehajtania fejét." (Zsidó 2:14-18) (1903, 76. kézirat) {7BC 904.7}   

Krisztus minden törvény fölött áll - Isten Fia ön-kém jött el elvégezni az engesztelés, elfedezés munkáját. Nem volt rajta a kötelesség igája, hogy azt tegye, hiszen független volt s minden törvény fölött állt. {7BC 904.8}   

Az angyalok, Isten értelmes küldöttei, a kötelesség igáját hordozzák; személyes áldozatuk nem tud engesztelést kieszközölni az embernek. Egyedül Krisztus állt szabadon a törvény követelményeitől, hogy vállalja a bűnös ember megváltását. Hatalmában állt lefektetni életét és hatalmában állt újra fölvenni azt. Istennel való egyenlőséget nem tekintette olyan valaminek, amihez föltétlenül ragaszkodjék. (Szombatiskolai munkás, 1906. szeptember 4.) , {7BC 904.9}   

(2Mózes 3:5) Aranylánc - Az ember megváltása kedvéért Krisztus engedelmes lett mindhalálig, mégpedig a keresztfának haláláig. Isten Fiának emberi volta mindent jelent számunkra. Aranylánc ez, mely Krisztushoz, általa pedig Istenhez köti az embert. Ez legyen tanulmányunk tárgya. Krisztus valóságosan emberré vált. Emberré válásával bizonyította alázatát. Egyúttal. testben megjelent Isten is volt. {7BC 904.10}   

Mikor Krisztus istenségének emberi testtel való elfedésének kérdését közelítjük meg, helyénvalón figyelmezhetünk az égő bokorból Mózeshez intézett szavaira: „Vesd le sarudat, mert szent helyen állsz." A tanuló alázatával, megtört szívvel kell közelítenünk a tárgykör vizsgálásához. Krisztus testté válásának tanulmányozása gyümölcsöző mező, s megjutalmazza a kutatót, aki mélyen ás a rejtett igazság után. (Í89&, 67. kézirat) {7BC 904.11}   

6. (János 1:1-3, 14; lásd János 1:1-3; Jelenések 12:10 észrevételeit) Krisztus egyenlő az Atyával - Krisztus egyenlő helyet tölt be az Atyával. Ezért válhatott bűnáldozattá a törvényszegőknek. Áldozata teljesen elégséges volt, hogy naggyá tegye a törvényt és dicsőségessé. (1893, 48. kézirat) {7BC 905.1}   

7. Lásd Máté 26:42 kiegészítő megjegyzéseit. {7BC 905.2}   

7-8. Lásd Zsidók 2:17 értelmezését. . . {7BC 905.3}   

9. Lásd Máté 27:21,22, 29 megvilágítását. {7BC 905.4}   

10,11. Lásd Róma 3:19 fejtegetését. {7BC 905.5}   

12. Lásd Galata 5:6 észrevételeit. {7BC 905.6}   

12,13. lásd Róma 12:2, 2Péter 1:5-11 magyarázatát. {7BC 905.7}