× A kiadvány nem a Hetednapi Adventista Egyház által elfogadott fordítás, és hibákat tartalmazhat!

23. fejezet.

3, 4. Dávid biztosítékot keres - Dávid már királlyá volt kenve, úgy vélte hát, hogy a felelősség bizonyos mértékig rajta nyugszik népe védelméért. Ha biztos lenne, hogy a kötelesség ösvényét járja, elindulna kicsiny seregével s hűségesen helytállna őrhelyén, bármi legyen a következménye. (Idők jelei 1888 október 5) {2BC 1020.5}   

9-12. Saul ésszerűtlensége - Bár nagy szabadulást vívtak ki Kehillának s a város férfiai hálásak voltak Dávidnak és embereinek életük megmentéséért, Saul Istentől elhagyott lelke azonban annyira gonosszá vált, hogy követelte Kehilla lakosaitól, hogy biztos és meg nem érdemelt halálra szolgáltassák ki szabadítójukat. Eltökélte, hogyha a város ellene áll, szörnyű következményeket kell elszenvedniük ellenkezésükért. A várva vált alkalom elérkezettnek látszott. A király eltökélte, hogy mindent elkövet vetélytársa elfogásáért. (Idők jelei 1888 október 5) {2BC 1020.6}   

12. Az ember nem ismeri magát - A város lakosai nem is gondolták, hogy ilyen hálátlanságra és árulásra képesek. Dávid azonban az Istentől nyert világosságból tudta, hogy nem bizhat meg bennük, mert a szükség óráján ellene fordulnának. (Idők jelei 1888 október 5) {2BC 1020.7}   

19-26. A zifeusok kétszínűsége - Kehilla lakosai, bár hálával tartoztak Dávidnak a filiszteusok kezéből való szabadításért, Saultól való féltükben inkább kiszolgáltatták volna őt, mintsem ostromot álljanak ki miatta. A zifeusok még gonoszabbak voltak; el akarták árulni Dávidot ellensége kezébe, nem a király iránti hűségből, hanem mert Dávidot gyűlölték. A király érdeke csupán ürügyül szolgált számukra. Önként akarták eljátszani az álszent szerepét, mikor segítséget ajánlottak föl Dávid elfogatásához. E hamis szívű árulók számára kérte a király Isten áldását, erényként magasztalva sátáni lelkületüket, az ártatlan ember elárulását. Dávid látszólag súlyosabb veszedelemben forgott, mint bármikor. Amint hallott erről, máshova vonult - a Manón és a Holt tenger közti hegyekbe. (Idők jelei 1888 október 12) {2BC 1021.1}   

27-29. Saul haragszik, de fél - A csalódott király nagyon mérges volt, mivel megfosztották áldozatától. Másrészt félt a nemzet elégedetlenségétől, hiszen ha a filiszteusok végigpusztítják az országot, míg ő az ország védelmezőjét keresi halálra, elképzelhető a visszahatás. Ő vált volna a nép gyűlöletének tárgyává. Visszafordult hát Dávid üldözéséből és a filiszteusok ellen vonult. Dávid így Engedi erősségébe menekülhetett (Idők jeleli 1888 október 12.) {2BC 1021.2}