Fölhívás a hálaadásra, alázatra és elkülönülésre - Mikor Józsué élete végéhez közeledett, két okból is áttekintette a múltat. Egyrészt, hogy Isten Izraelét hálára késztesse Isten jelenlétének szembeszökő megnyilvánulásaiért hosszas vándorlásuk ideje alatt, másrészt hogy alázatosságra késztesse őket méltatlan zúgolódásaikért és óhajaikért, s mivel elhanyagolták Isten kinyilatkoztatott akaratát. Józsué a legkomolyabban figyelmeztette őket a körülöttük levő bálványimádás ellen. Az izraeliták már előbb figyelmeztetve lettek, hogy ne legyen kapcsolatuk a bálványimádókkal, ne házasodjanak össze velük és semmi képen se tegyék ki magukat a pogány utálatosságok megrontó veszedelmének. Azt a tanácsot kapták, hogy a gonosznak még csak a látszatát is kerüljék, ne járjanak a bűn határainál, hiszen ez a legbiztosabb út, hogy a bűn elnyelje és tőnkre tegye őket. Rámutatott, hogy Istentől való elszakadásuk pusztulást hozna, s amint Isten hű volt ígéreteihez, úgy fenyegetéseit is végrehajtaná. (1879, 3. levél) {2BC 1000.4}
14-16. Erkölcsi őrület emberek dicséretét kedvelni - Mikor az ember helyesen kezd gondolkodni, alkotójával való kapcsolata kerül érdeklődése homlokterébe. Erkölcsi őrület emberek dicséretét tartani többre Isten helyeslésénél, a gonoszság örömeit a mennyei kincseknél, a bűn moslékját annál a lelki tápláléknál, amellyel Isten táplálja gyermekeit. Mégis hányan, akik pedig világi ügyekben értelemről és éleslátásról tesznek tanulságot, teljesen semmibe veszik az örök javukat szolgáló dolgokat. (Idők jelei 1881 május 19) {2BC 1000.5}
27. Idézzük emlékezetbe Isten szavait - Józsué kijelentette, hogy utasításai és figyelmeztetései nem tőle, hanem Istentől származnak. A kőnek bizonyságul kellett állnia a következő nemzedékek számára az elmúlt eseményekről, másrészt tanú lesz a nép ellen, ha valaha bálványimádásra adná magát.... {2BC 1000.7}
Ha Isten ősi népének szükséges volt gyakran emlékezetbe idézni Isten tetteit, könyörületességet és igazságosságát, tanácsait és dorgálásait, nekünk is el kell gondolkodnunk az igéje által közölt igazságokon. Olyan igazságokon, melyeknek ha engedelmeskedünk. Isten iránti alázatra, alávetettségre és engedelmességre vezetnek minket. Engedelmesség által kell megszentelődnünk. Isten igéje minden egyes korszak számára külön igazságokat tár elő. Istennek népével való bánásmódja gondos figyelmünkre méltó. Tanuljuk meg, amire ez a bánásmód tanítani akar bennünket. Mégse elégedjünk meg ezzel. Isten most lépésről-lépésre vezeti ki népét. Az igazság előre haladó. A buzgó kutató folyvást világosságot fog nyerni a mennyből. Mi az igazság? Ez legyen mindenkor tudakozódásunk. (Idők jelei 1881 május 26) {2BC 1000.8}
