24. fejezet

2,3. Félix aljas és megvetésre méltó - Tertullus itt arcátlan hazugságra vetemedett. Félix jelleme aljas és megvetésre méltó volt... {6BC 1066.1}   

A jellemét szennyező féktelen erkölcstelenség példáját látjuk Drusillával ekkoriban kötött házasságában is. Simon mágus ciprusi varázsló ámító mesterkedései segítségével rávette Drusilla hercegnőt, hagyja ott férjét s legyen Félix felesége. Drussilla fiatal, nagyon szép és zsidó születésű volt. Odaadón szerette férjét, aki súlyos áldozatot hozott, hogy elnyerje kezét. Kevés volt valóban, ami arra késztethette volná, hogy legyőzze a legerősebb előítéletet, sőt maga ellen ingerelje nemzete utálatát, csak hogy házasságtörő viszonya legyen a kegyeden idős erkölcstelennél. A varázsló és az áruló ördögi fogásai mégis sikerültek s Félix elérte célját. (Pál élete 235) {6BC 1066.2}   

22. Félixet nem vezették félre Pál felől - Félix már annyi ideje lakott Czézáreában, ahol sok éve ismerték már a kereszténységet, hogy jobban ismerte ezt a vallást, mint a zsidók föltételezték, ezért a vádjaik nem vezették őt félre.(Pál élete 239) {6BC 1066.3}   

27. Viszálykodás Czézáreában, Félix eltávolítása - Ezen idők vége felé félelmetes viszálykodás támadt Czézárea lakói között. Gyakran robbantak itt ki összetűzések. Ezek aztán állandó ellenségeskedéssé lettek a zsidók és görögök közt jogaikat és kívánságaikat illetően. Czézárea egész nagyszerűsége, templomai, palotái, nyílt színhazai első Heródes nagyravágyásának volt köszönhető. Még a kikötőt is, melynek Czézárea fontosságát és virágzását tulajdoníthatta, Heródes építette nagy költséggel és munkával. A zsidó lakosság népes és jómódú volt, maguknak igényelték a várost, mivel az ő királyuk építette ki: A görögök ugyanolyan makacsul magukénak követelték az elsőbbséget. {6BC 1066.4}   

A második év végére ezek a viszályok tüzes összetűzésekben robbantak ki a piactéren, ahol a görögök vereséget szenvedtek. Félix, aki a pogányokhoz húzott, megérkezett katonáival. Parancsot adott a zsidóknak, oszoljanak szét. A győztes zsidók nem engedelmeskedtek azonnal a parancsnak, ezért Félix támadást vezényelt ellenük. A katonák örömmel adtak szabad teret zsidógyűlöletüknek, s a legirgalmatlanabbul teljesítették Félix parancsát. Sok zsidót megöltek. S mintha ez sem lenne elég, Félix, mivel évről-évre jobban gyűlölte a zsidókat, a gazdagok házainak kifosztását engedélyezte katonáinak. {6BC 1066.5}   

Az igazságtalanság és kegyetlenség vakmerő tettei nem múlhattak el észrevétlenül. A zsidók bepanaszolták Félixet, akit Rómába rendeltek felelni a vádakra. Tudta, hogy zsarolásai és erőszakosságai bőséges alapot szolgáltattak a panaszra, de még mindig remélte, hogy meg tudja békíteni a zsidókat. Ezért bár őszintén tisztelte Pált, engedett rosszakaratuknak s fogságban tartotta, de hiába ügyeskedett. Bár száműzetés és fővesztés nélkül megúszta, mégis eltávolították hivatalából és elkobozták bitangul szerzett vagyona javát. Később Drusilla, bűnrészes fiával együtt a Vezúv kitörésekor halt meg. Félix napjai kegyvesztettségben és ismeretlenségben végződtek. (Pál élete 245-6) {6BC 1066.6}