× A kiadvány nem a Hetednapi Adventista Egyház által elfogadott fordítás, és hibákat tartalmazhat!

14. fejezet

1, 6, 7. Jonatán Isten eszköze - A két jó barát azt bizonyította, hogy emberinél magasabb vezetés parancsára cselekszik. Vállalkozásuk meggondolatlannak s minden hadi szokással ellenkezőnek látszott. Ennek dacára Jonatán lépése nem elhamarkodottságból fakadt. Nem arra támaszkodott, amit fegyverhordozójával meg tudott tenni, hanem Isten eszköze volt, akit az Úr népe javára használt. Tervet fektettek le, majd Istenre bízták magukat. Ha a filiszteusok föltartóztatják őket, nem mennek fel hozzájuk, de ha hívni fogják őket, előremennék Ez volt a jelük és Isten angyala eredményessé tette őket. Előre mentek hát így szólva: "Talán az Úr harcolni fog értünk." (Ifjúsági nevelő 1898. november 24) {2BC 1015.4}   

11-15. Mennyei hadak segítik Jonatánt - A filiszteusok könnyen megölhették volna a két vakmerő férfit, de nem is képzelték, hogy ellenséges szándékkal közelítik meg őket. A fentebb állók csak szemüket meresztették meglepetésükben. Szökevénynek nézték a két izraelit s hagytak, hogy bántalom nélkül odajöjjenek... {2BC 1015.5}   

Ez a merész lépés vak rémületet keltett a táborban. Húsz holttest hevert előttük, s úgy tűnt nekik, mintha több száz harcra kész izraeli közeledne feléjük. Mennyei seregek fedték föl magukat a filiszteusok előtt. (Ifjúsági nevelő 1898 november 24) {2BC 1015.6}   

24, 25. Isten gondoskodott a mézről - Saul elhamarkodott esküje emberi kitalálás volt. Nem Isten ihlette, nem az Úr tetszése szerint való volt. Jonatán és fegyverhordozója, akik aznap Isten által szabadulást szereztek, elgyöngültek az éhségtől. Az egész sereg fáradt, éhes, tikkadt volt. {2BC 1015.7}   

"És az egész föld népe eljutott az erdőbe, ahol méz volt a föld szinén." A mézről maga Isten gondoskodott. Azt akarta, hogy Izrael seregei egyenek és erőt merítsenek a táplálékból. Saul azonban, mivel nem áll Isten vezetése alatt, közbelépett elsietett esküjével. (Ifjúsági nevelő 1898 december 1) {2BC 1015.8}   

Ember alkotta próba gyalázat Istenre - Sokan egyrészt félvállról veszik Isten próbáit, másrészt olyan próbákat és tilalmakat mernek felállítani, mint Saul is, melyek Istenre gyalázatot, emberre meg rosszat hoznak. (Idők jelei 1888 június I) {2BC 1015.9}   

35. Saul nem érezte magát bűnösnek - Mikor a nép kielégítette éhségét, az éj sötétjében is folytatni akarta az üldözést; de a pap azt javasolta, hogy kérjék ki az Úr tanácsát Ezt meg is tették, de nem kaptak választ A hallgatást az Úr nemtetszése jelének tekintve, Saul eltökélte, hogy megtudja az okát. Ha kellőképpen megértette volna eljárásának bűnös voltát, tudta volna, hogy ő a vétkes. De mivel nem jött rá, parancsot adott, hogy sorshúzással döntsenek. (Idők jelei 1882 augusztus 17) {2BC 1015.10}   

(Máté 7:2) A bűnös a legszigorúbb bíró - Akik a legkészebbek kimenteni vagy kimagyarázni bűnüket, gyakran azok ítélik el legszigorúbban a másikat. Saul módjára ma is sokan kiváltják maguk ellen Isten nemtetszését. Elvetik a tanácsot, megvetik a dorgálást. Még mikor meggyőződtek róla, hogy az Úr nincs velük, akkor sem hajlandók magukban látni a baj okát. Hányan melengetnek kérkedő szellemet, s közben könyörtelenül olyanokat ítélnek el, akik szíve és élete különb, mint az övék. Jobb lenne, ha ezek a lettem-bírák megfontolnák Krisztus szavait: "Amilyen Ítélettel ítéltek, olyannal ítélnek meg titeket, s amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek nektek is." (Idők jelei 1882 augusztus 17) {2BC 1016.1}   

Vakon követés veszedelme - Isten népét veszély fenyegeti, hogy ilyen szerencsétlenséget előidéző hibákat kövessen el. Nem szabad vakon megbízni senkiben, bármilyen magasztos is a hitvallása vagy magas tisztséget tölt be egyházunkban. Semmi esetre se kövessük vezetését, hacsak Isten igéje nem támogatja őt. Az Úr azt akarja, hogy népe egyénenként különbséget tegyen a bűn és az igaz tettek, a becsületes és becstelen között (Idők jelei 1882 augusztus 17) {2BC 1016.2}