Március 15. - SZABADULÁS A SZENVEDÉLYEKTŐL ÉS INDULATOKTÓL

Gyakoroljunk önuralmat! {ML 78}   

„Megsanyargatom testemet és szolgává teszem, hogy míg másoknak prédikálok, magam valami módon méltatlanná ne legyek.” (I. Korinthusi levél 9,27) {ML 78.1}   

Fizikai állapotunk nagyban befolyásolja az elménk egészségét, gondolkodásunkat, szellemi és lelkierőnket, jellemünk fejlődését. A lelkek ellensége ezért irányítja kísértéseit testi erőink gyengítésére és lealacsonyítására. Itt elért sikere egész lényünket alárendeli a gonosznak. Természetünk gonosz hajlamai a biztos romlásunkat és halálunkat okozzák, ha nem rendeljük alá őket egy magasabb erő hatalmának. {ML 78.2}   

Testi kívánságainkon uralkodnunk kell: lényünk magasabb erői legyenek az életünk vezetői, szenvedélyeinket uralja az akaratunk, amely álljon Isten uralma alatt! {ML 78.3}   

Isten kívánalmait lelkiismereti kérdéseknek kell tekintenünk. Igyekezzünk mindenkit ráébreszteni az önuralom fontosságára, a tisztaság szükségességére, arra, hogy létkérdés a romlott étvágy és minden beszennyező szokás legyőzése. Jó példánkkal győzzük meg embertársainkat, hogy testi-lelki erejük Isten ajándéka, amelyet a legjobb állapotban érdemes megőrizniük Isten szolgálatára. {ML 78.4}   

Az örökölt és a szokásaink által rögzült rossz hajlamaink ellen csak annyira tudunk védekezni, mint a rohanó ár ellen. Amíg Krisztus nem lesz életünk megelevenítő ereje, nem vagyunk képesek ellenállni a kísértéseknek. Az ember csak Jézussal eggyé válva lehet szabad. Ha akaratunkat átadjuk Krisztusnak, Ő helyreállít bennünk mindent, azaz elvezet a tökéletes, „érett férfiúságra” (Efézusi levél 4,13). {ML 78.5}   

Az Isten iránti engedelmesség megszabadít a bűn szolgaságából – szabadulást jelent az emberi szenvedélyektől és indulatoktól. Az ember így győzhet önmaga felett, hajlamai felett, a fejedelemségek és hatalmasságok felett, e világ sötétségének fejedelmei és a gonoszság lelkei felett (Efézusi levél 6,12). (Review and Herald, 1894. július 24.) {ML 78.6}