× A kiadvány nem a Hetednapi Adventista Egyház által elfogadott fordítás, és hibákat tartalmazhat!

14. fejezet

2-3. Lásd Cselekedetek 1:11 fejtegetését. {5BC 1141.10}   

6. Lásd Róma 8: 34 kiegészítő megjegyzéseit. {5BC 1141.11}   

8-10. Istent nem lehet külső alakban látni - (idézi) Fülöp kételkedésére dorgáló szavak volt a válasz. Fülöp azt szerette volna, ha Krisztus testi alakban idézi eléjük az Atyát. Pedig hiszen Isten már kinyilatkoztatta magát előttük. Lehetséges-e, kérdezte, hogy miután velem jártok, halhatok szavaimat, láttátok az ötezer csodálatos megvendégelését, a bélpoklosság rettegett betegségéből való gyógyításokat, a halottak föltámasztását. Lázárét, akinek teste valóban rothadást látott, és mégsem ismertek? Lehetséges, hogy ne ismerjétek föl az Atyát általam végzett cselekedetein keresztül?... {5BC 1141.12}   

Krisztus hangsúlyozta nekik, hogy az Atyát egyedül hit által látják. Istent senki sem láthatja az emberek közül külső megjelenésében. Egyedül Krisztus képviselheti őt az emberiség előtt. A tanítványok előjoga volt, hogy több mint három évig szemlélhették ezt a képviseletet. {5BC 1141.13}   

Amint Krisztus ezeket mondta, Isten dicsősége ragyogott arcáról s a jelenlevők amint nagy figyelemmel hallgatták szavait, szent félelmet éreztek. Szívüket határozottabban érezték hozzá vonzódni; s amint nagyobb szeretettel vonzódtak Krisztushoz, egymáshoz is vonzódtak. Érezték, hogy nagyon közel a menny s a hozzájuk intézett szavak a mennyei Atya üzenete volt számukra (1897, 41. kézirat) {5BC 1142.1}   

9-11. Jézus isteni tekintélye - A világ megváltója egyenlő volt Istennel. Istennel egyenlő halálommal rendelkezett. Kijelentette, hogy az Atyán kívül nincs élete. A hatalom, mellyel szól s csodatetteket végez, kifejezetten az övé, mégis azt állította, hogy ő és az Atya egyek... {5BC 1142.2}   

Mint törvényhozó, Jézus isteni hatalmát gyakorolta. Parancsait és döntéseit az örökkévaló trón támogatta. Az Atya dicsősége a Fiúban nyilvánult meg. Krisztus nyilatkoztatta ki az Atya jellemét. Olyan tökéletesen egy volt az Atyával, annyira teljesen körülvette az Atya fénye, hogy aki látta a Fiút, az Atyát is látta. A Fiú hangja Isten hangja volt (Szemle és hírnök 1890 január 7) {5BC 1142.3}   

11. Előkészület a kísértés viharára - „Higgyetek nekem, hogy én az Atyában vagyok s az Atya énbennem van. Ha pedig nem, magáért a cselekedetekért higgyetek nekem." Hitük biztonságban megnyugodhat a Krisztus cselekedetei által nyújtott bizonyítékon, olyan cselekedetek által, melyeket azelőtt senki se cselekedett, hisz képes- sem lenne rá. Érvelhettek, hogy ember magában nem tudta megtenni a csodákat Krisztus föl igyekezett vezetni őket alacsony hit-állapotukból arra a tapasztalatra, melyre eljuthattak volna, ha meglátták volna, hogy mit tett értük a magasabb műveltség adásával s azzal, hogy közölte velük, hogy Isten ö, emberi testben. Szánakozó Megváltónk ilyen kitartón és komolyan igyekezett fölkészíteni követőit a kísértés rövidesen kitörő viharára. Azt akarta, hogy ő általa Istenben legyenek elrejtve. (1897,41. kézirat) {5BC 1142.4}   

15. (Lásd 2Mózes 20:1-7; Róma 3:31 fejtegetését) Az ember engedelmes lehet - Ne úgy szolgáljuk Istent, mintha nem lennénk emberek, hanem abban a természetben kell szolgálnunk őt, mellyel rendelkezünk, amelyet Isten Fia megváltott. A Krisztus igazságossága által olyan megigazultan, megbocsátottan állunk Isten előtt, mintha sohasem vétkeztünk volna. Sohasem nyerünk erőt, ha azt latolgatjuk, hogy mit meg nem tehetnénk, ha angyalok lennénk. Forduljunk hittel Jézushoz s a parancsainak való engedelmesség által mutassuk ki Isten iránti szeretetünket. (1892, 1. kézirat) {5BC 1142.5}   

21. Isten mint Fiát szereti az engedelmeset - A hívő bizonyságot hordozhat életével és jellemével, hogy Isten mim Fiát szereti a parancsolatainak engedelmeskedő embert. Milyen meglepő ez a kijelentés! Csaknem érthetetlen a véges embernek! (1894, 1 l/a. levél) {5BC 1142.6}   

26. Lásd Róma 2:4 kiegészítő megjegyzéseit. {5BC 1142.7}   

30. (Lásd János 1:1-3,14 hozzászólását) Krisztus tisztasága ingerelte Sátánt - A tisztátalanság közepette Krisztus megőrizte tisztaságát. Az ördög nem tudta beszennyezni, sem megrontani őt. Jelleme a bűn tökéletes gyűlöletét árulta el. A laza erkölcsű világban Jézus szent volta fölkavarta az indulatokat. Tökéletes életével szakadatlan szemrehányást jelentett a világnak. Szembeszökővé tette az ellentétet a gonoszság, és a bűnt nem ismerő Jézus tiszta, szeplőtlen, szent élete közt. Ez a mennyei tiszta ártatlanság mindennél jobban fölbőszítette a hite-hagyott ellenfelet. Folyton Krisztus nyomában járt, fölhasználva ellene a népet, mely magasabbrendű tisztaságra és istenismeretre tartott igényt, Krisztus gyűlöletét ültetve szívükbe s megkísértve tanítványait, hogy árulják és hagyják el őt. (Idők jelei 1899 május 10) {5BC 1142.8}