Április 18. - TANULJUNK A TERMÉSZET KÖNYVÉBŐL!

Növekedés a bölcsességben {ML 112}   

„Gondold meg Isten csodáit! (…) a tökéletes tudás csodái.” (Jób könyve 37,13–16) {ML 112.1}   

A természetben mindenütt Isten műveiben gyönyörködhetünk. Ádám és Éva számára környezetük telve volt Isten ismeretével és tanításával, ősszüleink a természetben a bölcsesség énekének hangját hallották. A bölcsesség szólt hozzájuk mindazon keresztül, ami körülvette őket, amit láttak és hallottak, mert művei által érintkeztek Istennel. A természet világában Isten az emberek kezébe helyezte a kulcsot, amely megnyitja Igéjének kincstárát. A látható ábrázolja a Láthatatlant. Az isteni bölcsességet, az örök igazságot, mennyei Atyánk végtelen kegyelmét Isten teremtett művei által értjük meg. (Counsel and Practice on Tithe, 186–187. o.) {ML 112.2}   

Amiképpen Éden lakói tanultak a természet könyvének lapjairól, és ahogyan Mózes felismerte Isten kezének munkáját az arábiai pusztaságokon és hegyeken, s a gyermek Jézus Názáret hegyoldalain, úgy a mai kor gyermekei is tanulhatnak belőle. Mindenütt szemlélhetjük Isten képmását, az erdő legmagasabb fájától a sziklához tapadó zuzmóig, a határtalan óceántól a tengerpart legkisebb kagylójáig. (Nevelés, 100. o.) {ML 112.3}   

Itt olyan titkok rejtőznek, amelyek kutatása bölccsé tesz. Mindenki találhat tanulmányoznivalót a fűszálakban, amelyek zöld bársonyszőnyegként borítják a földet, a növényekben és virágokban, a magas hegyekben, a sziklákban, a ragyogó csillagokban, amelyek drágakövekként díszítik az eget, hogy széppé tegyék az éjszakát, a Hold ünnepélyes dicsőségben, a napfény kimeríthetetlen gazdagságában, a visszatérő évszakokban, a tökéletes rendben és összhangban, amelyet egy Végtelen Hatalom kormányoz. A természetből olyan ismeretek tárulnak elénk, amelyek mély gondolatokat ébresztenek bennünk, és megragadják a képzeletünket. (Bizonyságtételek, IV. köt., 581. o.) {ML 112.4}