× A kiadvány nem a Hetednapi Adventista Egyház által elfogadott fordítás, és hibákat tartalmazhat!

17. fejezet

22-29. Lásd Róma 1:20-25 kiegészítő megjegyzéseit {6BC 1062.3}   

22-34. Lásd 1Korintus 2:1-5 értelmezését. {6BC 1062.4}   

28. (János 5:17; Kolossé 1:17; Zsidók 1:3; lásd 1 Mózes 2:7 magyarázatát) Isten munkálkodik a természetben - Isten folytonosan tevékenykedik a természetben. A természet Isten szolgája, melyet tetszése szerint igazgat. A természet folyamatai olyan lény értelmes jelenlétéről és tevékeny részvételéről tanúskodnak, aki minden művében akarata szerint tevékenykedik. Nem a természetben meglevő eredeti képesség termi meg gyümölcseit. A föld évről-évre fönntartja nap körüli keringését. A végtelen hatalom keze szüntelenül részt vesz bolygónk irányításában. Isten hatalma tartja szakadatlanul a földet a helyén forgása közben. A menny Istene folytonosan tevékenykedik. Az ő hatalma által, az ő közreműködésére virul a növényzet, hajt ki a levél, nyílik ki a virág. Nem benső gépezet éri azt el, mely ha egyszer mozgásba lett hozva, folytatja működését, az ér lüktet, lélegzetet lélegzet követ, hanem Istenben élünk, mozgunk és vagyunk. Minden egyes lélegzet, szívverés szüntelen bizonyíték az örökkön jelenlevő Isten hatalmáról. Isten hat oda, hogy a nap fölkeljen az égen. Ő nyitja meg az ég ablakait, hogy esőt adjon. 0 növeszti a füvet a domboldalon. Ő „ad olyan havat, mint a gyapjú, és szórja a deret, mint a port." „Szavára vízzúgás támad az égben, felhők emelkednek a föld határairól; villámlásokat készít az esőnek és kihozza a szelet rejtekéből." Noha az Úr megszűnt teremtő munkájától, mégis szüntelenül foglalatoskodik, hogy fönntartsa és szolgáiként használja teremtett műveit. Krisztus mondta: „Az én Atyám munkálkodik és én is munkálkodom." (1882, 4. kézirat) {6BC 1062.5}   

34. (1Korintus 2:1-4) Az örömüzenet egyszerűsége a világ műveltsége - Pál áttekintette tevékenysége eredményeit. Az ékesszóló beszédét hallgató népes gyülekezetből csupán hárman tértek meg. Elhatározta hát, hogy ezentúl egyszerűen fogja hirdetni az örömüzenetet. Meggyőződött róla, hogy a világi műveltség tehetetlen, nem tudja megindítani az emberek szívét. Az evangélium örömüzenete viszont Isten hatalma az üdvösségre. (Szemle 1911 augusztus 3) {6BC 1062.6}