Január 10. - ISTEN GONDOSKODIK MINDARRÓL, AMIRE SZÜKSÉGEM VAN

Hit az életemben {ML 14}   

„Az én Istenem be fogja tölteni minden szükségleteteket az Ő gazdagsága szerint dicsőségesen, Jézus Krisztusban.” (Kolossébelieknek írt levél 4,19) {ML 14.1}   

Amikor sötétség vesz körül és csalódás ér bennünket, nehéznek tűnik élő hitet gyakorolni. Azonban éppen az ilyen időkben kell megmutatkoznia a hitünknek. De mondhatja valaki: „Én nem érzem ilyenkor, hogy hittel imádkozom.” Akkor inkább megengeded Sátánnak, hogy legyőzzön, mert nem érzed, hogy ellenállhatsz neki? Amikor Sátán látja, hogy a legnagyobb szükséged van Isten segítségére, akkor teszi a legnagyobb erőfeszítést, hogy távol tartson téged Teremtődtől. Ha sikerül eltávolítania az erő Forrásától, akkor tudja, hogy sötétségben és bűnben fogsz járni. {ML 14.2}   

Nincs nagyobb bűn a hitetlenségnél. Ha hitetlenség él a szívünkben, fennáll a veszély, hogy ezt kifejezésre juttatjuk szavainkban – ezért ilyenkor hallgatnunk kell, mert ha kifejezzük hitetlenségünket, akkor nemcsak másokra árasztunk káros befolyást, hanem saját magunk is az ellenség területére lépünk. {ML 14.3}   

Ha hiszünk Istenben, akkor felfegyverkezünk Krisztus igazságával, és az Ő erősségébe kapaszkodunk. (…) Szükségünk van rá, hogy úgy beszéljünk Megváltónkkal, mint ha közvetlenül mellettünk állna. {ML 14.4}   

Kiváltságunk, hogy mindenhová magunkkal vigyük hitünk bizonyítékait: a szeretetet, örömet és békességet. Ha ezt tesszük, akkor be tudjuk mutatni Krisztus keresztjének hatalmas erejét. Ha megtanulunk hitben járni és nem az érzéseinknek engedni, akkor segítséget nyerünk Istentől akkor, amikor szükségünk van rá, és békéje be fogja tölteni szívünket. Énok az engedelmesség és bizalom egyszerű életét élte. Ha megtanuljuk az egyszerű, gyermeki bizalomnak ezt a leckéjét, akkor mi is elnyerhetjük a bizonyságot, amelyben ő részesült: „kedves volt Istennek” (Zsidókhoz írt levél 11,5). (Historical Sketches, 132. o.) Ha lelkünk megtartását rábízzuk Istenre az élő hit gyakorlása által, akkor nem hagy cserben bennünket, s az Ő ígéretei megvalósulnak az életünkben – mert azokban nincsen korlátozás, csak a mi hitünkben. (The Signs of the Times, 1906. november 24.) {ML 14.5}