× A kiadvány nem a Hetednapi Adventista Egyház által elfogadott fordítás, és hibákat tartalmazhat!

18. fejezet

10. (3Mózes 18:21; 20:2, 3.) Elítéli a tűzpróbát - Isten bölcs és irgalmas törvényadó volt. Igazuk részrehajlás nélkül ítélve meg minden esetet. Amíg az izraeliták Egyiptomban éltek, bálványimádás vette őket körül. Az egyiptomiak hagyományokat örököltek áldozataikat illetően. Nem ismerték el a menny Istenét. Bálványisteneiknek mutattak be áldozatokat. Fényűző pompával és szertartásokkal végezték pogány istentiszteleteiket. Oltárokat emeltek isteneik tiszteletére, s gyermekeiktől is megkövetelték, hogy ugorjanak át az oltáron égő tűzön. Ha át tudták ugrani anélkül, hogy .megégnének, a bálványimádó papok és nép bizonyítéknak tekintette ezt, hogy istenük elfogadta áldozatukat, azért a tűzpróbán átesteket kedvezésben részesítették. Előnyökkel halmozták el őket, majd örökre tisztelet övezte őket. Sohasem büntették meg őket, bármennyire vérlázító is volt a bűnük. Ha valaki olyan szerencsétlenül ugrott át a tűzön, hogy megégette magát, akkor megpecsételte sorsát; mivel azt gondolták, hogy istenük haragszik és csakis a boldogtalan áldozat élete békítené ki őt; ezért az illetőt áldozatul mutatták be bálványoltáraikon. {1BC 1119.1}   

Még Izrael gyermekei közül is némelyek annyira süllyedtek, hogy ezeket az utálatosságokat műveljék, s Isten odahatott, hogy tűz égesse meg a tűzön átmenésre kényszeríttet gyermekeket. Bár nem mentek el addig, amíg a pogány nemzetek elmentek; Isten mégis elvette tőlük gyermekeiket: tett róla, hogy a gyermekeiket tűz égesse meg, mikor átmentek a tűzön. {1BC 1119.2}   

Isten népének zavaros fogalmai voltak az áldozati szertartásról, és pogány hagyományokat kevert istentiszteltébe. Isten ezért határozott utasításokat adott, hogy megértsék az áldozatok fontosságát, és hogy az áldozatoknak mindaddig folytatódniuk kell, amíg meg nem ölik Isten Bárányát, akire az összes áldozati szertartás mutatott. Ő volt a igazi áldozat. (3 Lelki ajándékok, 303,304) {1BC 1119.3}