11,12,17. (Lukács 8:46) A csodák nem a vak babona bátorítására vannak - Pál közvetlenül érintkezett Efézus bálványimádó lakosival s Isten hatalma szembeszökőn megnyilvánult általa. Az apostolok nem mindig tudtak csodákat tenni. Az Úr annyiban adta meg szolgáinak ezt a képességet, amennyiben ügyének fejlődése és nevének becsülete megkívánta. Akár Mózesnek és Áronnak a fáraó udvarában, Pálnak is fönn kellett tartania az igazságot a varázslók hazug csodáival szemben. Ezért mostani csodái különböztek az előbbiektől. Amint Krisztus ruhaszegélye gyógyító erőt szerzett annak, aki a hit érintésével gyógyulást keresett, úgy ez alkalommal is ruhadarabok szolgáltak eszközül hívők gyógyítására. „Eltávozának azoktól a betegségek és a gonosz lelkek kimentek belőlük." Ezek a csodák mégsem bátorították a vak babonaságot. Mikor Jézus érezte az asszony érintését, így szólt „Erő ment ki belőlem." így a Szentírás kijelenti, hogy az Úr csodákat tett Pál keze által, s hogy az Úr nevét, nem Pálét érte magasztalás. (Pál élete 135) {6BC 1063.8}