× A kiadvány nem a Hetednapi Adventista Egyház által elfogadott fordítás, és hibákat tartalmazhat!

24. fejezet

10-16 (2 Krónika 36:20) Az izraeliták megbízhatatlannak bizonyultak - Izrael gyermekeit fogolyként hurcolták Babilonba, mert eltépték magukat Istentől s nem tartották fönn az azzal a céllal kapott elveket, hogy megóvják őket az Istenre gyalázatot hozó népek tetteitől. Az Úr nem részesíthette őket jólétben, nem tudott eleget tenni szövetségének, miközben ők hűtlenek lettek az elvekhez, melyeket gondos megtartásra adott nekik. Lelkületükkel és tetteikkel hamisan képviselték Isten jellemét, ezért az Úr megengedte, hogy fogságba hurcolják őket. Mivel elszakadtak tőle, az Úr megalázta őket A maguk útjaira hagyta őket, és az ártatlan együtt szenvedett a bűnössel. {2BC 1040.1}   

Az Úr választott népe megbízhatatlannak bizonyult. Önzők, cselszövők, becstelenek lettek. Izrael gyermekei közt mégis voltak keresztény, hazájukat féltő emberek, akik akár az acél, hűek maradtak az elvekhez. Az Úr nagy örömmel tekintett a hűségesekre. Ezek nem hagyták, hogy megrontsa őket az önzés, nem csúfították el az Úr művét hamis módszerek és szokások követésével; és akár mindenük elvesztése árán is, de Istent tisztelték. Nekik is együtt kellett szenvedniük a bűnösökkel, ennek dacára Isten gondviselése folytán babiloni fogságuk célja az volt, hogy előtérbe állítsa őket, ahol feddhetetlen becsületességük a menny ragyogásától tündököljön (Advent szemle és szombat hírnök 1899 május 2) {2BC 1040.2}   

17-20 (2Királyok 25:7; 2Krónika 36:11-13; Jeremiás 27 12-22; 39:4-7) Sedékiás visszautasítja Isten védelmét - Jeremiás próféta hűségesen utasította Sedékiást, hogy miként menekülhetne meg a szerencsétlenségektől, melyek biztosan utolérik, ha nem változtatja meg útját - ha nem az Urat szolgálja. A veszedelmek azért következtek be, mivel a király nem volt hajlandó engedelmesség által Isten védelme alá helyezni magát. Kiszúrták hát a szemét, így hurcolták őt láncra verve fogságba Babilonba. {2BC 1040.3}   

Milyen szomorú és félelmetes figyelmeztetés ez azok számára, akik megkeményítik szívüket a dorgálás ellen, akik nem hajlandók bűnbánattal megalázkodni, hogy az Úr megmenthesse őket! (1905, 281 levél) {2BC 1040.4}