× A kiadvány nem a Hetednapi Adventista Egyház által elfogadott fordítás, és hibákat tartalmazhat!

4. fejezet

1-5. (2:14-18; 23-26; Róma 1:25; Kolossé 2:8) Hazugsággá változtatva az igazságot - Senki se kínozza meg az igazságot olcsó képzelgések ráhúzásával, az ige erőszakos titokzatosságba burkolásával. Az a veszély fenyeget ezzel, hogy Isten igazágát hazugsággá változtatják. Vannak, akik Isten Lelke érintésére szorulnak szívükben. Akkor a mai időknek szóló üzenet felelőssége fog rájuk nehezedni. Nem kutatnak majd emberi vizsgák után, sem valami új, valami szokatlan után. A mai idők vizsgája a negyedik parancsolat szombatja... {7BC 920}   

A fiatalok között forró kívánság él, hogy valami újszerűt ragadjanak meg, még ha mégoly gyatra minőség is. Az Úr nem akarja, hogy hiábavaló dolgokon legeltessék gondolataikat, keresve, amit soha meg nem találnak, Azt kívánja, hogy törekedjünk az ártatlan, tiszta lélekre, melyet megmostunk és megfehérítettünk a Bárány vérében. Krisztus igazságosságának, igaz életének, isteni jellemének palástja ad bebocsátást a bűnösnek a mennyei angyalok társaságába. Nem a hajszíne, hanem az Isten valamennyi parancsa iránti tökéletes engedelmesség nyitja meg előtte Isten városának kapuit. (1899, 207. levél) {7BC 920.3}   

1-7. (2:1-4) Hűség a szolgálatban - Pál csaknem elvégezte futását s azt akarta, hogy Timóteus vegye át helyét, őrizve a gyülekezeteket a meséktől és eretnekségektől, melyek segítségével az ördög és eszközei el akarják majd őket vezetni az igazságtól. Inti, hogy kerülje el az élet aggodalmait és bonyodalmait, melyek akadályoznák, hogy teljesen átadja magát Isten munkájának. Viselje derűsen a szembeszegülést, gyalázatot és üldöztetést, ami hűsége miatt érni fogja. Töltse be teljesen örömhír-hirdető munkáját, minden módon jót cselekedve embertársaival. (Ifjúsági nevelő 1902 július 10) {7BC 920.4}   

3, 4. Lásd Cselekedetek 20:30; Kolossé 2:8; 1János 4:1 megjegyzéseit. {7BC 920.5}   

6-9. Lásd 2Timótheus 1:1,2 értelmezését. {7BC 920.6}   

7,8. Lásd Jelenések 14:13 megvilágítását {7BC 920.7}   

13, 14. (Cselekedetek 19:33) Sándor kieszközöli Pál végső fogságát) - Trojás városában egy tanítványánál Pált ismét elfogták, innen hurcolták végső fogságába. {7BC 920.8}   

Sándor rézműves segítségével fogták el őt, aki eredménytelenül szegült szembe Pál tevékenységével Efezus-ban, s aki most megragadta az alkalmat, hogy bosszút álljon azon, akit nem tudott legyőzni. (Pál élete 305) {7BC 920.9}   

13, 16-21. Bátran néz a halál elé - Pál személyes üzenettel zárja levelét s újra elismételi sürgős kérését, hogy Timótheus jöjjön el hozzá, ha lehet, még a tél beállta előtt. Leírja elhagyatottságát egyes barátainak elpártolása és mások elkerülhetetlen távolléte miatt, s ha Timótheus még mindig habozna, attól tartva, hogy az Efézusi gyülekezetben szükség van munkásságára, közű vele, hogy távollétére elküldte helyettesül Tikhikust; majd megható kéréssel áll elő: „A felsőruhámat, melyet Troásban, Kárpusnál hagytam, jöttödben hozd el, a könyveket is, kiváltképpen a tekercseket." {7BC 920.10}   

Második letartóztatásakor Pált olyan hirtelen ragadták el, hogy nem volt ideje összekapni néhány könyvét és tekercsét, vagy magával vinni fölső ruháját. Most a tél közeledtével tudta, hogy a nyirkos börtönben hideg lesz. Nem volt pénze más ruhára, tudta, hogy bármelyik percben elérkezhet a vég s szokásos magáról való meg-feledkezéssel nem akarta terhelni a gyülekezetet, hogy miatta költsenek. (Pál élete 327) {7BC 921.1}   

16,17. Pál és Néró szemtől szemben - Az uralkodó arcán viseli a benn dúló szenvedélyek pusztításának szégyenteljes nyomait. A fogoly arca ellenben az Istennel és emberrel békében élő szív történetét mondja el. A nevelés két ellenkező rendszerének az eredménye állt egymással szemben. A féktelen bűnös kielégülések, másfelől a teljes önfeláldozás életéé. Az élet két elméletének képviselője állt szemben egymással: a mindem lekötő önzésé, mely semmit sem tart túl értékesnek föláldozni pillanatnyi kielégüléséért, s az önmegtagadó állhatatosságé, mely ha kell, magát az életet is kész föladni mások javáért. (Ifjúsági nevelő 1902 július 3) {7BC 921.2}   

***** {7BC 921}