× A kiadvány nem a Hetednapi Adventista Egyház által elfogadott fordítás, és hibákat tartalmazhat!

17. fejezet

1-5. (13:11-17, 18; 2Thessalonika 2;7-12) A nemzetek elámítója - Jelenések tizenhét előre megmondja az összes egyházak pusztulását, amelyek a pápaság bálványimádó szolgálatával rontják meg magukat; azokét, akik ittak paráznasága haragborából. (17:1-4) {7BC 983.3}   

Így ábrázolja a pápai hatalmat, mely a gonoszság minden csalárdságával, vonzó külsőségekkel és kápráztató szertartásokkal bűvöl meg minden nemzetet, megígérve nekik, mint a Sátán ígérte ősszüleinknek, minden jót, ha magukra veszik pecsétjét, másrészt minden ártalmat hitetései ellenzőjének. A belsőleg legromlottabb hatalom fogja a legszemkápráztatóbb külsőségeket bemutatni s a hatalom legkifejezőbb jelével fogja körülvenni magát. A Biblia világosan kijelenti, hogy ez romlott és csalárd gonoszságot takar. „Homlokára egy név volt írva: TITOK; A NAGY BABILON, A PARÁZNÁKNAK ÉS A FÖLD UTÁLATOSSÁGAINAK ANYJA." {7BC 983.4}   

Mi adja Babilon uralkodásának az erejét? A protestantizmus, mely, miközben vallja, hogy a bárány természete és szelleme lakik benne, és a mennyel áll szövetségben, a sárkány hangján szól. Alulról jövő hatalom mozgatja őt. (1899, 232. levél) {7BC 983.5}   

13, 14. (13:11-17; 16:13-16) A Sátán seregeinek szövetsége - (13, 14 vers) Egy lesz a gondolatuk. Egyetemes szövetség fog létrejönni, mely hatalmát és erejét a fenevadnak adja. Így fog megnyilvánulni ugyanaz az erőszakos elnyomó hatalom a vallásszabadság ellen, annak szabadsága ellen, hogy a lelkiismeretünk parancsa szerint imádjuk Istent, mint amilyet a pápaság tanúsított, mikor a múltban üldözte azokat, akik vissza merték utasítani a római vallás szertartásait. {7BC 983.6}   

Az utolsó napok küzdelmeiben Isten népével szemben állva összefognak az összes romlott hatalmak, melyek elpártoltak Isten törvénye iránti hűségüktől. E harcban a negyedik parancsolat szombatja lesz a főkérdés; mivel a törvény szerzője a szombat parancsban nevezi magát az egek és a föld teremtőjének. (1891, 24. kézirat) {7BC 983.7}   

14. Krisztus fölmagasztalva - Amint pünkösd napján Krisztust magasztalták, úgy magasztalják ismét az evangéliumi örömüzenet záró munkájában, mikor népet készít elő helytállni a végső próbán, a nagy küzdelem záró munkájában. (Szemle és hírnök 1892 november 29) {7BC 983.8}